Amennyiben a tulajdonos, tulajdonosok korábbi előzmények nélkül szeretnék útjára indítani a vállalkozásaikat, általában nem kell ezzel kapcsolatos adózással foglalkozniuk, manapság még előtársasági időszakot sem kell külön nyilvántartaniuk, az első üzleti évük a naptári év végéig tarthat. El kell végezni az APEH-nek, az önkormányzati adóhatóságnak való bejelentkezést, igaz, az APEH részletes információkat kap az IRM Cégszolgálatától. Az előzmény nélküliség nem feltétlenül jelent üzleti előélet nélküliséget, a magánszemély eddig hébe-hóba folytatott tevékenysége helyett a vállalkozásnak eszközöket kell beszereznie, jogokhoz kell hozzájutnia és kötelezettségeket kell vállalnia, hogy tevékenységét elkezdhesse. Előfordulhat, hogy rögtön a saját tulajdonosával üzletel, ami mondjuk ingóságokban teremthet jövedelmet. Fontos tudni, hogy a magánszemély 200 ezer forint ingóságból származó jövedelmet úgy realizálhat évente, hogy nem kell utána adóznia. Ez azt jelenti, hogy a magánszemély eladhatja például tehergépjárművét kétmillió forintért, ha 1 millió nyolcszázezer forintért vásárolta, és így magasabb értékcsökkenést alkalmazhat, mint egyébként tehetné.

Alakuláskori kölcsönök és tőke vagyonosodás szempontjából

Ma már nincs olyan tulajdonos, aki ne lenne óvatos a tagi kölcsön nyújtásakor. Mostanra tudatosult a céget alapítani vágyókban, hogy a megfelelően igazolható vagyoni helyzet hiányában nyújtott tagi kölcsönt az APEH jövedelemként becsli meg, és ma már akár 75 százalékos adóbírságot is kivethet utána. A gazdasági törvényszerűségek sajnos igen makacs dolgok. Ha nincs például pénz a pénztárban, csak akkor lehet belőle költeni, ha valaki ezt megfinanszírozza. Vagyis a tulajdonos hiába gondolja, hogy „nem szól” a könyvelőjének arról, hogy saját zsebből kezdi el működtetni a cégét, abból előbb vagy utóbb tagi kölcsön lesz. Az sem jelent megoldást, ha igazolatlan eredetű jegyzett tőke, vagy tőketartalék kerül be a cégbe, ráadásul míg a tagi kölcsön csupán tájékoztató adat az éves társasági adóbevallásban, a jegyzett tőke olyan alapadat, ami a cégnyilvántartásból is nyomon követhető. Igencsak magas kockázatot vállal tehát az, aki a tisztázatlan eredetű magánvagyonát jól nyomon követhető módon pumpálja bele vállalkozásába.

Kezdő nyilatkozatok

Az alakuláskor választási lehetőség illeti meg az új céget a speciális adózási kérdésekben. Ezek közül húsbavágó az ingatlanok áfaszabályaival kapcsolatos választás. Alakuláskor lehet dönteni arról, hogy a tulajdonba kerülő ingatlan esetében áfamentes vagy áfaköteles lesz az értékesítés, és bár lehet halogatni a bejelentést a tevékenység megkezdéséről, a beszerzéskor is felmerülhet áfa, amit aztán az APEH vonakodik visszaadni, ha a visszaigényléskor áfamentesnek látszik a jövőbeni bérbeadás. Kevésbé ismert, hogy az olyan tevékenység, ami jellemezően áfamentes lenne (pl. orvosoké, biztosításközvetítőké, oktatóké stb.) a kizárólag mentes tevékenység helyett kérhetik az alanyi adómentességet. Ezzel az olyan „becsúszó” ügyleteknél, amelyket általános forgalmi adó terhelne, évente 5 millió forintig áfa nélkül számlázhatnának. Ehhez az adóhatóság álláspontjával szemben semmilyen kiegészítő tevékenységi kör nem szükséges, csupán az a tény, hogy az adózó ezt választja. (Ha például az eszközeit adja el, az is - az adómentes tevékenységre való hivatkozás ellenére - adóköteles lenne, kivéve, ha alanyi mentességet kért és kapott a bejelentkezéskor.)

Ruszin Zsolt

További, elsősorban adózási intelmekről kezdő cégeknek az Adózónán olvashat.