„Egy tender alkalmával öt építési vállalkozót hívtak meg, de csak négyen jelentünk meg. A megbízó már épp elfogadta volna a legkedvezőbbet, amikor beesett az ötödik pályázó, szerszámaival egy nejlonszatyorban, és kijelentette, hogy bármennyit ajánlott a nyertes, ő olcsóbban megcsinálja” – meséli Böröczffy István, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének alelnöke, akinek szintén van saját vállalkozása. Egy építőipari vállalkozás indítását még csak szakmai végzettséghez sem kötik, így rengeteg a hozzá nem értő kényszervállalkozó, aki egy tender elnyerése érdekében képes irreálisan olcsó ajánlatot tenni, csak hogy megkapja a munkát, miközben nem képes felmérni a helyzetét, egyszerűen belevág "lesz, ami lesz alapon”. Egy ilyen vállalás később a visszaélések sorozatát indíthatja el. Böröczffy becslése szerint az építőiparban működő 97 ezer kis- és középvállalkozásból 20-30 ezer él tisztességtelen eszközökkel.

Egy jól működő rendszerben jól működő kontroll van

Ha az állam úgy gondolkodik, hogy a vállalkozások biztosan ott csalnak, ahol tudnak, és ennek megfelelően épül fel az adórendszer, illetve ehhez igazodik az üzleti környezet, akkor nem lehet elvárni, hogy a piaci szereplők ne ügyeskedjenek - véli az Ingatlan.com portált is üzemeltető Arkon Zrt. vezérigazgatója. Korbuly Krisztián szerint a visszaélések akkor következnek be, ha nagy a csábítás és nem megfelelő a környezet. Ezért a törvényhozásnak kiemelt szerepe van a korrupció visszaszorításában. „Egy jól működő rendszerben jól működő kontroll van” – mondja.

Fazekas István

Ez persze érvényes a cégek belső szabályaira is. A cégen belül a transzparencia és az etikus viselkedés megőrzésének alapja a bizalom, ezért az Arkon vezérigazgatója úgy véli, hogy a megfelelő munkatárs kiválasztásánál kezdődik a folyamat. A toborzás legtöbbször ismerősökön keresztül folyik, ez biztosítja, hogy mindenki rendelkezik referenciával megbízhatósági szempontból. Fontosnak tartja azt is, hogy a cég az üzleti kapcsolataiban szigorúan megköveteli a szabályos eljárást, vagyis „mi sem fizetünk le senkit, és mástól is csak annyit várunk, amennyit magunktól megkövetelünk” – mondja Korbuly. Ez nem csak következetesség, de példaértékű is az alkalmazottak előtt.

Arra a kérdésre, hogy miként járnának el, ha korrupciós gyanú vetődik fel egy munkatárssal szemben, Korbuly azt mondja: ilyen esetben végletekig kiállnának a gyanúba keveredett munkatárs mellett. Megerősítenék abban, hogy bíznak benne, nem hiszik, hogy visszaél a bizalmukkal, ugyanakkor ismertetnék vele, milyen következményekkel járna a tisztességtelen gyakorlat. Így az illetőnek lehetősége lenne átértékelni a helyzetet, és javítani a dolgot. „Érdekeltté kell tenni az embereket a sikeres üzletvitelben és a transzparencia megőrzésében” – teszi hozzá Korbuly. (Az Arkon Zrt. tavaly megkapta a Telenor Etikus Vállalat Díját.)

Az önkontroll megoldás lehet?

Ma már a legtöbb nagyvállalatban található compliance osztály vagy igazgatóság, de a működése a kis- és középvállalkozásoknak is tanulságos lehet. Kollár Róbert az IIA Hungary, a Belső Ellenőrök Magyarországi Szervezetének elnöke szerint az osztály feladatai cégenként eltérőek lehetnek, leggyakrabban arra ügyel, hogy a vállalat betartsa a hatályos jogszabályokat, de néhány bankban például egyes belső ellenőrzési funkciók is ide kapcsolódnak, például a pénzmosás vizsgálata vagy a csalásfelderítés. Az IIA Hungary belső ellenőrzéssel foglakozik, ami abban tér el a compliance osztályok tevékenységétől, hogy itt elsősorban nem a csalásfelderítésről van szó, hanem a cégen belüli folyamatok hatékonyabbá tételéről.

Ma már nem annyira a rendőrségi, visszaéléseket felfedő funkció jellemzi a belső ellenőrzést, hanem inkább üzleti tanácsadásként működik – teszi hozzá Kollár. De ez közvetve a korrupciós lehetőségeket is visszaszorítja, hiszen a folyamatok hatékonyságának növelésével, az ellenőrzés szerepe is megnő, fékek kerülnek a folyamatba, csökkentve a lehetőségeket a visszaélésekre. A belső ellenőrzést végző cégek szolgáltatásait egyes üzletágakban, mint például a pénzügyi szektorban kötelező igénybe venni, jogszabály kötelezi a pénzintézeteket. Ahol nem kötelező, ott a vállalat tulajdonosa kötelezheti a céget a szolgáltatás igénybevételére.

