Az építőipartól függő betonacélgyártásban a megrendelések jelentős visszaesése törvényszerű volt, hiszen a nagyberuházások a világgazdasági és a magyarországi krízis miatt alaposan megritkultak. A tendencia, úgy tűnik, egyelőre nem fordult meg: a Központi Statisztikai Hivatal augusztus végi közlése szerint a magyar építőipar első félévi kibocsátása 9,6 százalékkal maradt el a 2010-estől. Az új építőipari szerződések volumene pedig az első félévben 28 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Rendkívüli intézkedések

Az ózdi acélmű is csak rendkívüli intézkedésekkel tudta átvészelni a gazdasági válságot. A cég az elmúlt két évben komoly veszteségeket halmozott fel, amit azóta is próbál ledolgozni. A vállalat 2008-ban még 43,7 milliárd forint árbevételt ért el, ami 2009-ben több mint 30 milliárddal esett vissza, 5,6 milliárd forint üzemi veszteség mellett. Tavaly az árbevétel nagyjából megegyezett a 2009. évivel, viszont a veszteség mérséklődött. Idén pedig már az első félévben elérték a 2010-es teljes árbevételt, ami a veszteség további csökkenését eredményezte – tudtuk meg Náray Attila gazdasági igazgatótól.

Túry Gergely

Az idei forgalom élénkülése amúgy elsősorban a lengyel piacnak tudható be. A cég mintegy 90 ezer tonna acélt gyártott, amelynek legnagyobb része Kelet-Közép-Európa legnagyobb gazdaságába irányult. A lengyel kereslet bővülését elsősorban a közelgő foci Európa-bajnokság magyarázza: a hatalmas rendezvényre stadionok és más sportlétesítmények készülnek, amelyekhez természetesen óriási mennyiségű betonra, illetve betonacélra van szükség. Az Eb-t Lengyelország és Ukrajna rendezi közösen, de az ÓAM gazdaságosan csak a lengyel piacra tud szállítani. A megrendelésekért EU-n kívüli versenytársakkal kell megküzdeniük, akik gyakran csak azt nézik, hogy az ózdiak mennyiért adják a betonacélt, aztán „gyorsan alákínálnak”.

Acélgyártás just-in-time rendszerben

Az ÓAM-nél mindenesetre igyekeznek vigyázni a gazdaságos működésre. A hirtelen megnövekedett, de nyilvánvalóan nem tartós lengyel konjunktúra miatt óvatosan emelik a termelést. A készletállományt próbálják minimális szinten tartani, gyakorlatilag just-in-time rendszerű gyártásra álltak át. Ez azt jelenti, hogy a beszállítók szállítmányait úgy időzítik, hogy egyszerre érkezzenek, és csak akkor induljon be az acélmű, ha minden nyersanyag a rendelkezésre áll. Az áramot is akkor vásárolják, amikor a legolcsóbb: a műszakokat átszervezték, így nagyrészt éjszakai árammal tudnak dolgozni. Annak érdekében, hogy a legkedvezőbb áron jussanak áramhoz, rendszeres szereplői lettek a hazai áramtőzsdének.

Túry Gergely

Annyi bizonyos, hogy az acélműben rendkívüli körülmények között dolgoznak az emberek, és ez nemcsak az éjszakai műszakok miatt van így. Egy hengerész elmondása szerint most 18-20 fős brigádok látják el azt a munkát, amit korábban jóval nagyobb létszámú csoportok végeztek az acélműben. A munkakörülmények sem mindennapiak. A hengereléskor akár 90-95 fokos is lehet a levegő, míg az acél 1000 Celsius-fok fölött zajló olvasztásakor a hőmérséklet még magasabb. Ilyenkor sokszor a dolgozók munkaképes állapotban tartása is nagy kihívás – magyarázta a hengerész.

Az ÓAM melegen hengerelt betonacélt, köracélt, hengerhuzalt és hegesztett betonacél-síkhálót gyárt. A magyar betonacélpiacon a beszerzési árak meglehetősen ingadozóak, az ÓAM-nak ugyanakkor árstabilizáló szerepe van. Ha nem lenne hazai betonacélgyártás, akkor a hazai építőipar jobban ki lenne téve az árváltozásoknak, illetve egyenletes minőségű betonacélhoz is nehezebben lehetne hozzájutni. Negatív példaként a magyar cukoripar említhető, amely a rendszerváltás óta töredékére zsugorodott, Magyarország pedig ki van téve a külföldi cukoripar kínálati viszonyainak és árainak. A konkurencia egyébként a nemzetközi betonacélpiacon egyre nagyobb: ha a gazdaság felszálló ágban lesz, a meglévő cseh és lengyel konkurensek mellett szlovák, román és osztrák gyárak is kínálni fogják a kelet-közép-európai térségben a betonacéljukat.

Munkahelyek Ózd környékén

A napokban zárta be az Ózdhoz közeli Kazincbarcikán a BorsodChem Zrt. a tulajdonában lévő BC-Ablakprofil Kft.-t, amely szintén az építőipari megrendelők (drasztikusan csökkenő) igényeit szolgálta ki, és 2,2 milliárd forintos veszteséget halmozott fel. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2011 júliusában a munkanélküliek aránya 22,5 százalék vokt, és Ózd körzetében is meghaladta a 20 százalékot.

Nagyítás-fotógalériánk Ózdról - kattintson a képre!

Túry Gergely

Riz Gábor, a térség országgyűlési képviselője a hvg.hu-nak elmondta, hogy egy kazángyár betelepítésén dolgoznak Ózd vezetőivel együtt jelenleg is. Végleges döntés azonban még nincs az ügyben, akárcsak egy másik cég esetében, amely a szénbányászat felújításának a lehetőségét vizsgálja a bezárt farkaslyuki bánya területén. Szintén némi biztatást jelenthet a városnak, hogy a GE Energy 2011-ben egy 900 millió forintos (4,9 millió dolláros) beruházást hajtott végre Ózdon. A biztonsági és villamossági rendszereket, továbbá elektromechanikus eszközöket gyártó vállalatnál ugyanis új termékek előállításába kezdtek.