Tetszett a cikk?

Az adótörténet gyakran ismétlődik. Nem ritka, hogy a múltban alkalmazott megoldások elavulnak, elfelejtődnek, az élet változása miatt okafogyottá válnak. Ennek ellenére előfordulhat, hogy már megszűntnek gondolt variációk újból előkerülnek. A vízijármű-adó jó példa minderre.

A kormány által az országgyűléshez benyújtott vagyonadótörvény tervezete négyféle vagyon(tárgy) adót vezetne be, közöttük a vízi járművek adóját. Ez létezett már a magyar adójogban. 1974-ben, az év derekán jelent meg az a minisztertanácsi rendelet (!), amely összesen 3 paragrafusban kimondta a vízi járművek adókötelezettségét, s egyben felhatalmazta a pénzügyminisztert a végrehajtási rendelet megalkotására, ami még aznap meg is jelent. (Ebben az időben az adót nem törvény, hanem kormányrendelet határozta meg. Más típusú érdekesség, hogy a "vízi jármű" kifejezést akkor egybeírták.)

Az adó tárgya a magánszemély tulajdonában álló, 10 m2-nél nagyobb felületű alapvitorlával rendelkező vitorlás és a motoros vízi jármű volt. A ma már nevetségesen alacsonynak tűnő adótétel a motor cm3-étől, illetve a vitorlás alapvitorla felületétől, továbbá attól is függött, hogy a vitorlás tőkesúlyos vagy uszonyos. Mentességet élvezett az igazolt versenyző versenyzésre rendszeresen használt hajója. 

A folytatást az Adózónán olvashatja.
 
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Vagyonadó: semmi bajunk vele, ha nem mi fizetjük

A megkérdezettek többsége elfogadhatónak tartja a vagyonadó bevezetését, igaz, csupán minden huszadik háztartásban tartanak attól, hogy nekik is fizetniük kellene - derül ki Népszabadság megbízásából készült Medián-felmérésből.

MTI Itthon

Már 30 millió forint alatt is lenne vagyonadó

Háromkulcsos lesz a tervezett vagyonadó: ha eléri a harmincmillió forintot az ingatlan értéke, akkor ezen összeg alatti része is sávosan adózna - közölték szocialista források.