Ez egyik "alaphelyzet", amikor a felek szóban megállapodnak egy magasabb összegű alapbérben, de a munkaszerződésben nem ritkán ennek csak töredéke szerepel. Elég egy óvatlan pillanat és minden borul: ha a dolgozó „engedetlen”, netán talál egy jobb lehetőséget és benyújtja a felmondását, a munkáltató a bérezés során máris ragaszkodik a papírokban rögzített összeghez – írja az Adózóna. Amennyiben a munkáltató szünteti meg a munkaviszonyt és ezzel az intézkedéssel szemben a dolgozó munkaügyi bírósághoz fordul a jogellenesség megállapítása iránt, pernyertesség esetén az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés alapja a munkabére lesz.

A perben a munkavállalónak kell bizonyítania, hogy a tényleges munkabére nem egyezett meg a munkaszerződésben szereplő bérrel, emiatt nincs könnyű helyzetben.

Számos példa van arra is, hogy a munkáltató két lehetőséget kínál: vagy hozzájárul a dolgozó az alapbére mértékének csökkentéséhez vagy mehet, amerre lát, mert ő talál indokot akár az azonnali hatályú felmondásra is. Ha szerencséje van, kap egy kis feketepénzt is.

A január 1-től megnőtt garantált bérminimum megfizetésének elkerülése érdekében a felek a munkáltató kezdeményezésére közös megegyezéssel megszüntethetik a munkaviszonyt és másnaptól megbízási szerződést köthetnek. Ebben az esetben azonban könnyen előfordulhat, hogy a munkavállalónak a többéves munkaviszonya ér véget végkielégítés és felmondási idő megfizetése nélkül.