Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Rendszeresen visszatérő kérdés, hogy milyen munkajogi szabályokat kell betartani uniós országba kiküldött munkavállalók esetében. Az Európai Unió irányelve és számos területen előírja, hogy a fogadó állam jogát kell alkalmazni. Így lehet nagyot szakítani.
Megint nagy kardozások lesznek a külföldi kiküldetésekért, nagyot lehet ugyanis szakítani egy-egy hosszabb-rövidebb külföldi munkával. Nem csak a feltehetően jól láthatóan nagyobb munkadíj, de kiküldetési díj, vagy a minimálbér is gyakran nagyságrenddel több pénz, mint itthon.
A négy éve elfogadott új munka törvénykönyve (Mt.) egyik újítása az volt a korábbian hatályos jogszabályhoz képest, hogy a kiküldetés, kirendelés, átirányítás szabályait megváltoztatta, és ezeket a kategóriákat az Mt. 53. paragrafusában az újonnan létrehozott „munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás” fogalmába olvasztotta bele – írja az Adózóna.
Tekintettel arra, hogy a külföldi kiküldetés az Európai Unió egységes belső piacát is érinti, így a területre kiterjedt uniós szabályozás is vonatkozik. A 96/71/EK irányelv pedig a kiküldetésnek három fajtáját különbözteti meg, melyek mindegyikére alkalmazandók az irányelvben foglaltak. Az első eset az, amikor egy vállalkozás munkavállalókat küld ki egy tagállam területére saját nevében és saját irányítása alatt a felek közötti szerződés alapján. A másik esetben a tagállami vállalkozás a vállalatcsoporthoz tartozó telephelyre vagy vállalkozáshoz küld ki munkavállalókat. Az utolsó esetben pedig a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás küld ki munkavállalót egy másik tagállam területén lévő vállalkozáshoz. Kiküldött munkavállalónak pedig az minősül, aki a munkát ideiglenesen egy, szokásos munkavégzése szerinti tagállamon kívüli tagállam területén végzi.
Az irányelv bizonyos esetekben előírja, hogy a fogadó állam jogát kell alkalmazni. Ennek mögöttes oka az, hogy elkerülje az úgynevezett szociális dömpinget, azaz, hogy a piaci versenyt Európa szegényebb részein bejegyzett vállalkozások a gazdagabb részeken történő szolgáltatásnyújtásukkal torzítsák. Ezen szabályok hiányában ugyanis szolgáltatásnyújtók tömkelege jegyeztetné be magát például Bulgáriában, majd a bolgár munkajogi szabályokat alkalmazva (bérek, szabadság, rendkívüli munkavégzés stb.) Nyugat-Európában nyújtaná a szolgáltatását.
Így pedig, aki megcsíp egy német, holland vagy franci külmunkát, szakítja a fogadó országokban érvényes minmálbért, túlórapénzt és a többi, esetenként nem forintosított vagy eurósított előnyöket. Amik nagyok.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Büszkén hirdeti magát Budapest legelőkelőbb éttermei közt a Nobu, az étterem alapvetés a világsztárok között is. Most betekintést kaptunk arról, hogy az alapító Nobuyuki Matsuhisa szellemében hogyan készül náluk a japán konyha egyik legegyszerűbb, mégis legelőkelőbb fogása, a szasimi.
Ruszin-Szendi Romulusz korrupciógyanús ügyeinek felelőséről is kérdeztünk a hadügyminisztert.