HVG Extra Business
HVG Extra Business
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Közhiedelem, hogy a stressz rossz, és mindenáron el kell kerülni. Valójában a stressz az élet természetes velejárója, és minél kevésbé félünk tőle, annál inkább élhetünk boldog és egészséges életet.

Számos tanulmány utal arra, hogy a stressz árt a testnek: magas szintje növeli a szív- és érrendszeri betegség, a cukorbetegség, a rák és a magas vérnyomás kockázatát. Kelly McGonigal, a Stanford Egyetem pszichológusa szerint azonban nem feltétlenül a stressz a gond, hanem a „stresszel való mérgező kapcsolat”. Ha ellenségként tekintünk rá, az a kutatások szerint rossz hatással lesz ránk.

Egy 2006-os amerikai tanulmány szerint az érzésekhez való stresszes viszonyulás – az az érzés, hogy sérülünk miattuk, vagy nem tudunk velük megbirkózni – fogékonyabbá tesz a pánikrohamokra és a szorongásos zavarokra. Ha amiatt is stresszessé válunk, hogy stresszelünk, akkor tapasztaljuk a legrosszabb hatásokat.

Egészségesebb megközelítés

A stressz azt jelzi, hogy valami érdekel minket. Ha olyan helyzettel kerülünk szembe, amelynek következményei fontosak számunkra, természetes módon félhetünk attól, hogy rosszra fordulnak a dolgok. A félelem érzése ösztökél a reagálásra, és ez azt jelentheti, változtatnunk kell a megközelítésünkön, vagy új megküzdési stratégiát kell kialakítanunk. Egészséges szembenézni ezekkel a kellemetlen érzésekkel, és ez segít alkalmazkodni az élettel járó változó körülményekhez.

Az elkerülés helyett tehát a hasznunkra is fordíthatjuk a stresszt. A stressz ugyanis adaptív válasz a nagy nyomással járó helyzetekre. Gyorsabban és jobban alkalmazkodunk, ha nem hagyjuk, hogy elárasszanak minket az érzelmek. Stratégiák tanulásával és alkalmazásával szembenézhetünk a stresszel, és visszaszerezhetjük az irányítást.

Észnél maradni

Daniela Kaufer és Elizabeth Kirby, a berkeley-i Kaliforniai Egyetem stresszkutatói szerint a mérsékelten stresszes események jó hatással lehetnek ránk: tanulásra késztetik az agyunkat. 2013-ban Kaufer és Kirby pár órán keresztül mérsékelt stressznek tett ki kísérleti patkányokat. Eleinte a stressz nem sok hatást gyakorolt rájuk – ám két héttel később az ismételt stresszhatásra a patkányok agya új idegi kapcsolatokat alakított ki, és jobban teljesítettek a memóriateszteken.

Kaufer és Kirby úgy véli, ugyanez vonatkozik az emberekre is: a közepes mértékű időszakos stressz – ha nem éri el a szenvedés vagy a trauma szintjét – elősegíti az idegsejtek szaporodását. A stressz kihívás elé állítja az agyunkat, amelyre alkalmazkodással és növekedéssel válaszol.

Az immunrendszer serkentése

Egy 2012-es amerikai tanulmány szerint a stressznek kitett patkányok vérében több volt a fertőzésekkel megküzdő fehérvérsejt. Ha a túlélés a tét, nem betegedhetünk meg, ezért amikor veszéllyel nézünk szembe – például egy nehéz projekten dolgozva –, több olyan sejtet termelünk, amelyek megvédenek a fertőzésektől.

Tehát amíg a krónikus, hosszú távú stressz árthat az egészségünknek, mérsékelt szintje segíthet a betegségek elkerülésében.

A hiedelmek ereje

2013-ban Alia Crum amerikai kutató és munkatársai két csoportra osztották egy nemzetközi pénzügyi intézmény 400 alkalmazottját, és mindkét csoportnak különféle videókat vetítettek le a stresszről: az egyik sorozat elgyengítő, a másik az életminőséget fokozó jelenségként ábrázolta. A „fokozó” videókat néző munkavállalók arról számoltak be, hogy eredményesebbek lettek, és jobban érezték magukat.

A stressz tehát megadhatja azt az ösztönzést, amely a fejlődésünkhöz és a legjobb tudásunk szerinti teljesítményhez kell – mindaddig, amíg ösztönző kihívásként tekintünk rá. A súlyos vagy krónikus, hosszú távú stressz ártalmas, míg a közepes, rövid távú stressz éberebbé és egészségesebbé tehet. Minél inkább tudatában vagyunk ezeknek az előnyöknek, annál valószínűbb, hogy megtapasztaljuk őket.

A fenti cikk részlet a Stressz: A feszültségoldás pszichológiája című könyvből.

Éreztük már úgy, hogy nem tudunk megbirkózni az előttünk álló kihívásokkal? Aggódunk, hogy nem leszünk képesek megfelelni a családi és munkahelyi elvárásoknak? Nem értjük, miért mindig a szabadságunk alatt betegszünk meg? A Stressz: A feszültségoldás pszichológiája című könyv közérthetően mutatja be, hogyan hat a stressz a szervezetünkre, mit tehetünk ellene rövid és hosszú távon. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

HVG Extra Business Business magazin

„Sokszor nem értjük, mi rakódott le a mélyben"

A csapatépítésnél lassabb, de hatékonyabb módszer a csoporton belüli hatékonyság növelésére a csapattanácsadás (team coaching). A név többfajta módszert takar, amelyekben egy közös: mélyre ásva hozzák felszínre a hatékony működést gátló dolgokat.

Ömlenek ránk a filmek, a sorozatok, a zenék, és mégis többet unatkozik az emberiség, mint eddig bármikor

Ömlenek ránk a filmek, a sorozatok, a zenék, és mégis többet unatkozik az emberiség, mint eddig bármikor

Lefilmezték a kínaiak hatodik generációs harci gépének próbarepülését

Lefilmezték a kínaiak hatodik generációs harci gépének próbarepülését

Putyin bocsánatot kért a lezuhant azeri utasszállító "tragikus balesete" miatt

Putyin bocsánatot kért a lezuhant azeri utasszállító "tragikus balesete" miatt

A rabló, aki elaludt betörés közben – Az év balfék bűnözői történetei a Duma Aktuálban

A rabló, aki elaludt betörés közben – Az év balfék bűnözői történetei a Duma Aktuálban