Ez évtől rövidültek az eljárási határidők, a korábbinál több - tágabb körű - adatot tart nyilván a cégbíróság, az adatközlést elmulasztókat pedig nagyobb bírság fenyegeti a cégtörvény múlt év végén elfogadott módosítása szerint.

"A cégbíróságok önmaguk állították magasra a mércét" - indokolta a HVG-nek Kovács László szocialista képviselő, miért is írja elő a cégtörvény decemberi módosítása a cégbejegyzési határidő lerövidítését. Az Esztergomban ügyvédi irodát működtető honatya - és több, a HVG-nek nyilatkozó ügyvéd - tapasztalatai szerint az új határidők valójában a már kialakult gyakorlathoz igazodnak. A cégbejegyzési kérelmeknél az eddigi 30 naptári nap helyett az idén már a beérkezéstől számított 15 munkanapon belül kell döntést hozni a bejegyzésről, illetve az elutasításról. Változásbejegyzés esetén a határidő 30 naptári napról 25 munkanapra módosult, ami azonban - figyelembe véve a szombatokat, a vasárnapokat, az ünnep- és munkaszüneti napokat - valójában nem jelenti az ügyintézés lerövidülését. Jogi személyiség nélküli társaságok esetén a cégbíróság továbbra is legfeljebb 45 napos hiánypótlási határidőt biztosíthat. Ezzel a hozzáférhető adatok a korábbinál frissebb képet tükröznek majd.

Kurtítja viszont a jogi személyiségű vállalkozások "szalonképessé" tételének idejét, hogy a cégbíróságnak cégbejegyzéskor - ha nem kapja meg a kérelmezőtől a szükséges adatokat - a korábbi 45 nap helyett 20 munkanapon (változásbejegyzés esetén viszont továbbra is 35 napon) belül kell postáznia a hiánypótlásra felhívó végzését. A felhívásra a megszokottnál gyorsabban kell reagálniuk a társaságoknak is: cégbejegyzésnél 60 nap helyett ezentúl 30, változásbejegyzéskor pedig 60 helyett 45 munkanapjuk lesz a hiánypótlásra.

A határidők lerövidítése a hitelezők és az üzleti partnerek védelmét szolgálja - hangsúlyozta a HVG-nek Gál Judit, a Cégbírák és Gazdasági Bírák Országos Egyesületének elnöke. Ugyanez a célja annak a változásnak is, amely szerint januártól a cégjegyzékben azt is szerepeltetni kell, ha a céggel szemben büntetőjogi intézkedést alkalmaznak, például nyomozati vagy végrehajtási eljárást indítottak ellene, illetve ha a társaság valamelyik tagja üzletrészének zár alá vételét kezdeményezték. Jelenleg ezek az információk csak a cégbírósági aktákból bogarászhatók ki, ezentúl viszont - más adatokhoz (például székhely, telephely, jegyzett tőke, vezető tisztségviselők felsorolása) hasonlóan - a cégnyilvántartás részei lesznek, és elektronikusan is hozzáférhetővé válnak. A hitelezők szempontjából az sem közömbös, hogy a cégadatoknak ezentúl nemcsak a bírósági, hanem a közigazgatási (például adó- vagy más köztehertartozás miatti) végrehajtás tényét is tartalmazniuk kell.

A korábbinál ritkábban ugyan, de még mindig előfordul, hogy a cégadatok hiányosak, és akadnak, akik rendre megfeledkeznek az éves számviteli beszámoló megküldéséről. Emiatt a társaság szállítói, hitelezői a nyilvános cégiratokból nem kapnak valós képet a vállalkozásról, illetve sokszor csak akkor, amikor már csődbe megy a cég. Ettől az évtől már húsba vágó következményei vannak az adatszolgáltatás elmulasztásának, és a módosítás a korábbinál határozottabb fellépésre ad lehetőséget a cégbíróságoknak is. Eddig 50- 500 ezer forint közötti bírsággal voltak büntethetők a társaságok, ha a cégjegyzék nem tartalmazta a rájuk előírt adatokat, illetve azok nem feleltek meg a valóságnak. A szankció mértéke a cégtörvény 1998. június 16-ai hatálybalépése óta változatlan volt, januártól azonban a kiszabható bírság alsó határa 100 ezer forintra, a felső pedig a korábbi hússzorosára, 10 millió forintra nőtt. Más kérdés, hogy a gyakorlatban inkább fenyegetésként alkalmazták a bírság kilátásba helyezését. A HVG-nek név nélkül nyilatkozó ügyvédek és cégbírák egyike sem tudott praxisából példát mondani arra, hogy valakit vagy valamely társaságot késedelem vagy mulasztás miatt megbüntettek volna, s kérésünkre nem tudott ilyen adatot szolgáltatni az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala sem. Mindenesetre a cégbíróságnak ezentúl nem lesz kötelező végigjárnia a szankciók összes grádicsát (felhívás a törvényesség helyreállítására, pénzbírság, a cég működésének felfüggesztése), hanem ha úgy ítéli meg, hogy a fokozatos intézkedések sem eredményeznék a törvényesség helyreállítását, menten megszűntnek nyilváníthatja a társaságot.

