Egy uniós rendelet szerint szeptembertől már csak kondenzációs gázkazánok felszerelését lehet engedélyezni, de az átmeneti idő miatt ezeknek a piaca csak 2017-ben növekszik számottevően – mondta Grzegorz Wojcik, az Ariston Thermo Hungária Kft. ügyvezetője csütörtökön.

A Magyarország mellett Szlovákiáért és Csehországért felelős területi vezető kitért arra is, hogy a magyar vízmelegítő- és gázkazán-piacon az olasz csoport az első három helyezett között szerepel, és az eladások évi 15 százalékkal növekednek. Miután – a hivatalos mérleg adatok szerint – a cég 2013. évi árbevétele 2,6 milliárd forintot tett ki, a múlt évet már közel 3 milliárd forintos árbevétellel zárta. Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy szerdán egy asztalhoz ültek a kormány, a gázszolgáltatók és a kazángyártók képviselői. A kormány egyéves átmeneti időszakot javasolt, amely alatt kiürülnek a raktárakból a nem kondenzációs kazánok, és kizárólag kondenzációsak kerülnek forgalomba. A gázszolgáltatók viszont 2 éves átmenethez ragaszkodtak, mivel egy felszerelési engedély 2 évre szól.

Az uniós rendelet egyébként azt írja elő, hogy a gázkazán hatásfokának el kell érnie a 86 százalékot, ezt viszont csak kondenzációs technikával lehet elérni. A kondenzációs gázkazán a füstgázból is kivonja a hőt, ezért jobb a hatásfoka a hagyományos kazánéhoz képest. Ugyanakkor drágább, de Grzegorz Wojcik kalkulációja szerint a cége termékeinél a különbség 1 év alatt megtérül a legalább 20 százalékkal jobb hatásfok miatt.

Az Ariston a magyar piacra 1996-ban lépett be, az itteni eladás 60 százaléka fűtőkészülék, 30 százaléka vízmelegítő, míg a maradék 10 százalék az alkatrészek és tartozékok eladásából és a szervizelésből származik. A magyar piacon a további növekedést az ipari kondenzációs technikával, valamint a levegő-víz hőszivattyúval akarják elérni, amellett, hogy a már említett uniós előírás szerint a családi házakban használt kondenzációs kazánok piaca is bővül – vázolta a jövőt Grzegorz Wojcik.