Pest megyében ma több mint 72 ezer cég működik. A felszámolások száma az elmúlt években rohamosan emelkedett, 2007-ben 2676, 2009-ben pedig már 3674 eljárás indult. A múlt évben viszont mindössze 3537 új ügyet regisztráltak, és jelenleg több mint 4400 fizetésképtelen gazdálkodó szervezet ellen folyik procedúra - tájékoztatta a hvg.hu-t Ábel Kornél a bíróság gazdasági kollégiumának vezetője. Az adatok szerint a kis- és középvállalkozások, köztük is az építőipari és a fuvarozási cégek vannak leginkább bajban, de jó néhány nagyobb társaság – például a Pólus Palace Zrt. és az Euro-Drink Hungary Kft. – sem kerülhette el a felszámolást.

Korábban az adóhatóság kezdeményezte a procedúrákat, nemrég azonban fordult a kocka: döntően gazdasági társaság indít eljárást gazdálkodó szervezet ellen. Ez a bírák dolgát nehezíti, hiszen az adóhivatal más törvényi tényállás alapján kéri a felszámolást, céges kezdeményezés esetén az ügyek viszont sokszor „elnehezülnek”. Így, a nagyszámú kezdeményezés miatt (Pest megyében egy-egy felszámolási bíróra átlagosan közel félezer folyamatban lévő ügy jut) nemigen tartható az érdemi döntésre előírt 60 napos törvényi határidő. Sokszor az adós elismeri tartozását, ilyenkor 30 nap haladékot  kaphat arra, hogy kiegyenlítse a tartozását, de ennek rendszerint a cég nem tesz eleget, magyarán csak az eljárást késlelteti a kötelezően előírt 30 nap.

A Pest megyei bíróság tapasztalata, hogy alig 100-200 ezer forintos tartozás miatt fordulnak bírósághoz a cégek, és ekkora követelésekkel bizony, ki is üthetik egymást. Valamennyi azt reméli, hogy az adós jogutód nélküli megszűnésével és vagyonának felosztásával könnyíthet a saját helyzetén, ám az eljárások döntő hányada változatlanul vagyontalan,

Nemegyszer csalárd módon kiürített cégek ellen folyik, így a hitelezők nem látják viszont pénzüket, maguk is a felszámolás sorsára jutnak. Jóllehet a 2009 szeptemberétől hatályos csődszabályozás célja az átmeneti pénzügyi gondokkal küszködő cégek megmentése, reorganizációja, a vártnál sokkal kevesebben próbálkoztak ezzel az úttal. Az országosan tizenhétezernyi felszámoláshoz képest csupán 173 csődöt kezdeményeztek. Pest megyében mindössze 11 csődeljárás indult, és egyetlen csődegyezség született.

A hitelezőknek ugyanis nem éri meg egy küszködő céggel bajlódni, a tulajdonosoknak egyszerűbb, ha felszámolják a társaságot, majd újabbat alapítanak. Megfigyelhető az úgynevezett cégtemető vállalkozások elszaporodása, amelyek megkönnyítik az adós gazdálkodószervezet következmények nélküli „felszívódását”. Egyes szakértők a társasági jogi felelősségi szabályok és a büntető szabályok további szigorításában, mások inkább az üzleti kultúra terjesztésében látnák a megoldást.