A fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma 2009 első negyedévben közel 25 százalékkal nőtt 2008 hasonló időszakához képest. Ugyanakkor a Coface szerint a nemfizetés szempontjából a legrosszabb időszak még csak most lesz érezhető.  

A válság hatásának és végének megállapításához legalább egy évre van szükség, vagyis a mostani krízis következményei csak 2009 végére válnak láthatóvá. Emellett a Coface azt tapasztalta, hogy Magyarországon a fizetési morál egyre mélyebbre süllyed.

Leginkább veszélyeztetettek

A magyar gazdasági szektorok közül a leginkább veszélyeztetettek továbbra is a nagykereskedelem, a kiskereskedelem, az építőipar, az autóipar bizonyos területei – például az autóipari beszállítás, az autókereskedelem, valamint a szórakoztatóelektronika és a logisztika; ezen belül is a fuvarozás. Igazából viszonylag biztonságos helyzetben az energiaipar és a telekommunikációs szektor van. 

Továbbra is rendkívül alacsony az „igazi csődeljárásoknak” a száma, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak. 

A csődvédelem hatékony eszköz lehetne, ha élnének vele a hazai cégek, de évente a több ezer felszámolási eljárás mellett csak néhány csődeljárás indul, és számuk az elmúlt években alig haladja meg a néhány tucatot. 2009 első három hónapjában sajnálatos módon csak 11 ilyen eljárás indult Magyarországon.  

A cégek száma, már megszokott módon, annak ellenére is növekedett, hogy eddig nem látott módon szűntek meg a cégek Magyarországon. Ennek az oka sajnos még mindig nem a gazdaság élénkülése.

Le kell szorítani a költségeket

Nincs jelentős változás a magyar a vállalkozások helyzetében: továbbra is alultőkésítettek, és ez a mostani hitelszűkében finanszírozási problémákkal is jár. 

Jelentős probléma, hogy a magyar export domináns része az EU-országokba irányul, azon belül is Németország a legnagyobb felvevőpiaca a magyar termékeknek, ahol szintén érezhető a gazdasági lassulás így csökken a magyar termékek iránti kereslet. Ugyanakkor további problémákat okoz az autógyárak leállása vagy kapacitáscsökkentése, amely a magyar autóipari beszállítóknál is hasonló hatást okozott. 

Az építőipar sincs azonban rózsás helyzetben, ahol jelentős csökkentek az állami beruházások és az amúgy is túlzsúfolt szektort már évek óta kínozza a körbetartozás ez még jobban nehezíteni fogja a válságban lévő a vállalatok sorsát és a cégek fizetőképessége csak még jobban romlani fog.

Ebben a helyzetben a túlélés érdekében a magyar vállalkozásoknak muszáj annyira leszorítani költségeiket, amennyire az lehetséges. A vevőkockázatra is nagyobb gondot kell fordítani - állapítja meg az elemzés. Mivel a vevők igencsak elhúzzák a fizetést a szállítók irányába, ezért a céginformáció-vásárlás, és a hatékony kinnlevőség-kezelés életbevágóan fontos ilyen helyzetekben.

Coface

Az adatok vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a módosított csődtörvény szerint már csak a csődeljárások és a felszámolási eljárások tartoznak hivatalosan a fizetésképtelenségi eljárások körébe. Hazánkban viszont még mindig nagyon sok az olyan végelszámolás, amely későbbiekben felszámolási eljárássá változik, vagy amelynek egyértelműen a cég fizetésképtelensége az oka. Ezért a Coface az összes eljárást bevonja a hazai fizetésképtelenségi tendencia mutatójába.  

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cég érintett, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 24 százalékát kereskedelmi vállalkozások, további 17 százalékát építőipari cégek ellen indították az év első három hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között az ingatlangazdálkodási, a turisztikában, valamint a gépjárműiparban tevékenykedő vállalkozások vannak nagy számban.

Coface

A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a biztonsági tevékenységet folytató cégek, valamint az építőipar és papír –és csomagolóipar áll az első három helyen, de az azt követő fuvarozás, faipar és kereskedelmi vállalkozások értéke is az országos átlag fellett található.

Jelentős növekedés volt tapasztalható az acéliparban valamint a turizmus és vendéglátásban, ahol a növekedés mértéke magasabb lenne, ha a tavalyi évhez képest a bejegyezett cégek száma nem növekedett volna. A nyomda és kiadói tevékenységet végző vállatoknál történt némi piaci tisztulás, ahol a Coface csökkenés regisztrált mind a bejegyzett cégek számában mind pedig az eljárások számában, ahol a számok jól tükrözik a nyomdaipari kapacitások iránti kereslet csökkenését és egyben a piac tisztulását. 

Az alacsony bázisérték miatt az energiatermelőknél jelentős növekedés volt  (+70,4%), de figyelembe véve, hogy - a relatív növekedés ellenére összesen csak 4 eljárásról lehet beszélni, látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére szó sincs iparági válságról.

Csak Baranya és Tolna javított fizetési kockázatán

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2009 első negyedévében a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban valamint Pest megyében folytatták (az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás több, mint 40%-át). Budapesten az eljárások 31,88%-át, Pest megyében, pedig 9,98%-át indították. 

Az első negyedévi eljárások megyei részarányát vizsgálva a megyékben bejegyzett cégek számával, markáns eltéréseket Szabolcs-Szatmár megyében tapasztaltunk. (eljárások 9,93%-a, összesen bejegyzett cégek 3,01%-a) Békés megyében (eljárások 2,64%-a, összesen bejegyzett cégek 1,67%-a),valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyében (eljárások 3,17%-a, összesen bejegyzett cégek 2,03%-a) regisztrált a Coface.

Ebben az összehasonlításban Pest (eljárások 9,70%, de a bejegyzett hazai cége 13,04%), valamint Budapest (eljárások 30,32%, de a bejegyzett hazai cége 40,10%) teljesített a legjobban, mivel az származott innen az első negyedévben.

A 19 megye és Budapest közül csupán két térségnek Baranya és Tolna megyének sikerült fizetési kockázatán javítani.

Coface