A reziliencia szó a latin resilire főnévi igenévből ered, amelynek jelentése „visszapattanni”. A reziliens ember nem az, aki soha nem szenved, hanem az, aki szenved, majd magára talál.

Ez a tulajdonság segíthet sikeresen átvészelni a stresszes időszakot: kutatások során kimutatták, hogy a reziliens emberek vérében stressz hatására kevésbé emelkedik meg a „stresszhormon”, a kortizol szintje. Mindannyiunk javára válhat a reziliensebb hozzáállás.

A reziliencia személyiségvonás?

Ha néhányan különösen jól kezelik a stresszt, az azt jelenti, reziliens személyiséggel áldotta meg őket a sors. De ha mi nem születtünk annak, akkor csak adjuk meg magunkat a boldogtalanságnak? Ennek az ellenkezője igaz.

A reziliencia nem személyiségvonás, senki sem immunis az élet változásaira. Egy európai pszichológuscsoport 2013-as megfogalmazásával élve ez inkább „egy dinamikus és adaptív folyamat”. Megtanulhatunk reziliensek lenni. Nagyon más eredménnyel járhat, hogy miként reagálunk a nehézségekre.

Váratlan taktikák

Az 1990-es években George Bonanno amerikai pszichológus több tanulmányban vizsgálta azok megküzdési módszereit, akik jelentős stresszt vagy veszteséget éltek át, de megőrizték jó mentális egészségüket. A rezilienciájuk csodálatot érdemelt, ám az igazán meglepő az volt, ahogy fenn tudták tartani jóllétüket. Bonanno ezt „csúnya megküzdésnek” nevezte, alanyai stratégiái közé pedig az alábbiak tartoztak:

- Eltúlozták, milyen jól viselték a stresszt. Hiúságnak vagy önhittségnek tűnhet, de segített nekik elkerülni, hogy önmagukat hibáztassák.
- Elutasították a negatív gondolatokat. Néhányan azt állították, megbirkóznak a nehézségekkel – és ez önbeteljesítő jóslatnak bizonyult.
- Tréfára vették. Bár néhány pszichológus ezt tagadásnak nevezné, és nem mindig jó ízlésű viccekről volt szó, a humor képes enyhíteni a stresszes események fájdalmát.

Amikor stresszt élünk át, ne érezzünk bűntudatot, amiért szokatlan megküzdési módot választunk. Alakítsuk ki a puffereinket (lásd keretes anyagunkat), és legyünk magabiztosak. Használjuk a számunkra megfelelő eszközöket.

Puffer kialakítása

Egy 2015-ös brazil tanulmányban demens családtagokról gondoskodó embereket vizsgáltak, és olyan vonásokat, erőforrásokat és attitűdöket azonosítottak, amelyek rezilienciát alakítottak ki, és fokozták a gondozó jóllétét. Ezek az alábbiak voltak: - Jó megküzdési stratégiák, - A pozitívumra való összpontosítás, - Énhatékonyság: meggyőződés, hogy a tetteink hatnak a körülményeinkre (lásd a lenti ábrát), - Belső kontrollhely: „a saját sorsom kovácsa” hozzáállás, - Elmélyülés a mindennapi tevékenységekben, - A változás keresése és megragadása, - Erős társas támasz. Módszerek, amelyek segítenek, hogy a stresszel szembenézve növeljük a magabiztosságunkat és az irányító szerepünket.

A fenti cikk részlet a Stressz: A feszültségoldás pszichológiája című könyvből.

Éreztük már úgy, hogy nem tudunk megbirkózni az előttünk álló kihívásokkal? Aggódunk, hogy nem leszünk képesek megfelelni a családi és munkahelyi elvárásoknak? A Stressz: A feszültségoldás pszichológiája című könyv közérthetően mutatja be, hogyan hat a stressz a szervezetünkre, mit tehetünk ellene rövid és hosszú távon. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.