A KSH második negyedéves munkaerő-piaci adatai szerint a tavalyi év azonos időszakához képest az állásnélküliek száma 83 ezerrel nőtt. Ez a szám a várakozások szerint tovább nő, így a munkanélküliségi ráta az év végére várhatóan jóval a 10 százalékos lélektani határ fölé emelkedik. Nem csoda tehát, hogy a Google adatai szerint az elmúlt hónap során is heti 3-5 ezer hazai érdeklődő próbált a legismertebb keresőn keresztül információhoz jutni a munkanélküliségi biztosításról.

A CLB adatai szerint – noha munkanélküliség esetére igen széles határok között, 50 ezertől 250 ezer forintig választható a havi jövedelemtérítés összege – a legjellemzőbb a 100 ezer forintos biztosítási összeg. A rendelkezésre álló 6, illetve 9 hónapos térítési időszakok közül szinte kivétel nélkül a nagyobb biztonságot jelentő 9 hónapos lehetőséget választják. Érdekes módon a munkanélküliség-biztosítást kötők nem a nagyobb elbocsátási kockázattal szembeesülő idősebb, hanem jellemzően a 30-35 éves korosztályból kerülnek ki.

A munkanélküliség-biztosításra az ügyfelek havonta átlagosan mintegy 2500 forintot fizetnek, miközben a legolcsóbb és legdrágább munkanélküli-biztosítás havi díja között - az elérhető módozatok széles skálájának megfelelően - több mint 7000 forint különbség van.

A munkanélküliség-biztosítással kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy - az életbiztosítási kötvényekhez hasonló módon - maradandó egészségkárosodás és baleseti halál esetére is fedezetet nyújt. A biztosítás megkötéséhez számos követelményt kell teljesíteni, de általánosan elmondható, hogy 10 munkavállalóból 7-8 meg tud felelni a biztosítási feltételeknek.