Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Rendszeresen visszatérő kérdés, hogy milyen munkajogi szabályokat kell betartani uniós országba kiküldött munkavállalók esetében. Az Európai Unió irányelve és számos területen előírja, hogy a fogadó állam jogát kell alkalmazni. Így lehet nagyot szakítani.
Megint nagy kardozások lesznek a külföldi kiküldetésekért, nagyot lehet ugyanis szakítani egy-egy hosszabb-rövidebb külföldi munkával. Nem csak a feltehetően jól láthatóan nagyobb munkadíj, de kiküldetési díj, vagy a minimálbér is gyakran nagyságrenddel több pénz, mint itthon.
A négy éve elfogadott új munka törvénykönyve (Mt.) egyik újítása az volt a korábbian hatályos jogszabályhoz képest, hogy a kiküldetés, kirendelés, átirányítás szabályait megváltoztatta, és ezeket a kategóriákat az Mt. 53. paragrafusában az újonnan létrehozott „munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás” fogalmába olvasztotta bele – írja az Adózóna.
Tekintettel arra, hogy a külföldi kiküldetés az Európai Unió egységes belső piacát is érinti, így a területre kiterjedt uniós szabályozás is vonatkozik. A 96/71/EK irányelv pedig a kiküldetésnek három fajtáját különbözteti meg, melyek mindegyikére alkalmazandók az irányelvben foglaltak. Az első eset az, amikor egy vállalkozás munkavállalókat küld ki egy tagállam területére saját nevében és saját irányítása alatt a felek közötti szerződés alapján. A másik esetben a tagállami vállalkozás a vállalatcsoporthoz tartozó telephelyre vagy vállalkozáshoz küld ki munkavállalókat. Az utolsó esetben pedig a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás küld ki munkavállalót egy másik tagállam területén lévő vállalkozáshoz. Kiküldött munkavállalónak pedig az minősül, aki a munkát ideiglenesen egy, szokásos munkavégzése szerinti tagállamon kívüli tagállam területén végzi.
Az irányelv bizonyos esetekben előírja, hogy a fogadó állam jogát kell alkalmazni. Ennek mögöttes oka az, hogy elkerülje az úgynevezett szociális dömpinget, azaz, hogy a piaci versenyt Európa szegényebb részein bejegyzett vállalkozások a gazdagabb részeken történő szolgáltatásnyújtásukkal torzítsák. Ezen szabályok hiányában ugyanis szolgáltatásnyújtók tömkelege jegyeztetné be magát például Bulgáriában, majd a bolgár munkajogi szabályokat alkalmazva (bérek, szabadság, rendkívüli munkavégzés stb.) Nyugat-Európában nyújtaná a szolgáltatását.
Így pedig, aki megcsíp egy német, holland vagy franci külmunkát, szakítja a fogadó országokban érvényes minmálbért, túlórapénzt és a többi, esetenként nem forintosított vagy eurósított előnyöket. Amik nagyok.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Börtönbe zárták Oroszországban, megkínozták Fehéroroszországban, farkasszemet nézett Putyinnal, de a saját démonaival nem sikerült megküzdenie.
Néhány szón, gesztuson múlt, hogy 1990-ben sikerült megfékezni Marosvásárhelyen a halálos áldozatokat követelő román-magyar összecsapásokat, és nem borította el egész Erdélyt az erőszak.
Batházi Tamás szerint Wladár Sándornak szexuális viszonya volt a húsz éve elhunyt, hírhedten keménykezű Széchy Tamással.
A volt igazságügyi miniszter elmúlt másfél éve került fókuszba.
Szamosvölgyi Péter gyáva senkinek nevezte az őt kritizáló hozzászólót.