1. A semminél a kevés is jobb

A délutánnal az az egyik gond, hogy ha túl sokáig egy feladattal foglalkozunk, hajlamosak vagyunk szem elől veszíteni az elérendő célt. Ezt nevezzük a habituáció jelenségének. A rövid szünetek megelőzik a habituációt, segítenek a koncentrációban és célra való összpontosításban. A rendszeres, rövid szünetek hatékonyabbak, mint az alkalomszerűek. Egy hatékonyságmérő szoftver fejlesztői szerint felhasználóik közül azok teljesítenek kiválóan, akik 52 percet dolgoznak, és utána 17 perc szünetet tartanak.

Konkrét tipp: Ha használunk vizespalackot, szerezzünk be egy kisebb méretet. Amikor kifogy – és méreténél fogva hamar ki fog fogyni –, sétáljunk el a csaphoz, és töltsük fel. Három legyet ütünk egy csapásra: gondoskodunk a szervezetünk vízigényéről, a mozgásról és a regenerálásról.

2. A mozgás az igazi

Az ülés egyértelműen veszélyezteti az egészségünket. Emellett a hullámvölgy káros hatásait is fokozza, ezért hasznos, ha a munkanap során óránként felállunk és sétálunk öt percet. Egy tanulmány szerint az óránkénti ötperces séta növeli az energiaszintet, javítja a koncentrációt és napszaktól függetlenül javítja a hangulatot, valamint csökkenti a késő délután jelentkező fáradtság érzését. Ezek a miniaktivitások hatékonyabbak, mint ha egyetlen félórás sétát iktatnánk be a munkanapba.

Konkrét tipp: Nyomjunk le két fekvőtámaszt naponta egy héten át. Azután a következő héten napi négyet, majd hatot. Fel fog gyorsulni a szívverésünk, felfrissül az agyunk, és talán egy kicsit erősödünk is.

3. Közösen hatékonyabb

A regeneráló szünetekkel kapcsolatos kutatások többsége szerint társaságban hatékonyabb a pihenés is, főleg, ha magunk válogatjuk meg a társaságunkat. A sok stressznek kitett munkahelyeken dolgozók közös pihenői nemcsak a fizikai feszültséget csökkentik, hanem a lemorzsolódást is: a rendszeresen szünetet tartók nagyobb eséllyel maradnak a munkahelyükön. Egy dél-koreai munkahelyeken végzett kutatás is azt mutatja, hogy a társasági szünetek – amikor nem a munkáról beszélgetünk a kollégákkal – hatékonyabban csökkentik a stresszt és javítják a hangulatot, mint ha e-mailekre válaszolnánk vagy nassolnánk.

Konkrét tipp: Hívjunk fel valakit, akivel nem beszéltünk egy ideje, és szánjunk rá 5-10 percet. Ez kiváló lehetőség a kapcsolatépítésre is. Vagy használjuk ki az alkalmat arra, hogy köszönetet mondunk valakinek, aki segített nekünk – levélben, e-mailben vagy rövid személyes találkozó keretében. A hála jót tesz a léleknek.

4. Jobb kint, mint bent

Talán a természetben tudunk a legjobban feltöltődni, de a legtöbben nem értékeljük kellőképpen. Pedig a szabadban tett rövid sétáról jobb hangulatban és erőteljesebben feltöltődve térünk vissza, mint ha bent járkáltunk volna. Ha van pár percünk, érdemesebb a szabadban eltölteni, mint zárt térben. Miniszünet gyanánt érdemesebb kinézni az ablakon a természetre, mint a falat bámulni. És még bent is jobban járunk, ha szobanövények között töltjük a pihenőnket.

Konkrét tipp: Ha csak néhány perc szabadidőnk van, sétáljunk egyet a legközelebbi parkban. Ha otthon dolgozunk, és van kutyánk, sétáltassuk meg. Ha van egy pár fa és egy pad a ház mögött, akkor inkább ott üljünk le pár percre, mint odabenn.

5. Jobb teljesen kiszakadni, mint félig

Gyakran előfordul, hogy ebédszünetben is szellemi igénybevételt jelentő tevékenységet végzünk – megnézzük az üzeneteinket a telefonon vagy munkáról beszélgetünk a kollégákkal. Ez hiba. A regeneráló szünetek (nyújtózkodás vagy álmodozás) enyhítik a stresszt és hangulatjavító hatásúak, ugyanakkor a „multitasking” szünetek nem. A műszaki kütyüktől mentes szünetek ezenkívül „fokozzák az éberséget és csökkentik az érzelmi kimerülést”.

Konkrét tipp: A meditáció az egyik leghatásosabb felüdülés, és akár egy mikroszünetbe is beilleszthető. De például az irányított légzés is csökkentheti a stresszhormonok képződését, élénkíti az agyműködést és még az immunrendszert is erősítheti – mindezt egy percen belül. Nem túl bonyolult: Vegyünk egy mély lélegzetet a hasunkba. Tartsunk szünetet. Lassan, ötig számolva lélegezzünk ki. Ismételjük meg négyszer.

Tehát ha a regeneráló szünet platóni ideáit keressük, akkor érdemes fontolóra venni, hogy sapkát, sálat és kesztyűt húzzunk egy hideg délutánon is, és sétáljunk egy barátunkkal, miközben nem a munkáról beszélünk. Az összpontosító szünetek és a regeneráló szünetek alkalmat nyújtanak a kikapcsolódásra és a feltöltődésre, akár sebészként, akár reklámkorrektorként dolgozunk.

A fenti cikk szerkesztett részlet Daniel H. Pink Mikor? című könyvéből.

Miért van olyan nagy jelentősége a kezdésnek? Miért ajánlatos elkerülni a kórházakat délután? Mikor ideális állásinterjúra menni, felmondani vagy megházasodni? Könyvében Daniel H. Pink rávilágít, hogy az időzítés nem művészet, hanem tényleges tudomány, amelynek segítségével sikeresebben élhetünk, dolgozhatunk és teljesíthetünk. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.