Az idei adócsomag-változások részeként bevezetett kisvállalati adót bár az érintett vállalkozások többsége ismeri, a ténylegesen regisztráltak száma egyelőre alulmúlja a várakozásokat. Mivel a vállalkozások több mint fele még nem gondolkodott az átlépésről, vagy nem döntött véglegesen, az adótörvény módosítása, amely év közben is választhatóvá tette a kivát, még a vállalkozások jelentős részét mozgósíthatja. A szabad vállalkozási zónákkal kapcsolatban is erős bizonytalanság tapasztalható. A zónák kedvező feltételei egyelőre még azokat a vállalkozásokat sem csábítják új beruházásra vagy bővítésre, amelyek már rendelkeznek telephellyel az érintett településeken – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatásmárciusi adataiból.

„Az eredmények szerint a 2013-as adócsomag részeként bevezetett kisvállalati adóról a 100 millió forint éves árbevétel alatti kkv-k több mint kétharmada hallott. Ennek ellenére a megkérdezett vállalkozások csupán 6 százaléka jelentette be vállalkozását a kiva hatálya alá, és még további 3 százalék tervezi. Ennél jóval nagyobb arányban (41 százalék) vannak azonban azok a cégek, amelyek még nem is gondolkodtak az átlépésről, és további 11 százalék nem döntötte el, hogy az új adónem mellett teszi-e le a voksát. Az adótörvény módosítása, amely az eredeti elképzelésekkel ellentétben egész évben választhatóvá tette a kivát, az új adónem hatálya alá tartozó vállalkozások több mint felét érinti, így év végéig még bővülhet az igénybevevők köre” – tájékoztatott az eredményekről Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. „Azok a cégek, amelyek egyértelműen elutasítják a kisvállalati adózást (35 százalék), főként azzal indokolták választásukat, hogy nem felelnek meg a feltételeknek, vagy nem látják egyértelműen a kiva előnyeit” – tette hozzá a szakember.

A legelmaradottabb kistérségek felzárkóztatását célzó szabad vállalkozási zónák létesítésével kapcsolatban bizonytalanság tapasztalható. „A visszajelzések alapján a vállalkozások jelentős része nem tudja eldönteni, hogy kedvező-e számára vagy sem a szabad vállalkozási zónák feltételrendszere, és sokan vannak, akik szerint egyszerre kedvezőek és kedvezőtlenek a kritériumok. Azon vállalkozások, amelyek nem rendelkeznek telephellyel szabad vállalkozási zónában vagy nem tudnak eleget a lehetőségekről, többsége biztosan nem létesítene telephelyet csak azért, hogy igénybe vehesse a többletkedvezményeket.

„Az elutasítás leginkább azzal magyarázható, hogy a zónában igénybe vehető kedvezmények azoknak sem jelentenek feltétlenül húzóerőt, akik már rendelkeznek telephellyel a zónák valamelyikében. Azok a cégek, amelyek biztosan nem indítanának beruházást a szabad vállalkozási zónák által kijelölt településeken, leginkább a térség munkaerejének tapasztalatlanságával, a fizetőképes kereslet hiányával és a földrajzi távolsággal indokolták döntésüket” – mondta el Németh László.