65 éves nyugdíjas vagyok, egy bt. kültagja. Megbízási jogviszonyban foglalkoztatnának a bt.-ben, 3000 forintért. Foglalkoztathatnak-e így? Milyen járulékokat kell fizetnem? Kell-e egészségügyi szolgáltatást és tételes ehót fizetnie a bt.-nek utánam? Ha személyesen nem működöm közre sem munkaviszonyban, sem megbízási viszonyban, akkor kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot és tételes ehót fizetnem?

A megbízási jogviszonyban munkát végzőre akkor terjed ki a biztosítás, ha az e tevékenységéből származó járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát vagy naptári napokra számítva ennek harmincad részét. Amennyiben a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát, akkor a munkáltatónak csak 11 százalékos ehót, a megbízottnak pedig szja-t kell fizetnie. Ha a kültag nem működik közre a bt. tevékenységében személyesen, akkor nem keletkezik adófizetési kötelezettsége sem a bt.-nek, sem a kültagnak.

Nyugdíjas evás vagyok, de van egy szőlőm, ahol őstermelőként is dolgozom. Az idén úgy döntöttek, az őstermelés is az eva hatálya alá tartozik. Eszerint
- az eddig adómentes 600000 forintnak befellegzett, adózik a többivel?
- a föld alapú támogatás is adózik?
Az idei 0843 nyomtatvány a kitöltéskor mindig hibát jelez, pedig eddig mindig jól értelmeztem, és a kitöltés hibátlan volt.

Az ön által is hivatkozott 0843 nyomtatvány kitöltési utasítása szerint az eva nem terjed ki az egyéni vállalkozói tevékenységen kívül végzett mezőgazdasági őstermelői tevékenységre, az ebből származó bevétel nem minősül az eva törvény szerinti bevételnek: az a személyi jövedelemadó törvény rendelkezései szerint a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó szabályok szerint adózik. Abban az esetben, ha az eva hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozó egyben őstermelő is, akkor a kétféle tevékenységgel összefüggő, de fel nem osztható költségeket a bevételek arányában meg kell osztani. A bevételek arányában történő költségmegosztásnak abban az esetben van jelentősége, ha az őstermelői tevékenységére nem választotta az átalányadózást. Kérem, fentiek alapján ellenőrizze a bevallásának tervezetét.

Egyéni vállalkozó különadója
Egy ingatlanforgalmazás céljából, 2006-ban, áruként, hitelből vásárolt 100 millió Ft-os ingatlant a vállalkozás mint árubeszerzést elszámolta, a hitel kamatait költségként, a hitel összegét nem beszámító kiadásként könyvelte. Az így keletkezett veszteséget a következő évekre elhatárolta, a bevallásban árukészletként kimutatta az ingatlan értékét. 2008-ban értékesítette a vállalkozás az ingatlant úgy, hogy az ingatlanvételhez felvett devizahitelt átvállalta a vevő. A vállalkozásnak így nyeresége keletkezett, amit a 2006. évben következő időszaki veszteségként elhatárolható összeggel csökkentve az szja nyereségadó-alapja nulla. 2008-ban a különadó-törvény értelmében az elhatárolt veszteség nem csökkenti az adó alapját, tehát ezután a "nyereség" után meg kell fizetni a 4 százalékos különadót. Az szja-törvény összerendeli a bevételt és a kiadást (illetve az elhatárolt veszteséget), így nem adóztat, ha nem keletkezik jövedelem, de a különadótörvény szerint 4 millió Ft adófizetési kötelezettséggel terheli a vállalkozót akkor is, ha jövedelme nem keletkezett.  Jogos-e a különadó-fizetési kötelezettség? Van-e valami lehetőség mentességre?

Az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató magánszemély a különadót a vállalkozói jövedelemadózás esetén a kapott támogatás nélkül számított vállalkozói bevételek összegéből a vállalkozói költségeket meghaladó rész után fizeti. Mivel a tárgyévi vállalkozói költségeknek nem részük az elhatárolt veszteség, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy az előző évről áthozott veszteség összege nem csökkenti a különadó alapját. Az, hogy mennyire jogos a különadó, egyéni megítélés kérdése. Mentesség erre az esetre nincs.

1996. januárjában bt.-t alakítottam, amibe üzlethelyiséget vásároltam áfás áron. Visszaigényeltem az áfát. A fő tevékenységi köröm kereskedelmi tevékenység volt. Majd megszüntettem a fő tevékenységi kört, és az üzlethelyiséget bérbe adtam, az APEH-hoz a fő tevékenységi kört ingatlan bérbeadásaként jelentettem be. A boltot szeretném magánszemélynek eladni, és a bt.-t megszüntetni. Hogyan kell az áfát megfizetnem? Az eladási ár 20 százalékát? Vagy mivel a 20 évből 12 év eltelt, a visszaigényelt összeg 8 évre eső részét kell megfizetnem az APEH-nek? Hogyan kell számláznom és áfát fizetnem?

A számlázása attól függ, hogy milyen döntést hozott az ingatlanértékesítés áfájára vonatkozóan. Ha az általános szabályok szerinti elszámolást választotta, akkor nem terheli áfa az értékesítést, viszont, ha az általános szabályoktól eltérő áfa-elszámolást választotta, és azt az APEH-nek bejelentette, akkor a 20 százalék áfát fel kell számítania.Tekintettel arra, hogy az ingatlant 1996-ban szerezte be, nem kell a beszerzés áfáját korrigálnia. A 20 éves szabály csak a 2007. január 1-től beszerzett ingatlanokra vonatkozik.

Eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó vagyok 2003-tól. Saját tulajdonomban van két személygépkocsi, megrendelőimnek kiszállási díjat vagy szállítási költséget stb. nem számlázok. Kell-e fizetnem cégautóadót,  és ha kell, akkor mindkettő után, vagy egyáltalán nem kell fizetnem ilyen jellegű adót? Elég-e, ha fizetem az önkormányzatnak a gépjárműadót?

Az új cégautó fizetési kötelezettség nem vonatkozik az átalányadózó egyéni vállalkozókra, valamint az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókra, így önnek nem kell cégautóadót fizetnie 2009. február 1-től.