A feleket azért kötelezte a választottbíróság a közös nyilatkozat kiadására, hogy tisztázzák a sajtóban megjelent az ellentmondó nyilatkozatokat.

A horvát gazdasági minisztérium korábban például azt állította, hogy a választottbíróság kimondta, Horvátország bebizonyította, a vitatott megállapodásokat korrupt módon kötötték meg, azok érvénytelenek és semmisek. Azt is közölte, hogy a Mol nem adhatja el az INA-részvényeket, illetve csak bizonyos feltételek mellett értékesítheti részvényeit. 

A Mol viszont azt állította, hogy a választottbíróság nem rendelte el az INA-részvények eladásának korlátozását.

Sonnevend Pál szerint az, hogy a választottbíróság nem kíván az irányítási jogokon keresztül a magyar olajipari cég üzletpolitikai döntéseibe beavatkozni addig, míg azok az INA érdekeit szolgálják, kisebb győzelmet jelent. A szakértő azonban hangsúlyozza, a határozat csak a korlátozó intézkedésekre vonatkozik, nem pedig az ügyben hozott végleges döntés.

A dokumentum tartalmazza azt is, hogy a felek és képviselőik az eljárás lezárásáig nem nyilatkozhatnak az ügyről.