© Végel Dániel

December végéig, immáron harmadszorra, kapott haladékot közel 350 ezer vállalkozó és magánszemély arra, hogy átsorolja vállalkozása tevékenységi körét az uniós előírásoknak megfelelő kód alá. Ez azonban nem jelenti a kódok automatikus átírását: a 2008-as szabályok értelmében sok tevékenységi kör „feldarabolódott”, így lehet, hogy az addigi egy megjelölést három, esetleg négy váltotta fel. Több mint 1 millió adózó helyett az APEH és a Cégbíróság már januárban elvégezte az átsorolást, ha a fordítás automatikusan lehetséges volt. Igaz, erről nem értesítették az érintetteket, mindenkinek magának kell eldöntenie, van-e valamilyen tennivalója ez ügyben.

A vállalkozóknak, amennyiben tevékenységük nem szerepel a cégjegyzékben, csak az adóhivatalnál és annál a hatóságnál kell jelezniük a változást, ahol a tevékenységet nyilvántartják. Ha viszont a cégjegyzékben megtalálható, átkódolandó tevékenységeik vannak, nem tehetnek mást, mint hogy módosítják a társasági szerződést. Célszerű azonban átgondolni, hogy ha már módosítani kell, továbbra is feltüntessék-e összes tevékenységi körüket a társasági szerződésben. A gazdasági törvény 2006-os módosítása szerint lehetőség van ugyanis arra, hogy csak a fő (árbevételi) tevékenységüket szerepeltessék benne – és a cégjegyzékben  –, így ha később olyan (mellékes) tevékenységi kör változik, ami ezekben nincs benne, a változást elegendő pótlólag az APEH-nak bejelenteni, és ehhez nem szükséges jogi képviselő sem, így nem jár költséggel.

Ha nincs szükség a társasági szerződés módosítására, ezt kell bejelenteni az illetékes cégbíróságon. Ha a főtevékenységet korábban automatikusan átkódolta a cégbíróság, értelemszerűen csak a többi tevékenységi kör – amennyiben van ilyen – átkódolását kell bejelenteni az adóhatóságnak a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével, ám ehhez ugyancsak nem szükséges jogi képviselő, vagyis szintén költségmentes.

Változás-bejelentés: melyik nyomtatványon?

A Pénzügyminisztérium  a hvg.hu-t arról tájékoztatta: legyen cég, egyéni vállalkozó vagy magánszemély, a változást be kell jelentenie az APEH-nak, ha a tevékenységi körének kódját nem automatikusan sorolta át az adóhatóság. Ezt cégformától függően az alábbi nyomtatványokon tehetik meg, a 2007. december 31. napját követően a cégbírósághoz előterjesztett első változásbejelentési kérelmükkel egyidőben. Használható nyomtatványok: - 201/T: a cégbejegyzésre kötelezett jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok; - 201: cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb társaságok és szervezetek, valamint külföldi vállalkozások; - 101/E: egyéni vállalkozóknál azok a tevékenységi körök, amelyek a vállalkozók nyilvántartását vezető szerv adatbázisában nem szerepelnek és automatikusan nem átfordíthatóak. Alapesetben (ha nyilvántartják őket) az egyéni vállalkozóknak elég a körzetközponti jegyzőhöz bejelenteniük a változást, s a nyilvántartásukat végző szerv értesíti az APEH-et; - 101: egyéni vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező, adószám birtokában adóköteles tevékenységet folytató magánszemélyek; ide tartoznak a mezőgazdasági őstermelők is. 2008. január 1-jétől az adózók elektronikus úton is eleget tehetnek adat- és változásbejelentési kötelezettségüknek. Ennek megfelelően az adózó által a TEÁOR’08 szerint módosított, közvetlenül az állami adóhatósághoz bejelentendő tevékenységeket a fenti változásbejelentő adatlapokon az Ügyfélkapun át elektronikus úton  is el lehet juttatni az  illetékes adóhatósághoz. Egyebekben valamennyi szükséges nyomtatvány az APEH internetes oldalán elérhető.

