A kormány a megalakulása óta hangoztatja, hogy a gazdasági konszolidáció és fejlődés során kiemelten számít a kkv-szektorra, az esetleges devizahitel-tartozások miatt kialakult nehéz helyzetük orvoslására azonban még nem ajánlottak gyógyírt. Az ugyan valószínű, hogy a kkv-k svájci frank alapú adóssága nem olyan jelentős arányú a magyarországi bankok hitelállományán belül, mint a háztartásoké; ugyanakkor az évekkel ezelőtt felvett kölcsönök törlesztése a megnövekedett árfolyam-különbözet miatt épp akkora nehézséget okozhat a vállalkozásoknak, mint a háztartásoknak.

Banki papírok. A kis és közepes vállalkozók devizahitelei között nincs sok svájci frank alapú

Stiller Ákos

  A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) legutóbbi – júniusi – kockázati jelentése szerint az úgynevezett közvetett, vagyis az adósok oldalán fedezetlen devizahitelek (lakossági és vállalkozói) megtérülését fenyegető devizakockázat szintje még mindig magas, igaz, folyamatosan és lassan csökken. Javítja a helyzetet, hogy szűk két éve, a bekövetkezett forintgyengülés ellenére is folyamatosan csökkent az ügyfélköveteléseken belüli devizaarány, de az még mindig jócskán meghaladja a hitelpiaci intézmények átlagát (2010 végén 74,4 százalék volt). Az arányok javulásában nagy szerepe van annak, hogy tavaly a hazai pénzügyi intézmények jelentős mennyiségű forinthitelt folyósítottak, míg a devizaalapú konstrukció teljesen a háttérbe szorult . A teljes bruttó követelésállományon belül a forintállomány folyamatosan, 2010 egészében 7 százalékponttal növelte részarányát, a devizaalapú forintállomány rovására.

A nem teljesítő hitelek állományi arányának emelkedése 2010 szeptemberétől az idei első félév végéig teljes egészében a lakossági kölcsönök, s ezen belül a jelzáloghitelek köréből származik. Ennek oka nagyrészt a háztartások egy részének súlyos eladósodottsága, illetve a svájci frankban fennálló hitelek esetében az adósságszolgálati teher számottevő növekedése. Mindez jó hír a kis- és közepes vállalkozásoknak, ám a svájci frank árfolyamának eddig még nem látott szárnyalása több kisebb céget is nehéz helyzet elé állíthat.

A statisztikát rontó, kilátástalan helyzetű lakossági adósok mellett azonban a vállalati ügyfélkör szereplői sem lehettek nyugodtak az elmúlt időszakban. Legalábbis erre engednek következtetni a PSZÁF adatai. Ezek szerint 2011. március végéig a kkv-hitelek között megközelítőleg 90 ezer szerződést tárgyaltak újra, ami a teljes állomány 2,3 százalékát teszi ki. Igaz, az nem derül ki a szektor adataiból, hogy ezek a szerződések forint vagy deviza, netán svájci frank alapú hitelekre vonatkoznak, viszont utalnak a megváltozott körülményekre. Ugyancsak a felügyelet adataiból az is megtudható, hogy 2008 decembere óta idén március végéig 53,7 százalékkal emelkedett a hazai bankszektornak 90 napnál régebben nem törlesztő kkv-ügyfelek száma. Ami azért még mindig jóval kevesebb a lakossági ügyfelek körében, ezidő alatt bekövetkezett 247 százalékos növekményhez képest.

Pillanatnyilag nincs is más megoldás a frank erősödése miatt bajba kerülő kkv-ügyfelek hiteltörlesztésének könnyítésére, mint a szerződések újratárgyalása, átalakítása. A törlesztés időleges felfüggesztése vagy éppen a törlesztő részletek csökkentése és a futamidő megnövelése egyaránt megoldás lehet a vállalkozások problémájára. A hazai kis és közepes cégek esetében azonban az ad okot a legnagyobb optimizmusra, hogy körükben a felvett devizahiteleken belül nem olyan domináns a svájci frank szerepe, mint a háztartások esetében. Igaz, arra vonatkozóan, hogy milyen devizanemben adósodtak el a vállalkozások, vajmi kevés adat áll rendelkezésre – azt ilyen bontásban sem a PSZÁF, sem a Magyar Nemzeti Bank, sem a Magyar Bankszövetség, de még csak sem a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem tartja őket nyilván –, ám a szakértők szerint körükben jellemzőbb az euróalapú hitelkonstrukció.