Az online adatkapcsolatra képes gépek bevezetése várhatóan nem zajlik simán, hiszen a beszerezhető új pénztárgépek forgalmazásának engedélyei csak az utolsó pillanatban érkeztek meg és még mindig nem teljes a lista; vannak forgalmazók és pénztárgépek is, amelyek még várnak az engedélyekre. Mégsem biztos azonban, hogy mindenkinek szükséges a drága pénztárgépeket beszereznie – írja az RSM DTM blogjában Fekete Zoltán Titusz adómenedzser.

Egyre többen foglalkoznak ugyanis a gondolattal, hogy élve egy, az áfatörvény adta lehetőséggel más utat választanak, hiszen az áfatörvény értelmében minden adóalany köteles az általa folytatott gazdasági eseményről a törvény rendelkezéseinek megfelelő bizonylatot kiállítani.

Mentesül a számla-kibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét készpénzzel maradéktalanul megtéríti, és nem kéri a számla kibocsátását az adóalanytól. Abban az esetben, ha az adóalany ily módon mentesül a számlakibocsátás kötelezettsége alól, köteles a termék beszerzője, vagy a szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni. A törvényi előírások alapján tehát nyugta helyett az adóalany számlát is adhat. Ebben az esetben az adóalany mentesül a nyugta-, így a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugta kibocsátásának kötelezettsége alól.

Ez alapján felmerülhet, hogy bizonyos körülmények esetén számos gazdálkodónak megérheti a nyugtaadás helyett a számlakibocsátás mellett döntenie és egy olcsóbb számítógépet és számlázó programot beszereznie, mint egy új, online adatkapcsolatra képes pénztárgépet. Akik esetleg éppen ezt a lehetőséget mérlegelik, azoknak jó hír lehet, hogy egy egyedi ügyben hozott jogerős bírósági ítélet a kereseti kérelemnek helyt adva az adóhatóság érvelését elutasította és megerősítette, hogy az adózó akkor is dönthet nyugta kibocsátása helyett számla kibocsátásáról, ha egyébként rendelkezik pénztárgéppel.

Az ügyben született pontos ítélet alapján az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseinek megfelel az a megoldás, ha az adózó a teljesített ügyletről megfelelő számlázó program segítségével számlát állít ki, akkor is, ha egyébként elegendő lenne nyugtát adnia. A konkrét ügyből levezethető az a jogalkalmazás is, hogy amennyiben az adózó számlát ad, nem követ el jogszabálysértést, ha egyébként a vonatkozó előírások ellenére az üzletben nem rendelkezik pénztárgéppel.

„Több ügyfelünk jelezte, hogy pénztárgépeik átállítása a szeptembertől kötelező új rendszerre olyan költséget jelent a számukra, hogy alternatív, ugyanakkor törvényes megoldást keresnek. Ilyenkor – feltéve, hogy vásárlóik jelentős része visszatérő vendég – a számlázó program és házipénztár kombinációját szoktuk javasolni, annál is inkább, mert sok pénztárgép áfás számla kibocsátására nem alkalmas. Következésképpen, ha egy vállalkozás rendelkezik is kasszával, az áfás számlák kiállításához akkor is szüksége lehet egy számlázó programra” – mondta rEVOLUTION kisvállalati üzletágának vezetője, Ransburg Beatrix. Bár ez a megoldás az ügyféladatok rögzítése révén némiképp időigényesebb, de visszatérő ügyfélkör esetén az ügyféladatok programban való rögzítése csak egyszer szükséges – írja a Turizmus Online.

A vállalkozások előtt jelenleg két megoldás áll, ha készpénzes értékesítést végeznek, és nem szeretnének a kézi nyugtákkal bajlódni. Az egyik lehetőség, hogy pénztárgépet üzemeltetnek, amellyel nem névre szóló nyugtát állítanak ki. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy nagyszámú ügyfélforgalom esetén nem szükséges az ügyfelek adatainak rögzítése, elegendő a termékeket az előre létrehozott árutörzsből kiválasztani, és azok automatikusan a nyugtára kerülnek.

A másik lehetséges út, hogy minden ügyfélnek a számlázó program segítségével áfás számlát bocsátanak ki, és az átvett készpénzről egy házipénztár bevételi bizonylatot is kiállítanak. Ez a megoldás bár időigényesebb, ugyanúgy törvényes, sőt a számviteli szabályok szigorúbb betartását eredményezi, hiszen a vásárlók nevesítve vannak.

Az első engedélyes kiskassza ára meghaladja a kettőszázezer forintot, mely összeget a folyamatos, kötelező havi karbantartási díj tovább drágít, és még az államtól igénybe vehető ötvenezer forintos támogatás esetén is sok mikrovállalkozás számára jelentős többletköltséget eredményez.