Némileg egyszerűbb tehát azoknak a vállalkozásoknak a helyzete, amelyek az új társasági törvény lehetőségével élve már tavaly úgy igazították át létesítő okiratukat, hogy csak a főtevékenységüket szerepeltetik a társasági szerződésben és a cégjegyzékben (és társasági szerződésük engedi, hogy taggyűlés összehívása nélkül, csak az ügyvezetés is módosíthassa ebben a tekintetben a szerződést). Ami a költségeket illeti a főtevékenység módosítása, illetve TEÁOR-számának átkódoltatása esetén: habár a fő tevékenységi kör változása illeték és közzétételi díj fizetése nélkül bejelenthető a cégbíróságon, a módosításhoz ügyvédet kell igénybe venni, s az ő munkadíját, ami 20-50 ezer forint között mozog, nem lehet megspórolni.

Minderre azért van (és volt) szükség, mert január 1-jétől az EU minden tagországára kötelező érvényű rendelete érvényes, így új tevékenységi ágazati osztályozási rendszer (TEÁOR) lépett életbe nálunk is, amelyet nem utolsósorban érvényesíteni kell a cégiratokban is. Az év végi időpont, (eredetileg tavaly szeptember 1-je, majd idén július 1-je volt a határidő) kitűzésére a cégbíróságok elektronikus ügyintézésre való átállása miatti túlterheltsége okán került sor. Igaz, az újabb halasztáshoz törvénymódosításra lenne szükség, amit várhatóan csak szeptemberben pótol majd a parlament. Az adóhivatalt addig köti a jogszabály: elvileg tehát büntetheti a mulasztókat, ám a gyakorlatban – mint azt több helyen kinyilvánította – nem áll szándékában. Hivatalos közleményt erről azonban még nem adott ki, a hvg.hu további kérdéseit a Pénzügyminisztériumhoz irányította. (Lásd keretes írásunkat!)

A legtöbb szakértő az esetleges bírság elkerülése érdekében azt tanácsolja: aki teheti, vegye az eredeti, azaz a július elsejei határidőt élőnek. Vonatkozik ez az egyéni vállalkozókra is, akiknek az okmányirodákat kell felkeresniük, szintén július 1-jéig, s vállalkozói igazolványukat ki kell cseréltetniük. Nem árt ellenőrizniük számlázó szoftvereiket sem, mivel a legtöbb típusnál nem változtatható adat a vállalkozói igazolvány most átírandó száma. Egy új szoftver beszerzése modelltől függően 8-10 ezer forintba kerül – értesült a hvg.hu. Fontos tudnivaló még, hogy a számlákon feltüntetendő szolgáltatásjegyzék- és vámtarifaszámok nem változtak, tehát azokat továbbra is a régi rend szerint kell használni.

Közben az igazságügyi tárca új megoldási javaslattal állt elő: törölné a szakmai azonosítókat a cégjegyzékben kötelezően feltüntetendő adatok közül. Igaz, ehhez is a cégtörvény módosítására van szükség, ezért a határidő kitolásához hasonlóan legkorábban ősszel válhatna valóra ez az ötlet. A szakmakódok cégjegyzékből való esetleges törlése természetesen nem érintené a vállalkozásoknak a KSH-val, illetve az adóhivatallal szemben fennálló, a TEÁOR-t illető adatszolgáltatási kötelezettségét. A társasági szerződésekben a főtevékenység mellett már ma sem kell jelezni a TEÁOR-t, a cégbírósághoz benyújtandó bejegyzési kérelemben viszont szerepeltetni kell, ennek alapján kerül be a szám a cégjegyzékbe. A tárca elképzelései szerint a jövőben elegendő lenne, ha csak a cégbejegyzési beadványhoz csatolandó adó- és statisztikai szám iránti kérelem tartalmazná a TEÁOR-számot.

Az új elképzelést azonban több okból is aggályosnak tartják a szakemberek: a kötelezettségüket határidőre elvégzők közül többen buknák az alapító okiratuk módosításának ügyvédi költségeit és a pluszmunkát, tovább nőne a TEÁOR-bizonytalanság és Brüsszel sem feltétlenül örülne e magyar sajátosságnak. Noha az uniós szabályok szerint az nem probléma, ha a cégjegyzékben egyáltalán nem szerepel TEÁOR, de rossz számot semmiképpen nem tartalmazhat. A törlés mellett szólna, hogy a fejlett országokban sem tüntetik fel a szakmakódokat a cégregiszterek.

