Ha vásárolok egy kft.-t illetve bt.-t, akkor erre tudok-e rögtön  hitelt igényelni? Vagy csak egy bizonyos idő után lehetséges ez? Leendő cégem tevékenységei építőipar, munkaerőkölcsönzés és reklámtevékenység cégek részére. Ehhez van némi tőkém, de ez sajnos kevés.

Jelen állás szerint a bankok többsége nem tekinti hitelképesnek legalább 6 hónapig az olyan cégeket, melyeknél teljes tulajdonosi szerkezetváltás volt. Azaz például, ha valaki most vesz egy céget. A legtöbb esetben az a gyakorlat, hogy 6 hónap után is csak akkor hitelképes a cég, ha az előző árbevételi és nyereségszintet az úgy tulajdonosok illetve ügyvezetés tartani tudta, vagy az méltányolható növekedésnek indult. Ez utóbbi a legjobb a hitelképesség szempontjából.

Az építőipari főtevékenységű cégeket viszont egyáltalán nem, vagy csak nagyon kivételes esetben és emelt kondíciókkal finanszírozzák a bankok. Ez nem azt jelenti, hogyha építőipar a főtevékenység, hanem azt, hogy ha a fő bevételi forrás építőipar. Ebben az esetben már nagyon súlyos a mérlegelés. Felhívom a figyelmét, hogy a munkaerő kölcsönzés - mint olyan - engedélyhez kötött tevékenység. E tekintetben célszerű az aktuális, érvényben lévő ide vonatkozó jogszabályok szerint eljárni.

Egy Magyarországon indított vállalkozásom tevékenységét külföldi kapcsolatokkal (Szlovákia) szeretném bővíteni. Milyen engedélyek szükségesek hozzá? Milyen adózási forma szükséges (jelenleg alanyi adómentes)? A cég tevékenységi körei: vagyonvédelem, építőipar, számítástechnika.
 
Rövidnek és egyszerűnek tűnő kérdései alapvetően nem válaszolhatók meg anélkül, hogy a tényleges üzleti tevékenységet, üzleti célt és az elindítandó szlovák üzleti struktúrát - partnereivel együtt - ne elemeznénk.

Első kérdés, hogy céges tevékenységi struktúra bővítés lesz egy másik országgal, vagy csupán külkapcsolati tevékenység?! Mindkettőnél tudnom kellene, hogy az az effektív ügylet, vagy tevékenységi kör pontosan mi, és hogyan bonyolódik, mert csak ehhez képest lehet megállapítani, hogy majd engedélyhez kötött lesz-e vagy sem?! Amennyiben munkaerő-mozgásról, külföldi munkavállalásról van szó, akkor már eleve szükségesek előzetes engedélyek, papírok, dokumentumok. 

Azonban a felsorolt főtevékenységeken belül is adódik bizony egy sor olyan dolog, melyhez adott esetben előzetes dokumentumokat és engedélyeket kell beszerezni. Ezt a témát célszerű alaposan körüljárni. Főként a vagyonvédelem miatt, de az építőipar sem egy egyszerű eset a majdani foglalkoztatások és garanciavállalások jogi kérdései miatt.

Cégemnek szüksége van 3 millió forintra egy bizonyos projekthez. Van is befektető, akit érdekelne a lehetőség. Mi az általánosan elfogadott és alkalmazott mérték ebben az esetben, mind a befektető hasznát, mind a befektető irányában nyújtandó biztosítékot illetően? Mennyit ajánljak a befektető 3 milliójára, a 3 hónapra (nyilván egyéni megállapodás, de mégis mennyi a megszokott?) és milyen biztosítékot kell ilyenkor felajánlani ?

Fedezetként és biztosítékként jöhetnek számításba a következők:

• üzletrész eladása, cég tulajdonrész bizonyos mértékű átengedése,
• üzlettárs beengedése
• ingatlanfedezet, autó, gép, berendezés, eszköz, melynek értéke a kölcsönvett összeg minimálisan másfélszerese
• folyószámla, vagy lekötött pénzeszköz, mint fedezet
• árbevétel engedményezése: ebben a tranzakcióban úgy kell szerződést kötni a partnerrel, hogy az ön számlája bevonása nélkül bonyolítsa a tranzakciót, melynek során a bevétel egy részét átengedi a kölcsönadott 3 millióért. 

Tapasztalatunk szerint a kockázati tőkével rendelkező magánbefektetők az alábbi szokványos hasznot, kamatot várják el a befektetett összegekre:

• Promt ügyletben, 1-3 hétre = 3-5 százalék/hét
• Rövid futamidőre, 1-3 hónapra = 25-30 százalék összesen
• Közepes futamidőre 3-12 hónap = 44-55 százalék összesen
• Ennél hosszabb időre nem érdemes igénybe venni csak üzlettársi viszonyban, kockázati közösséget vállalva, ha a folyamatos forgás biztosított

Megjegyzem, hogy ismerünk nem egy olyan szabad-felhasználású hivatalos banki hitelkonstrukciót, melynek kamatai ezekhez teljesen hasonlóak vagy akár a többszöröse. Tehát szó sincs úgynevezett uzsorakamatról. Ugyanis, egy üzletember ma - bárhová fektet be pénzt - azt mondja: ha a befektetett pénzemnek nem keresem meg minimálisan az 50 százalékát egy évben, akkor inkább nem csinálok semmit. Azt tanácsolom, mielőtt ebben a kérdésben döntene, valahogy hasonló gondolat mentén Ön is számolja át a lehetséges üzleti hozamot. Elsőként mérlegelje, hogy kigazdálkodható-e biztonsággal és nyereséggel a kölcsönvett összeg?!

 Legyen szíves, segítsen nekem a lehetséges megoldások pontos definiálásában.

