„A hagyományos reprezentatív kutatási módszerekkel, amilyen például a személyes megkeresés, nehezen tudjuk elérni a társadalom felső és alsó szeletét” – mutat rá Závecz Tibor, a ZRI Závech Research ügyvezető igazgatója. – „Ez a kutatási forma költséges, ráadásul nehéz megfelelő számú kérdezőbiztost találni.” A szakember szerint további gond, hogy a személyes kutatás időigényes, akár hetekbe telhet, amíg eredmény születik egy témában.

Hagyományos módszernek számít a telefonos megkeresés is, amely gyors eredményt hozhat, de ezzel a technikával inkább csak az időseket lehet elérni, a fiatalokat és a munkavállalókat nehezebben. További probléma, hogy a telefonos megkeresésnél nem tudnak a kutatók olyan összetett kérdésekre választ kapni, mint a személyes beszélgetésnél.

Létezik még az online kérdőíves felmérés is, amely során különböző demográfiai csoportoknak küldenek ki e-mailben kérdőíveket. Sokszor viszont az e-mail-címek elévülnek, illetve a lakosság 30 százalékának még mindig nincs internete.

Ezért döntött úgy például Závecz Tibor, hogy társával, Gál J. Zoltánnal együtt ingyenes telefonos applikációt vezet be a magyar piacra. A Pulzus appot letöltő felhasználók naponta 2-3 érdekes kérdéssort kapnak, amelyre kedvük szerint válaszolhatnak, majd összehasonlíthatják a véleményüket a többiekével. „A Pulzus olyan, mint egy játék, a fiatalok különösen szeretik, így ez jó csatorna a nehezen megközelíthető Y és Z generáció eléréséhez” – mondja Závecz Tibor. A Pulzus 2017 december közepe óta elérhető, de már több ezren töltötték le a telefonjukra, így az onnan nyert válaszok is kiadhatnak majd reprezentatív eredményeket.

Vélemények milliárdja a közösségi médiában

A közösségi médiát és a webet azonban nem csupán hagyományos, kizárólag irányított módszereket alkalmazó lakossági közvélemény-kutatásra lehet használni. Az online kultúra ma már átszövi az életünket minden területen, például a kereskedelemben, az utazásban, a kultúrában vagy akár a szerelemben is. Ezzel együtt jelentek meg nyílt kommentek milliárdjai termékekről, márkákról, szolgáltatásokról és nem utolsósorban a politikáról. Ez a véleménytömeg sok lehetőséget rejt magában az emberi gondolkodás megismeréséhez, és fontos lehet azon vállatok számára is, amelyek megfelelően kívánnak reagálni a fogyasztók igényeire.

A közösségi média kutatása több területre bontható. Vannak olyan, bárki által megvásárolható külföldi szoftverek (BrandWatch, Sysmos, Sprinkler), amelyek elemzik a közösségi médiát, különféle adatokat gyűjtenek össze, és figyelik az online felületeket. Ezen kívül léteznek olyan magyar cégek is, mint a Neticle és a SentiOne, amelyek saját fejlesztésű szoftverek segítségével statisztikákat készítenek például a legnépszerűbb posztokról, vagy arról, kik a véleményformálók, melyek a felkapott oldalak, témák, hozzászólások.

Social listening

Az online térben folyó beszélgetések mély kvalitatív elemzésével, vagyis az úgynevezett social listening módszerrel Magyarországon viszont egyelőre csak néhány cég foglalkozik. Ezek a kutatók azt vizsgálják, milyen mechanizmusok (ingerek, félelmek, ízlések stb.) állnak a fogyasztói döntések hátterében. A kutatási forma sok hasznos információt tud adni egy-egy termék, szolgáltatás vagy akár politikai párt kampánya kapcsán.

A social listening rendkívül nagy adatmennyiséggel dolgozik, így gazdagabb eredményt hozhat, mint a hagyományos kutatások legtöbbje. Ez utóbbiak ritkán használnak fel pár ezres mintánál nagyobbat, az előbbi esetében több tízezer vélemény feldolgozásánál kezdődik a munka. De léteznek olyan esetek is, amikor milliós nagyságrendű kommentet gyűjtöttek össze és elemeztek.

Árnyaltabb kép

A kutatási módszer egyik hazai úttörője az Ynsight Research. „Meggyőződésem, hogy a weben folyó beszélgetések elemzése nélkül az üzleti szereplők ma már nehezen tudnak releváns piaci döntéseket hozni” – véli Bauer Zsófia, az Ynsight egyik alapítója és kutatási igazgatója.

Jó példa erre, amikor egy luxustermékeket kínáló világmárka gyártója kérte fel a céget kutatásra. A kérdés az volt, hogy az online értékesítés mellett igénylik-e a fogyasztók offline bolt megnyitását. A cég a social listening eredményeit fókuszcsoportos vizsgálatokban tesztelte volna Londonban és New Yorkban, de a kutatás olyan gazdag eredményt hozott, hogy erre végül nem volt szükség. Így a vállalat életét meghatározó, nagy volumenű döntéshez tudott az ügynökség hozzájárulni, méghozzá azzal, hogy kiderült: a fogyasztók nem igénylik offline bolt megnyitását.

„Mi nem kérdezünk, hanem – mint az etnográfusok – megfigyeljük a természetesen kialakuló beszélgetéseket, és az így talált összefüggéseket szállítjuk a megrendelőinknek. Ezt az önálló kutatási módszertant netnográfiának is nevezik”

– mondja Bauer Zsófia. Az adatok olvasása során olyan összefüggésekre látnak rá, amelyekre a hagyományos piackutatás módszerei nem derítenek fényt. „Az egyik globális márka tulajdonosa arra volt kíváncsi, hogy Oroszország Urálon túli részén miért fogynak kevésbé a termékei, mint az európai régióban. A kutatás feltárta, hogy az orosz asszonyok a közösségi médiában csoportokba összeállva Kínából rendelik meg raklapszám a márkát, sokszor nem is az eredetit” – meséli az Ynsight szakembere.

A folyamat rendkívül munkaigényes: egy szoftver segítségével összegyűjtik a weben fellelhető kommenteket, a megkapott adatokat megtisztítják, kidobálják a reklámokat, a PR cikkeket, hogy végül csak a valódi fogyasztói hangokat elemezzék. A következő lépésben az adatokat osztályozzák téma, relevancia és érzelmi kötődés szempontjából, majd megkeresik és a feltárják az összefüggéseket.

A social listening segítségével sokféle demográfiai csoport elérhető, és a folyamatokat visszamenőleg is tudják vizsgálni. „Ha valaki például szeretne egy adott termékhez Valentin napra kampányt készíteni, mi öt évre visszamenőleg meg tudnánk mondani, melyek voltak a slágertermékek ezen az ünnepen” – mondja Bauer Zsófia. Adatok pedig mindenről vannak, és a témák feldolgozása is határtalan.

Hidas Judit cikkét teljes terjedelmében a HVG Extra Business 2018/1-es számában olvashatja el.

A science fiction valóságában élünk. A minket körülvevő technológiai környezet és a futurisztikus fejlesztések hatalmas változást hozhatnak az előttünk álló néhány évtizedben. Holnap történt című könyvében Kánai András kommunikációs szakember, futurológus és sci-fi blogger a legújabb tudományos kutatások alapján elemzi a trendeket, sőt alternatív jövőképeket is felvázol. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.