Evás egyéni vállalkozó vagyok. Egy hónap múlva elérem a nyugdíjkorhatárt, és ezt szeretném is igénybe venni 45 év munkaviszony után. A vállalkozásomat kiegészítő tevékenységként szeretném tovább folytatni. Milyen teendőim vannak ezzel kapcsolatban, kell-e a nyugdíjba menetel előtt adóbevallást, nyenyi-bevallást készíteni és lezárni, majd újból elindítani a kiegészítő tevékenységet? Hova és mit kell bejelenteni, milyen havi bevallási illetve befizetési kötelezettségeim lesznek a kiegészítő tevékenység elindítása után?

A társadalombiztosítás vonatkozásában válaszom a következő: az egyéni vállalkozó, ha részére saját jogú nyugellátást állapítottak meg, illetőleg annak folyósítását megszüntették (szüneteltették) a megállapítás, megszüntetés időpontját követő 15 napon belül ezt köteles bejelenteni a telephelye (állandó lakhelye) szerint illetékes állami adóhatósághoz. A nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lapot a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóról is ki kell állítani.

A kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó egyszer fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot napi 145, havi 4350, forintot és fizeti a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot, amelynek alapja az eva adóalap tíz százaléka.

1953-ban születtem, s 1971 óta folyamatos a munkaviszonyom (37 év). Jelenleg táppénzen vagyok, és az orvosok javasolták a leszázalékolásomat. Rokkantsági nyugdíj kiszámításánál figyelembe veszik-e az eltöltött évek számát, azaz számít-e az, hogy még egy évvel meghosszabbítsam, és így 38 éves legyen a munkaviszonyom? Ebben az esetben van-e különbség, és ha igen, akkor mekkora a normál és a rokkantsági nyugdíj mértéke között?

Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, akinek egészségkárosodása:
-  79 százalékos mértékű, vagy
- 50-79 százalékos mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a - képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, és
-  az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és
- kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és
- táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

Tehát a rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz az orvosi, és a jogi feltételeknek egyaránt meg kell felelni.

 - a III. rokkantsági csoportba tartozik az, akinek egészségkárosodása 50-79 százalékos mértékű. 
 - a II. rokkantsági csoportba tartozik az, akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, de mások gondozására nem szorul.
 - a I. rokkantsági csoportba az tartozik, akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, és mások gondozására szorul.

A rokkantsági nyugdíj összege a nyugdíj összege a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresettől, és a szolgálati idő alapján meghatározott mértékétől függ. A mérték alakulását befolyásolja a megrokkanás időpontjában betöltött életkor, és a kérelmező egészségkárosodásának mértéke, vagyis az, hogy hányadik csoportba tartozó rokkant.

A III. rokkantsági csoportba a nyugdíj összegének kiszámítása lényegében megegyezik az öregségi nyugdíj számításával. A rokkantsági nyugdíj összege a II. rokkantsági csoportban a havi átlagkereset öt, az I. rokkantsági csoportban pedig tíz százalékkal több, mint a III. rokkantsági csoportban.

A feltett kérdésre a konkrét válasz, a rokkantsági nyugdíj összegét az elismert szolgálati idő befolyásolja, mégpedig 37 év szolgálati idő esetén a nyugdíj összege a havi átlagkereset 75,5 százaléka míg 38 év esetén a mérték 77 százalék, természetesen „alapesetben”, azaz a III. rokkantsági csoportban, amelyet növelhet az előzőekben ismertetett további rokkantsági csoport „kedvezmény”.

Még több kérdés-választ olvashat itt!