A közösségi taxiszolgáltatást szervező Uber nemrég egy e-mailben arra kérte a felhasználóit, hogy töltsenek ki egy kérdőívet.

A cég úgy fogalmaz, hogy „szeretnénk megtudni többet arról, hogy mit gondolsz az Uberről, mert a véleményed hozzájárul a szolgáltatás színvonalának javításához”.

A kérdőívben a szokásosnak mondható kérdések mellett az alábbiak is szerepelnek:

Vagyis az Uber elég alaposan szeretné tudni, hogy a felhasználóinak milyen a jelenlegi pártpreferenciája, esetleg változott-e az évek során. Amikor rákérdeztünk, hogy erre miért van szükség, a társaság az alábbi választ adta:

„Az Uber piackutatást végeztet egy professzionális kutatócéggel. Ez a cég a szakmai sztenderd alapján állította össze a kérdőív szerkezetét, amely az Uberhez kapcsolódó kérdéseken túl rákérdez a demográfiai adatokra, az iskolai végzettségre, a társadalmi státuszra, valamint a pártpreferenciára is. A pártpreferenciára vonatkozó kérdés kizárólag szociológiai szempontból érdekes, és a kitöltése természetesen nem kötelező. A kérdés célja, hogy jobban megismerjük ügyfeleinket és a számukra legmegfelelőbb és leginkább testhezálló szolgáltatásokat tudjuk nyújtani, illetve új szolgáltatásokat bevezetni.”

Az Uber tevékenységét világszerte sok helyen ellenzik, a taxistársadalom jellemzően a munkáját félti az új közösségi megoldástól, a kormányok pedig az adók nehezebb behajtásától tartanak. Augusztustól Budapesten is új taxisrendelet lépett életbe, a magyar kormány a taxisok követeléseinek eleget téve bezárta azokat a kiskapukat, amelyek az Uber működését előnyössé tették. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára akkor azt mondta, hogy a kormány nem kíván innovatív megoldásokat megakadályozni, az Uber egy infokommunikációs szervezési tevékenység, amely nem tiltott, csak éppen a sofőröknek rendelkezniük kell minden engedéllyel és feltétellel, amivel egy taxisnak is. 

Az Uber akkor azt közölte, hogy tanulmányozza a döntést, de a szolgáltatást továbbra is működteti Budapesten, és „keresni fogja a konstruktív párbeszéd lehetőségét a döntéshozókkal”. A társaság megpróbálja rábírni a kormányt egy, „a felhasználók érdekeit szem előtt tartó” szabályozás kialakításáról, és ennek pontjait elküldték a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak.