A korábbi 6 millió forintos bevételi határ a tervek szerint 12 millióra fog emelkedni, amivel a katások köre tovább szélesedhet, ezáltal adózási szempontból várhatóan több tízezer vállalkozásnak megéri majd katára váltani – írta közleményében az Opten.

Felmerül azonban a kérdés, hogy ez milyen közvetett hatással lehet a teljes cégstruktúrára. A Nemzetgazdasági Minisztérium indoklása szerint az adócsomag célja a közterhek és az adóbürokrácia csökkentése.

Az adminisztrációs költségek csökkentésére egyértelműen szükség lehet, hiszen 550 ezer cég és 430 ezer egyéni vállalkozó nyomon követése, ellenőrzése nem egyszerű feladat, de a cégek összesített adminisztrációs költségei is rendkívül magasak a magas cégszámnak köszönhetően.

Ugyanakkor érdemes figyelembe venni a kata potenciális hátrányait is. Mivel ez az adófajta alapvetően csökkenti a cégek adminisztrációs kötelezettségeit, ezáltal a cégstruktúra átláthatósága tovább csökkenhet. A transzparencia hiánya pedig alacsony üzleti etikai szinttel párosulva újabb visszaéléseknek adhat teret – tették hozzá.

A kataszabályok elméletben rendelkeznek arról, hogy ezek a visszaélések, mint például a színlelt munkavállalás szükség esetén könnyen ellenőrizhetőek és bizonyíthatóak legyenek, ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy a gyakorlatban, akár több százezer vállalkozás esetében, ezt ténylegesen ellenőrizzék.

A jogalkotók vélhetően ezt a hatást is figyelembe vették, de kétségkívül az új szabályozás újabb fekete vállalkozókat vonhat be a fehér, de legalábbis a szürke gazdasági környezetbe, ezáltal az összesített hatás akár pozitív is lehet.

Hosszú távon azonban az igazán versenyképes gazdasághoz vélhetően tőkeerősebb, kockázatmentesebb cégstruktúrára lenne szükség, amihez elkerülhetetlen lesz mind átláthatóság, mind koncentráció terén fejleszteni a cégbázist – írta az Opten.