1. Adjunk, ne csak kérjünk

A Jótett helyébe jót várj népmesei fordulat a munkahelyeken is működhet. A nagylelkűség kölcsönösséget szül ugyanis, ami hatékony és tartós együttműködést eredményezhet. Az egyik telekommunikációs cég alkalmazottjait vizsgáló kutatás arra jutott, hogy az idejükkel és szakértelmükkel nagylelkűen bánó kollégák nemcsak elismertebbek, de népszerűbbek is voltak az átlagnál. Túlzásba vinni persze ezt a magatartást sem érdemes, mert a végén nem jut elég idő a saját munkánkra. Növeli a módszer hatékonyságát, ha egy-egy segítségnyújtás után rámutatunk, hogy a kölcsönös szívességek rendszeréből a munkahelyi közösség egésze profitálhat.

2. Ha kell, dicsekedjünk

Az adott területen szerzett szakértelmünk kiemelése megerősítheti a tekintélyünket, ami szintén segíthet a munkahelyi meggyőzésben. Egy kórházi kísérlet során a betegek jobban odafigyeltek a nővérek tanácsaira, miután azok az okleveleiket, diplomáikat kitették a rendelő falára. A papírok öncélú lobogtatása persze könnyen ellenkező hatást is kiválthat (például nagyképűnek gondolhatnak minket), ezért javasolt inkább a diszkrétebb módszerek alkalmazása. Felesleges minden megszólalásunkat korábbi munkáink, portfóliónk aprólékos bemutatásával kezdeni, de e-mailjeink aláírásmezőjébe, névjegykártyánkra nyugodtan felvezethetjük a végzettségünket, pozíciónkat, szakmai szervezeti tagságunkat.

3. Motiváljunk pozitív címkékkel

Pszichológiai kutatások szerint azzal is befolyásolhatjuk mások tetteit, ha olyan tulajdonságokkal címkézzük fel őket, amilyennek látni szeretnénk őket. Ugyanúgy, ahogy a gyerekeket sem minősítjük rossznak, lehetőleg a kollégáink esetében is kerüljük a fix negatív címkéket, mert azok saját önértékelésüket is befolyásolhatják. Ahelyett, hogy örökös későnek titulálnánk az egyébként valóban gyakran időzavarba kerülő kollégát, idézzük fel inkább egy-egy sikeres feladatmegoldásának emlékét („Bízom benned, hogy meg tudod csinálni, és ugyanolyan sikerrel vesszük ezt az akadályt is, mint az X projekt esetében”). Fontos, hogy a bátorító címkéket csak akkor használjuk, ha azok legalább részben is fedik az adott személy valódi tulajdonságait. 

4. Indokoljuk meg a kéréseinket

Jobbak az esélyeink a meggyőzésre akkor is, ha a kéréseinket megindokoljuk. Egy 1970-es években elkezdett harvardi kísérletsorozat készítői rámutattak, hogy a fénymásoló előtt sorban álló emberek nagyobb arányban engedték maguk elé azokat, akik a kérésüket megindokolták. Sőt bizarr módon az indoklás akkor is működött, ha nem tartalmazott semmilyen érdemi információt („Elnézést, használhatnám a fénymásolót, mert fénymásolnom kell?”). Persze ha valami nagyobb dolgot szeretnénk elérni, nem árt ennél szofisztikáltabb magyarázattal előrukkolni, vagy némi extra motivációs eszközt villantani.

A fenti cikk teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2019/3-as számában.

Hogyan állíthatjuk kollégáinkat ötletünk mellé? Hogyan legyünk meggyőzőek egy állásinterjún? Hogyan vegyük rá gyerekeinket a házi megírására? Noah Goldstein, Steve Martin és Robert Cialdini, a meggyőzés tudományának világszerte elismert szakértői az Igen!-ben 21, bizonyítottan hatékony meggyőzési stratégiát vázolnak fel. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.