HVG Extra Business
HVG Extra Business
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A nigériai herceges csalás klasszikus példája az „ajtóba tett láb” technikának. Vagyis annak a jelenségnek, hogyha valaki már beleegyezett egy kisebb kérés teljesítésébe, később kapható nagyobb kérések teljesítésére is - mutat rá Maria Konnikova Az átverés művészete című könyvében.

A 20. század elején az újságokban csak úgy hemzsegtek a legkülönfélébb reklámok: gyógyszereket, csodadoktorokat, üzleti ajánlatokat, jövedelmező befektetési lehetőségeket, föld- és aranyvásárlást, páratlan gazdagságot ajánlottak. Egy nap azonban egészen újszerű hirdetés jelent meg néhány amerikai napilap hasábjain: Bil Morrison herceg kérése.

A nemesi származású herceg Nigéria távoli vidékéről küldött üzenetet, és amerikai levelezőtársakat keresett. Annyira megható volt a hirdetés szövege, hogy az újságok ingyen közölték a herceg postacímét. Miért is ne tehetne szert szegény kis herceg néhány nagyszerű amerikai levelezőpartnerre?

Miután néhány levelet váltott újdonsült barátaival, Morrison herceg egyszerű kéréssel állt elő: küldenének neki mindössze 4 dollárt és egy olyan nadrágot, amit már nem használnak? E csekélységért cserébe ő majd hatalmas mennyiségű elefántcsontot, gyémántot és smaragdot fog küldeni. Számára ezek csak értéktelen csecsebecsék. Ám a barátság megfizethetetlen.

Csak úgy áradt hozzá a pénz és a nadrág. De vajon hová lettek a beígért drágakövek? A postát elárasztották a panaszok. Hol az a hatalmas vagyon, amelyet Bil Morrison herceg ígért? Mivel csalást szimatoltak, a hatóságok felkutatták a gazdag nigériait.

Hamarosan kiderült, hogy a vagyona nem más, mint termékeny fantáziájának szüleménye. Nemesi eredete hasonlóképpen. Ráadásul amerikai. Minden ő, csak nem gazdag. És mindössze tizennégy éves.

Bár a fiú ellen életkora miatt megszüntettek minden eljárást, a levelek tömkelege azt bizonyította, hogy sikeres volt a csőbe húzás. Az amerikaiak az első nigériai levelezős csalásnak estek áldozatul, a mai adathalászó e-mailek korai előfutárának, amelyek közül egy bizonyosan most is ott csücsül a spamszűrő által kiválogatott levelek között.

Az ajtóba tett láb technikája

A nigériai herceges csalás klasszikus példája az „ajtóba tett láb” technikának. Vagyis annak a jelenségnek, hogyha valaki már beleegyezett egy kisebb kérés teljesítésébe, mondjuk, kinyitotta az ajtót, később kaphatóbb lett nagyobb kérések teljesítésére is.

A jelenséget először 1966-ban a Stanford Egyetem két pszichológusa, Jonathan Freedman és Scott Fraser mutatta be. Egyik vizsgálatukban a kaliforniai Palo Alto városában 150 családanyát kértek meg arra, hogy áldozzanak két órát egy kísérletre: egy öt- vagy hatfős kutatócsoport fogja meglátogatni őket, és megvizsgálja, milyen termékeket használnak a háztartásukban.

Azt feltételezték, hogy nem sokan fognak ebbe beleegyezni. Ám néhány asszonnyal már korábban is felvették a kapcsolatot, akkor azonban csak telefonon keresték őket, és néhány percet kértek, hogy feltehessenek nekik pár rövid kérdést a szappanokról.

Freedman és Fraser szembeszökő különbséget látott a két csoport viselkedése között. Azok közül, akiket már korábban is megkerestek, a nők több mint fele teljesítette a nagy kérést – míg az „újoncok” közül csak minden ötödik volt erre hajlandó. Vagyis aki hajlandó megtenni bármilyen, szívességnek értelmezhető dolgot – például felveszi az elejtett kesztyűt, vagy néhány percet rászán egy telefonbeszélgetésre – az később más kéréseket is teljesít nekünk.

Az ajtóba tett láb (foot-in-the-door) technika különös módon még akkor is működött, ha a második kérést valaki más adta elő: a kisebb szívesség megtétele utat nyitott a nagyobb kérések teljesítésének.

Bil herceg is ez alapján tervezte meg az útját a pénzkérésig. Először csak levelezőtársakat keresett. Annyira kicsi és megható kéréssel indított, hogy még a legprofitorientáltabb újságok is ingyen jelentették meg a hirdetését. Aztán pár levélváltás, és csak ezután jött a készpénz. És a nadrág. A nadrágot nem tudom megmagyarázni.

A fenti cikk szerkesztett részlet Maria Konnikova Az átverés művészete című könyvéből.

A valódi szélhámosok rendkívüli személyiségek, a meggyőzés művészei, a bizalom kizsákmányolói. Hogyan csinálják? Miért olyan sikeresek? És miért dőlünk be nekik újra és újra? Maria Konnikova új könyvében a szélhámosok elméjének működését, motivációikat és módszereiket térképezi fel. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

HVG Extra Business Business magazin

A tények lejáratásának nem lehet jó vége

A hatalom felé igyekvő totalitárius mozgalom propagandájának célja a tömegek megnyerése, és ez az út a tények sárba tiprásán keresztül vezet – mutat rá a filozófus-történész Hannah Arendt 1951-es főművében.

Két irányból két vonat szakított szét egy sínen ragadt autót Komáromnál

Két irányból két vonat szakított szét egy sínen ragadt autót Komáromnál

Annyira olvad az Antarktisz jege a globális felmelegedés miatt, hogy 450 tudós könyörög a változásért

Annyira olvad az Antarktisz jege a globális felmelegedés miatt, hogy 450 tudós könyörög a változásért

Nicole Kidman elköltözne az Egyesült Államokból

Nicole Kidman elköltözne az Egyesült Államokból

Kitörte a tramtrain ajtaját egy elektromos moped

Kitörte a tramtrain ajtaját egy elektromos moped