A cégtörvény akármelyik módosítása mellett döntenek: eltolják a határidőt decemberre vagy törlik a tevékenységi kört a cégjegyzékben kötelezően feltüntetett adatok közül, szeptember előtt egyikre se vegyünk mérget – intenek óva a szakértők, hozzátéve: a késedelmes változás-bejelentés a társas vállalkozások esetén 500 ezer forint, egyéni vállalkozók és egyéni vállalkozó igazolványhoz nem kötött adóköteles tevékenységet adószám birtokában végző magánszemélyek esetén 200 ezer forint mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után. A létesítő okirat új társasági törvényhez igazítása és a TEÁOR-átsorolás az ügyvezetés felelőssége. Ha a vezető tisztviselő ennek nem tesz eleget, és ezzel kárt okoz a cégnek, azért korlátlanul és egyetemlegesen helyt kell állnia. A cégbíróság azonban bármikor felléphet a hanyag vezető ellen és törvényességi felügyeleti eljárásban követelheti a cég törvényes működésének helyreállítását. Ennek során a társaságot és a vezető tisztségviselőt egyaránt százezertől tízmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja, illetve végső esetben hivatalból elrendelheti a vállalkozás törlését.

Használni lehetne a régi besorolásokat is?

Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendeletét 2006. december 20-án fogadták el  a tagállamok. 2007. január 19-én lépett hatályba, és 2008. január 1-től kell alkalmazni közvetlenül valamennyi tagállamban. Erre vonatkozóan az Eurostat kiadott három kézikönyvet adott ki a tagállamoknak. A kézikönyvek lehetségesnek tartják, hogy az egyes tagállamok alkalmazhatják a régi és az új statisztikai besorolásokat, de igyekezniük kell, hogy ezt a párhuzamos alkalmazást maximum 2 évig tartsák fenn (ez az úgynevezett ”double coding” időszak). Ilyen időszakot alkalmaz például Finnország és Németország. A rendelet nem említi a ”double coding” időszakot, ez csak az Eurostat kézikönyveiben található meg.

Nem a vállalkozókat, hanem Magyarországot érintő probléma ugyanakkor, hogy az uniós rendelet, amely előírja a tevékenységi körök átsorolását mint a tagállamok jogharmonizációs kötelezettségét, nem rendelkezik haladékról.  Tagállamként tehát Magyarországnak már nincs "türelmi ideje" a jogalkotásra: az uniós kötelezettségek hatályba lépésüktől, illetve alkalmazásuk előírt idejétől (idehaza legkésőbb január elsejétől) kezdve azonnal alkalmazandók minden tagállamban. Ennek elmulasztásáért Magyarország  ellen eljárás indulhat, amelyben az Európai Bíróság megállapíthatja a kötelezettségszegést és a tagállamot a közösségi jognak megfelelő magatartásra, illetve – a kötelezettségszegés további fenntartása esetén – jelentős összegű kényszerítő bírság, illetve átalányjellegű bírság megfizetésére kötelezheti – figyelmeztet Vadon Enikő, a KPMG adómenedzsere.

Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint azok a jogalanyok, akinek valamilyen igazolható kára származott abból, hogy a tagállam nem teljesítette a közösségi jogból fakadó jogalkotási kötelezettségét, kártérítési vagy visszafizetési igénnyel léphetnek fel a tagállammal szemben – teszi hozzá. Az is igaz persze, hogy az EU  egyébként súlyosabb tagállami kötelezettségszegés felett is szemet hunyt már.

A szankció egyébként is csak lehetőség Brüsszel kezében. Jelen esetben nem arról van szó, hogy Magyarország nem  akarná teljesíteni ezirányú kötelezettségét, csak nem rendelkezik a megfelelő kapacitással (túlterhelt cégbíróság), s ez okozza a késést. Még ha az vitatható is, hogy az egyéves felkészülési idő alatt ennek elkerülése érdekében Magyarország tett-e egyáltalán, és ha igen, milyen lépéseket.