A cég tulajdonrész bizonyos mértékű átengedése : Itt gondolom, egy új társasági szerződést kell készíteni, amelyben benne van hogy a befektető a cégnek mondjuk 50 %-os tulajdonosa. Ehhez fel kell értékeltetni a céget, hogy megállapítsuk, mekkora tulajdonhányad teszi ki a kockázati tőke fedezetét?

Üzlettársként történő beengedés: Az üzlettársként történő beengedés azt jelenti, hogy kötnek egy együttműködési szerződést, melyben megállapodnak abban, hogy ezt - vagy több - ügyletet, üzletet, melynek várható profitja ennyi és ennyi, együtt bonyolítják le. Ehhez a partner X MFt saját kockázati tőkével járul hozzá.
A hasznát (X %, vagy előre kialkudott pontos összeg) akként veszi ki az üzletből, hogy az Ön cége az árbevételből a befektetett tőke, plusz a haszon erejéig engedményezi, hogy azt egyenesen feléje fizesse ki a megrendelő.Ez a legbiztonságosabb mindenki számára, mert 100 %, hogy oda kerül vissza a pénz a befektetőhöz. Ez a megoldás, igen bizalomkeltő szokott lenni. Röviden: egy projektben lesz üzlettárs, amihez kell egy bizonyos idegen tőke, de a cégben nem szerez tulajdonrészt.

Üzletrész eladás: Az üzletrész eladást, cég tulajdonrész bizonyos mértékű átengedése. Ugyanaz, mint az üzlettárs beengedése, ám stratégiájában, megoldásában viszont némi eltérés van. Úgy értelmezhető, hogy a cégbe 3 millió forinttal száll be egy külső személy. Ha a törzstőkét - például - 3 MFt-tal felemelik, ezáltal az következik be, hogy a jelenlegi törzstőke arányában lesz üzlettárs. Ha a törzstőke jelenleg ugyancsak 3 MFt, ezáltal gyakorlatilag 50-50 százalékban lesznek tulajdonosok. Ez az alapeset.

A másik megoldás, hogy jelenleg ugyan 3 mFt a törzstőke, de a cég nagyon-nagyon jól működik, eredményes a gazdálkodása, komoly, régi cég. Ezért Önök a 100% üzletrész értékét - mondjuk - 9 Mft-ban értékelik és határozzák meg, mert Önök szerint kb. ennyit ér most a cég. Ekkor a befektető által hozzátett 3 MFt-tal az cégérték 12 MFt lesz, de a törzstőke csak 6 Mft-ra emelkedik. Így az ő üzleti részesedési aránya 25 százalék.
Ehhez viszont fel kell értékelni vagy értékeltetni a céget, hogy ezt megállapítsuk mekkora tulajdonhányad, teszi ki a külső személy által befektetett összeg fedezetét? Mindkét esetben valóban egy teljesen új társasági szerződést keletkezik, melyet célszerű ügyvéddel elkészíttetni.

Ötven százalékos tulajdonos vagyok egy kft. ben. Veszteségesek vagyunk, tőkeemelés is kellene állítólag, de a papírokat még nem láttam. Az ügyvezető, a másik tulajdonos megvenné a részemet. Mennyiért adjam el neki, amikor azt vállalja, hogy ő emeli a tőkét, fizeti az ügyvédet és ezt "beszámítja" - leszámítja a vételi árból. Rám milyen terhek hárulnak a vételi árból? Ha nem kérek semmit, akkor nem kell fizetnem semmilyen adót, szja, tb? 

 Az üzletrész jelenlegi értékéből kell kiindulni. Ez viszont - sajnos - csak egy cég értékbecsléssel állapítható meg korrekt módon. A cégek értékbecslését Irodánk nap, mint nap végzi, de gyakorlatilag bármely szakértő iroda elkészíti Önnek, aki cégekre van szakosodva. Erre természetesen csak akkor van szükség, ha a tulajdonosok között nincs egyezés a cég értékét, illetve az üzletrész értékek tekintetében. Nagyon sokszor alkalmazzuk mi is vitás esetekben.

Tehát, ha ki lehet indulni egy cégértékből, akkor azt is meg tudjuk mondani, hogy mennyi lehet az egyes üzletrészek piaci ára. Erre azért még azt is rá kell kalkulálni, hogy volt-e osztalék az elmúlt években, illetve az osztalék sorsa mi lett.Amennyiben az üzlettárs fizeti a tőkeemelést és minden költséget a saját zsebéből és nem a cégből, akkor természetesen Ön csak a jelenlegi árat veheti figyelembe. Milyen terheket ró Önre az üzletrész eladása?

Az üzletrész adásvétele 25 százalék SZJA (forrás adó) és 4 százalék EHO (egészségügyi hozzájárulás) fizetésére kötelezett.

Ezek számításának alapja, hogy az értékesítés és az eredeti (pl. alapításkori) ár különbözete után kell forrásadót és járulékot fizetni, ha az nyereséget mutat.
Pl: Ha 3 millióval alapították és önnek 50 % (1,5 millió forint) volt akkor
a befektett része és most ugyanezt az 50 %-ot - mondjuk - 7 millió forintért értékesíti, akkor a különbözet, az 5,5 millió forint után:
SZJA 25 % = 1 375 000.-HUF
EHO 4 % = 220 000.-HUF
Összesen = 1 595 000.-HUF befizetési kötelezettség és így tehát, 3 905 000.-HUF marad az üzletrész eladásából plusz az eredeti - már adózott 1 500 000.-HUF. Mind összesen tehát a 7 millió forintos eladási árból adózás után Ön 5 405 000.-Ft-ot vihet haza. Így néz ki tehát összesen a 29 % fizetési kötelezettség.