Korábbi korrupciós botrányai miatt a Siemens Zrt. is egy compliance osztály létrehozásában látta a szervezet megtisztításának lehetőségét. Pájer Orsolya régiós complience manager elmondta: jelenleg két fő dolgozik a cégnél, akik a versenykorlátozó magatartást és az etikai kódex elleni vétségekkel kapcsolatos bejelentéseket vizsgálják. Munkájának függetlenségét az biztosítja, hogy az osztály forrástervét és költségvetését is egy müncheni központból kapja, így magyar kollégái nincsenek befolyással munkájára. Munkájuk eredményességét alkalmazott pszichológia elégedettségmérési tesztek kitöltésével mérik, amiben az alkalmazottak nyilatkoznak, hogy a compliance osztály mennyire támogatja munkájukat. A módszert magyar állami nagyvállalatoknál (MÁV) is próbálták alkalmazni, de rövid időn belül megszüntették az osztályt.

A rejtve maradt esetek száma megbecsülhetetlen

A Price Waterhouse Coopers gazdasági bűncselekményekről végzett 2011-es felmérése szerint, a 85 hazai vezető vállalat közül minden negyedik vált gazdasági bűnözés áldozatává a felmérést megelőző egy évben. De ez csak a bevallott, hivatalos eredmény, a rejtve maradt esetek száma megbecsülhetetlen. Az elmúlt évekhez képest nőtt a visszaélések száma, ráadásul ezekre legtöbbször véletlenül derült fény, vagyis meghatározhatatlanul sok gazdasági visszaélés maradhatott rejtve.

Az eredmények alapján a lopás és hűtlen kezelés a leggyakoribb gazdasági bűncselekmény, ezt követi a korrupció és vesztegetés, majd a pénzügyi, számviteli adatok meghamisítása. Az esetek több mint felében vállalaton kívüli elkövetők a gazdasági bűncselekmények fő tettesei. A beszállítók által elkövetett visszaélések aránya a 2009-es 0%-ról 2011-re 15%-ra emelkedett. Ez az arány meghaladja a közép- és kelet-európai szinten mért eredményt, és lényegesen magasabb a nemzetközi szinten mért aránynál is. Belső elkövetőket az esetek 38 százalékában tapasztaltak, döntő többségük vezető beosztású.

A magyar vállalatok közötti különbségek növekednek azzal kapcsolatban, hogy mennyire veszik és kezelik komolyan a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos problémákat. A felmérés alapján a feltárt esetek ötödében semmit nem tettek a vállalatok a belső elkövetőkkel szemben. Ezen felül, az esetek 22%-ban csupán áthelyezésre kerültek a belső elkövetők.

Etikai kódexszel és bejelentőprogrammal a visszaélések ellen

Számos módszer létezik azonban a gazdasági visszaélések megelőzésére és feltárására. Ilyenek például a beszállítókkal kapcsolatos alapos háttérvizsgálatok, melyeket erőforrás hiányában hajlamosak a cégek elhanyagolni. Valamint az anonim bejelentő programok használata. Ahol már bevezették, ott hatékony eszköznek ítélik a megelőzésben és felderítésben.

Az Ernst & Young és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet közös tanulmánya szerint a vállalkozások több eszközzel is felvehetik a harcot a tisztességes üzlet- és ügymenet fenntartása céljából. A tevékenységet kiszámíthatóvá, átláthatóvá tehet egy etikai kódex kialakítása, ezáltal csökkenthetőek a korrupciós kockázatok. A megkérdezett cégek közel egynegyedének van szabálygyűjteménye. Javulást mutat 2010-hez képest, hogy növekedett azon cégek száma, amelyek etikai kódexet készítettek, ebben lefektették a munkavállalóik számára követendő irányelveket és megnevezték a szabályok megsértésekor alkalmazandó szankciókat. A vállalatok többsége ma már ismerteti dolgozóival a követendő magatartásbeli normákat, etikai értékeket.

A jogszabályi és intézményi környezet kiszámíthatatlansága, változékonysága és a működés során észlelt anomáliák jelentős korrupciós kockázatot hordoznak magukban. A jogszabályi környezet sok kiskaput tartalmaz, ami a jogszabályok egyedi értelmezésére ad lehetőséget. A cégvezetők becslései alapján a korrupt közbeszerzésen nyert összeg átlagosan 16 százalékát kell visszaforgatni a pályázat kiírójának. Alacsony (6-12 százalék) azok aránya, akik a korrupciós kínálat megjelenése esetén rendőrséghez fordulnának, amiből az következik, hogy a nyilvánosságra kerülő korrupciós ügyek töredéke kerül napvilágra.