A törvény szerint a különadó alapjának meghatározása a magánszemély feladata. Ehhez ismernie kell a különadó alapját képező jövedelmeket.

A különadó alapjának kiszámításánál a következő adatokat kell megadni: a szabadságmegváltásként a jogviszony megszűnésének évében kifizetett összeget, a végkielégítés összegét évek közötti megosztás nélkül, a felmentési idő nem ledolgozott részére járó jövedelmet, a jubileumi jutalom összegét, az első sorba az egyéb, előzőekben nem nevesített különadóalapot képező jövedelmeket kell beírni (például közös megegyezés esetén fizetett „lelépési pénzt”, versenytilalmi megállapodás alapján fizetett összeget).

Ahhoz, hogy a kalkulátor számolni tudja a különadó alapját, meg kell adni azt is, hogy a magánszemélyre az állami vezetőkre vonatkozó 2 milliós, vagy az egyéb foglalkoztatottakra vonatkozó 3,5 milliós korlát érvényes. A felsorolt jövedelmek közül ugyanis nem mindegyik képez különadóalapot. Például a szabadságmegváltás és a jubileumi jutalom nem lehet a különadó alapja azoknál a magánszemélyeknél, akikre a 3,5 milliós korlát vonatkozik.

Az első, amire „emlékeznie” kell a magánszemélynek, hogy 2005 és 2010 között volt-e olyan jogviszonya „költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél”, ahol jogviszonya megszűnésével összefüggésben jövedelmet szerzett. Erre „emlékeztetheti” a volt munkáltatójától kapott KULONADO2 nevű – NAV által rendszeresített – nyomtatvány.

A cikk folytatásáért és a különadó-kalkulátorért kattintson ide!