Számítsunk-e a ködben kereket cserélő kamionosra? Vár-e ránk jégfolt vagy lerobbant Kamaz a kanyar mögött? Jön-e bárki oldalról, aki nem látja a faágakkal benőtt elsőbbségadás-táblát? Nem mindennapos, de annál veszélyesebb közlekedési helyzetek megoldását segíthetné az autóipar és a távközlési cégek örök ígérete, a járművek közötti kommunikáció.

Jómagam már tíz éve vezettem olyan prototípusokat, amelyek a megcsúszás és az összeütközés veszélyét jelezték egymásnak. Azóta már nincs iwiw, alsóban is hódít az okostelefon, és a bakonyi falvakban is elvárnánk a használható mobilnetet, ám – kevés kivételtől eltekintve – a szériaautók közötti kommunikáció még ma sem elérhető a legtöbb márkánál.

Uniós elhatározások

Amióta az Európai Parlament és az Európai Tanács 2010 nyarán elfogadta az intelligens közlekedési rendszerekről (ITS – Intelligent Transport Systems) szóló direktívát, a keretrendszer adott. A 2010–2040-es irányelv szerint az egységes európai rendszerben jelezni kell majd a vészfékezést, az álló, a lassan haladó és a megkülönböztető jelzést használó járműveket, az útfelbontásokat és útépítéseket, a kedvezőtlen időjárási körülményeket, valamint a torlódásokat.

A határozat hét évet adott a részletek kidolgozására, benne az európai segélyhívó rendszerrel, amely 2018 áprilisától kötelező tartozéka az újonnan értékesített autóknak. Az eCall súlyos ütközések után automatikusan segélyhívást indít a 112-es telefonszámra, és megadja a mentőknek az autó helyzetét, valamint az utazás irányát is. A sérültek vagy a szemtanúk pedig a mentőkkel élő telefonkapcsolatot is teremthetnek az autókba szerelt vészhívó gombbal.

De mikorra lesznek képesek a kocsik arra, hogy értesítsék a többi vezetőt a nedves lombon megcsúszó autóban bekapcsoló menetstabilizáló elektronikáról és más veszélyekről? Tömegméretekben erre még az új autók között is éveket kell várni. A ma kapható modellek zömmel csak információkat szereznek az internetről, elektromos töltőállomásokat keresnek, esetleg lefoglalják a szabad parkolóhelyet, amiért akár előre is fizethetünk, vagy a navigáció automatikusan felajánl kerülőutat, ha torlódásról kap hírt.

Védelem a sérülékenyebb félnek

Kétféle rendszer segíti majd a járművek kommunikációját a jelenlegi fejlesztési irányok alapján. Az egyik a mobiltelefon-hálózatra épül, és segítségével az autók felhőalapú központtal tartják a kapcsolatot. A másik rendszer pedig a járművek és járművek, illetve a gépkocsik és a közlekedési infrastruktúra közötti közvetlen kommunikációt szolgáló Pwlan. Ez utóbbi hálózaton minden irányból körülbelül 500 méteres távolságon belül lehet információkat küldeni és fogadni, ami jóval meghaladja a mai autók nagy hatótávolságú radarjainak 250 méteres vagy lézerérzékelőkkel befogható távolságát.

A legfontosabb előny az ütközések, balesetek megelőzése, a tragédiák számának visszaszorítása. Világszinten a közúti közlekedés nagyságrendileg 1,2 millió áldozatot szed évente. Hazánkban tavaly a KSH adatai szerint 565-en haltak meg közúti közlekedési balesetben, idén az első félévben 245-en.

A járművek közötti kommunikáció a védtelenebb fél, köztük a motorkerékpárosok szempontjából érdekes igazán. A Bosch adatai szerint a motorkerékpárosoknak 18-szor nagyobb az esélyük, hogy balesetben életüket veszítik, mint a személyautók vezetőinek. A Ducati és a Bosch közös fejlesztésű digitális védőpajzsával pár száz méteres körzeten belül a járművek másodpercenként maximum tízszer közlik egymással a helyzetüket, a sebességüket, a mozgásuk irányát, valamint hogy milyen járműről van szó. Így motorosok közeledése előre jelezhető az autósoknak, ha pedig előzéskor vagy más helyzetben veszély adódik, az autóst figyelmezteti az elektronika.

Az első fecskék

A Toyota a japán belpiacra gyártott, tekintélyes Crown limuzinját tette biztonságosabbá a jármű és az infrastruktúra között 760 megahertzes hullámhosszon beszélgető rendszerrel, amellyel az autó a megkülönböztető jelzést használó járművek jeleit is fogadni tudja.

Az Audi bizonyos okosvárosokban, köztük Seattle-ben a jármű és a közlekedési infrastruktúra közötti adatcserét indította el. A Q7-esben és az A4-esben szoftver jelzi a vezetőnek, ha az adott sebességgel nem ér át a zöldön a következő kereszteződésben, illetve visszaszámolja a pirosból hátralévő időt.

A Volkswagen, amely a hálózatba kapcsolt járművek fejlesztése érdekében pár éve megvette a BlackBerry európai fejlesztőközpontját, 2019-től értékesíti első új modelljét, amely alapáron a Pwlan hálózaton tart kapcsolatot más autókkal, és nem csak márkatársakkal.

Eltérően működnek az egyes prémiumtermékekhez ma is elérhető, felhőalapú kommunikációs megoldások. Az új Volvo V90, XC90 és S90 a márkatársakkal közölheti az útakadályokat és a veszélyes közlekedési viszonyokat. A Mercedes tavaly óta kínálja ezt a funkciót a 213-as kódú E-osztályban, ami Magyarországon is elérhető. A torlódás kezdetét a működő vészvillogó, a baleseti helyszíneket a gyorsulásérzékelők jele, a ködöt a bekapcsolt ködfényszóró, a csúszásveszélyt az ESP, az átláthatatlan esőfüggönyt a teljes gázon dolgozó ablaktörlő jelzi, de a vezető is leadhat vészjelzést.

Az autók közötti kommunikáció a környezetszennyezést is mérsékelheti, mert az útszakasz alaposabb ismeretével ésszerűbben választható meg a sebesség. A felesleges fékezések és visszagyorsítások elkerülésével érzékelhető mennyiségű üzemanyag takarítható meg, az utazással töltött idő aránytalan megnyújtása nélkül.

Remélhetőleg a helyben járás évei után a különutas fejlesztések összeérnek, és végre megkezdődik a párbeszéd a különféle márkájú autók között.

A fenti cikk eredetileg a HVG Extra Business 2017/4-es számában jelent meg.

A Klasszikus autók könyve című album átfogó képet ad az 1940-es évektől az 1980-as évek végéig gyártott több mint 250 ikonikus autótípusról. Ismerje meg a legszebb és leginnovatívabb autócsodákat és tervezőiket, valamint fedezze fel a gyártók történetét! A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel!