Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A legfontosabb szabály, hogy a lehető a befektetni készülők a lehető legnagyobb transzparenciát követeljék meg leendő partnereiktől. Bodor Kornél, a Deloitte Feltörekvő Középvállalatok Csoportjának vezetője elmondta ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a nemzetközi terjeszkedésnek mindig vannak kockázatai, s különösen igaz ez a jelenlegi gazdasági környezetben. Az új piacok meghódításának egyik leghatékonyabb módja kétségtelenül a felvásárlás, főleg abban az esetben, ha a kiszemelt külföldi vállalkozás életében a piacvesztéssel, profitcsökkenéssel, likviditási gondokkal járó időszak csupán átmeneti, valamilyen nehezen befolyásolható külső ok által kiváltott jelenség, de az adott társaságnak egyébként ígéretesek termékek és szolgáltatásai, s emellett megalapozott jövőképe is van.
Ilyen, nehezen befolyásolható faktor a válság, amely szerte a régióban szedi áldozatait a cégek között, amelyből ugyanakkor néhány hazai, közepes méretű feltörekvő vállalat rugalmas gondolkodásának és a megfelelő időben meghozott döntéseinek köszönhetően komolyabb megroppanás nélkül kerülhet ki. A válságot helyesen kezelő, vagy attól nagyrészt érintetlenül hagyott vállalatoknak a növekedés érdekében alapvető érdekük a potenciális befektetési, terjeszkedési lehetőségek utáni kutatás. Ennek során a hazai piac mellett az országhatáron túl adódó lehetőségeket is fel kell mérniük.
A Deloitte szakértője szerint a magyar tulajdonú, közepes méretű cégek külföldi jelenléte már ma sem példa nélküli, de sok cégvezető, tulajdonos ma még alábecsüli a külföldi piacokban rejlő lehetőséget, vagy éppen túl kockázatosnak tartja a nemzetközi porondra való kilépést, az ott várható előnyökhöz képest. Arra, hogy a valós kockázatokat a helyükön kezeljék, és pontosan felmérhetővé váljon a potenciális terjeszkedésben rejlő üzleti lehetőség, ma már igen kifinomult technikák vannak, a cégeknek pedig leginkább ezeknek a konzekvens alkalmazását kell elhatározniuk.
Bodor Kornél elmondta, hogy m ielőtt a cég élne az beolvasztásban rejlő lehetőségekkel, fontos, hogy legyen jól meghatározott, hosszú távú növekedési stratégiája és legyenek jól megfogalmazott céljai. Rögtön az elején célszerű megvizsgálnia azt is, hogy a megvásárolni tervezett társaság élén kompetens menedzsment áll-e. Semmiképpen nem szabad a felvásárlást megkezdeni addig, amíg a cég belső rendszerei nem teszik lehetővé akár a saját, akár az akvirált cég vállalat megfelelő minőségű pénzügyi követését, esetleges integrálását.
A terjeszkedés mellett döntő vállalatnak célszerű nagyon alaposan megvizsgálnia, elemeznie a felvásárolni kívánt cég havi-, negyedéves- és éves beszámolóit. Az átláthatóságot és a jobb összehasonlíthatóságot szolgálja, ha a helyi előírásoknak megfelelő éves beszámoló mellett mind az akvirálandó társaságnak, mind a terjeszkedő hazai vállalatnak van a nemzetközi számviteli sztenderdeknek megfelelő, IFRS szerinti beszámolója is. Egy adott vállalat teljesítményének nemzetközi összehasonlításra is alkalmas, objektív mércéje szinte minden esetben az IFRS szerinti beszámoló. Nem véletlenül, hiszen a nemzetközi számviteli sztenderdekből adódó különbségek miatt könyvekben a vállalat profitja, saját tőkéje, illetve egyes tételek besorolásai jelentősen eltérhetnek az adott ország helyi szabályai által elkészített beszámolók tartalmától.
A Deloitte szakértője figyelmeztet, hogy a felvásárolni kívánt cég beszámolóját több szempont alapján is érdemes megvizsgálni. Egyrészt célszerű ellenőrizni, hogy megfelelőek-e azok a jelentések, amelyeket a cég átad. Másrészt jó alaposabban megvizsgálni, hogy a jelentésekben szereplő számok és kötelezettségvállalások valódi eszközökre vonatkoznak-e, továbbá, hogy vannak-e eltitkolt kötelezettségek a kiszemelt cég beszámolóiban.
Fokozott figyelmet kell fordítani az úgynevezett impairment teszt, azaz a terven felüli értékcsökkenés-vizsgálat elvégzésére, mind az üzleti-, vagy cégérték (goodwill), mind pedig a tárgyi eszközök esetében. A részesedéseknél ajánlott külön-külön megvizsgálni a tőzsdei és nem tőzsdei befektetéseket. A tőzsdén nem jegyzett részesedések esetében ugyanis az értékelésnél nélkülözhetetlen annak figyelembe vétele, hogy az adott részesedést hogyan érintette a krízis, míg a tőzsdén jegyzett részesedéseknél a tartósság és jelentőség kérdése a meghatározó, a fordulónap utáni árfolyamok vizsgálata, és annak figyelembe vétele, hogy történt-e változás a cég megítélésében. A cégnek adott kölcsönöknél fontos azt számba venni, hogy van-e nemfizetésből eredő kockázat.
Jó, ha a vállalat figyelmet fordít a megszerezni kívánt cég ügyfeleinek, vevőinek vizsgálatára, abból a szempontból, hogy azok mennyire sebezhetőek. A vevők esetén ki kell térni például a körbetartozás kockázatának alaposabb vizsgálatára is, valamint az értékvesztések számbavételére. Fontos továbbá a beszámolókból nyerhető devizakockázatokra, likviditási kockázatra vonatkozó adatok elemzése is, valamint annak meghatározása, hogy mekkora a valószínűsége, hogy a cég nem fog tudni a kötelezettségeinek – hitelek, szállítókkal szembeni kötelezettségek – eleget tenni. Mindenképpen figyelni kell arra, hogy a törlesztési terv és bevételek összhangja megvalósul-e, illetve, hogy az évenként megújítandó szerződéseknél a bank megújította-e a szerződést.
Bodor Kornél hangsúlyozta, hogy az akvirálással kapcsolatos kockázatok vizsgálatára nem lehet egy általános szabályt felállítani, minden egyes esetet egyedileg kell vizsgálni és értékelni, hiszen a befektetéssel járó kockázat nem csak iparág- és nem is pusztán országfüggő. Mivel az esetek mérlegelése, illetve a beszámoló vizsgálata igen alapos ismereteket és komoly körültekintést kíván, célszerű azt külső szakértő bevonásával végezni.