Mostantól arra is lehetőség nyílik, hogy a cégbíróság a pénzbírságot ne a vállalat, hanem a társaság vezető tisztségviselője kontójára szabja ki, ha annak magatartása adott okot a törvényességi felügyeleti eljárásra. Az is előfordul, hogy a társaságok vezetői nem - vagy csak tetemes késéssel - jelentik, ha például változás állt be a cég vezető tisztségviselői körében. A bejelentés elmulasztása főleg politikusoknak okozhat kínos perceket - éles vita és sajtóper is kerekedett például a K&H-ügy kapcsán amiatt, meddig is volt Medgyessy Péter exminiszterelnök az Inter-Európa Bank Rt. elnöke -, de összeférhetetlenség esetén mások pozícióját is veszélyeztetheti. Ezentúl a megszűnt jogviszonyú felügyelőbizottsági tag, illetve könyvvizsgáló a cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárást kérhet, s ennek során kérelmezheti nevének törlését a cégjegyzékből, ha egyidejűleg igazolja, hogy a cég vezetőjétől már ezt megelőzően írásban kérte ugyanezt, ám az kérelmének 60 napon belül nem tett eleget.

Jogalkotási ritkaságnak számít a cégtörvény mostani módosítása, a változtatásokat ugyanis kivételesen az összes parlamenti párt támogatta. Sőt a jogszabály részletes vitájában egyedül Vidoven Árpád fideszes képviselő érzett késztetést hozzászólásra, ő viszont egymás után háromszor is. Nem mintha elégedetlen lett volna a javaslatokkal, de - mint a HVG-nek elmondta - a képviselők közül egyedül ő nyújtott be további pontosító indítványokat, melyek közül némelyiket a kormány, illetve némi kiegészítéssel az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága is támogatta. Vidoven szerette volna elérni - sikertelenül -, hogy a cégjegyzékből az is kitűnjön, kiszabtak-e pénzbírságot egy esetleges büntetőeljárás befejeztével a társaság ellen. Jogi személlyel szemben egyébként - egy 2001-ben elfogadott törvény alapján - az EU-csatlakozás óta lehet büntetőeljárást alkalmazni, akkor, ha a bűncselekményt (például piramisjátékot, tiltott betétgyűjtést) a jogi személy javára, vagyoni előnyszerzés érdekében a társaság ügyvezetője, vezető tisztségviselője követte el.

Januártól elektronikus úton is letétbe helyezhető a számviteli beszámoló, s ezt a cégbírósági nyilvántartás - a cégadatokkal azonosan - természetesen ugyanilyen módon tartalmazza. 2005 szeptemberétől pedig a cég- és változásbejegyzési kérelmek is benyújthatók - s a cégadatok is megismerhetők - elektronikus úton. Arról még előterjesztés sincs, hogy az elektronikus ügyintézésért kevesebb illetéket kelljen fizetni, mint a hagyományosért, az viszont már eldőlt, hogy a fizetésre is mód lesz elektronikusan, ugyancsak szeptembertől.

Ettől az időponttól a cégadatok a magyar mellett az EU bármely hivatalos nyelvén készült hiteles fordításban is beadhatók, s azokat a cégbíróságok a választott nyelven is nyilvántartják. Ugyancsak uniós követelmény, hogy 2007. január 1-jétől az rt-k és a kft-k esetében ne csak a friss adatok legyenek lekérdezhetők elektronikusan, hanem legalább tíz évre visszamenően a korábbiak is. Az ésszerűséget és a költségtakarékosságot szem előtt tartva ennek az előírásnak - a jogszabály decemberi kiegészítése szerint - úgy kell megfelelniük a cégbíróságoknak, hogy nem kell feldolgozniuk az azóta felgyülemlett összes aktát, hanem csak a konkrét kérelmeknek kell eleget tenniük 15 napon belül.

MOLNÁR PATRÍCIA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!