A vállalkozások nagy része úgy gondolja, hogy az adóhatóság tévedhetetlen, így ha egy adóvizsgálat megállapításokat tartalmaz, azt azonnal el is fogadják. Ez nem jó hozzáállás, hiszen nyilvánvalóan mindenki tévedhet, így az adóhatóság is. A Mazars könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat 2012-2013 közötti adóvizsgálatokat feldolgozó belső kutatása rámutat: a NAV megállapításai gyakran nem megalapozottak. A 2012-ben lefolytatott adóvizsgálatok során a NAV ellenőrei 470 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg, 70 milliárddal, azaz közel 20 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A megállapítással végződő ellenőrzések 83 százaléka áfához kapcsolódó vizsgálat volt.

A tanácsadó cég tapasztalatai szerint az esetek közel felében vitatható a NAV jegyzőkönyvbe foglalt jogértelmezése. Az elmúlt két év adóellenőrzéseinek tapasztalatait feldolgozó saját kutatásból kiderült, hogy azokban az adóhatósági vizsgálatokban, amelyekbe az adótanácsadó vállalat már az észrevételi szakaszban bekapcsolódott, 53 százalékban sikerült elérni, hogy a kifogásolt NAV megállapítás ne szerepeljen a határozatban.

Első vagy másodfokon az adóvizsgálatok 80 százalékában sikerült módosítani a megállapításokat. Mindössze 7 százalékos volt azon ügyek aránya, amelyekben nem sikerült eredményt elérni, illetve az esetek 13 százalékában ugyan a megállapításból másodfokon sem engedett az adóhatóság, de az észrevételi szakaszban, illetve a fellebbezés során a bírságot sikerült mérsékelni.

Előfordulhat, hogy egy adott tényállás igazolásához elegendő, ha az adózó begyűjti a dokumentáció hiányzó részeit – persze számos esetben ennél többre is szükség lehet. Amint azt a statisztikai is mutatja, a legtöbb megállapítás az áfa adónemet érinti. Ilyen esetekben az uniós szintű jogértelmezés és gyakorlat ismerete sokat segíthet.

A kutatást végző cég azt tanácsolja, az adózó szempontjából sikeres adóhatósági ellenőrzésre időben el kell kezdeni a felkészülést: jó alapokkal és megfelelő hozzáállással a cégek jelentős összegeket spórolhatnak meg, nem is beszélve az esetleg hónapokig is eltartó eljárásokból adódó időveszteségről, áll a jelentésben.

Az ellenőrzés különböző szakaszaiban más-más dolgokra kell figyelni. A mindennapokban nem mindig jut idő a visszaellenőrzésre, ezért érdemes időről időre – akár külső tanácsadó bevonásával – belső vizsgálatot végezni. Az idejében, saját magunk által feltárt hiba önellenőrzési pótlékkal javítható, de ha ugyanazt az adóhatóság tárja fel, akkor már bírsággal és késedelmi pótlékkal is számolni kell. Az önellenőrzés pedig csak az adóvizsgálat megkezdése előtt végezhető el.

Legkésőbb az adóhatóság megbízólevelének kézhezvételekor, arra vonatkozóan is stratégiát kell kialakítani, hogy ki lesz az a személy vagy személyek, aki(k,) az adóhatósággal közvetlenül kommunikál(nak). Ezáltal biztosítható, hogy nem lesznek félreértések, és az ellenőrnek is könnyebb, ha a különböző kérdéseiről, észrevételeiről nem kell mindig mással egyeztetnie. Sok minden múlhat az adózó hozzáállásán is: a kellemes hangulat és légkör is sokat segíthet, hogy a vizsgálat az adózó által remélt irányba haladjonú.

Gyakori típushiba, hogy az adózók folyamatos visszajelzés helyett megvárják a vizsgálati időszakot lezáró határozatot és csak akkor – későn – reagálnak a NAV észrevételeire. Az észrevételi lehetőséget minden esetben javasolt kihasználni, főleg hogy már az észrevételi fázisban van lehetőség arra, hogy méltányosságra való hivatkozással a megállapított bírság mérséklését kérje a cég. Ha ezt nem teszi meg, akkor esélyes, hogy a határozatba már a maximális bírság kerül, és ez a későbbi jogorvoslati lépcsőfokon már nehezebben módosítható.