A hatóság munkatársai 222 árust ellenőriztek, közülük négyre szabtak ki élelmiszer-ellenőrzési bírságot, 67 kereskedőt pedig figyelmeztettek.

Az ellenőrök kifogásolták a kötelező jelölések – többek között a származási ország vagy a minőségi osztály – hiányát és a tudatos megtévesztést, vagyis amikor a külföldi árut az eredeti csomagolásból kiszedve úgy kínálták, mintha magyar termék volna. Az őstermelőknél több esetben tájékozatlanságból vagy hanyagságból eredő szabálytalanságokat találtak, ezért őket tájékoztatták az árusítás előírásairól.

A Nébih kérte az őstermelői és a kiskereskedői árusítóhelyek egyértelmű megkülönböztetését, mivel – mint írták – a kistermelők igyekeznek hasonulni az őstermelőkhöz, de az őstermelőknél is előfordul, hogy mások termékeivel bővítik a kínálatukat.

A piacokat, amelyeket ellenőriztek, általában tisztának, jól megközelíthetőnek találták. Az infrastruktúrájuk megfelelő, de – jegyezték meg – a nyitvatartási idejük nem alkalmazkodik a vásárlók igényeihez, mivel 16 órakor bezárnak. A Nébih szerint ezzel is magyarázható, hogy a friss zöldséget és gyümölcsöt ma már jórészt az élelmiszerláncok forgalmazzák.

Megjegyezték, hogy az őstermelők a belvárosi csarnokokból is kiszorultak, helyüket a vendéglátás és a gourmet termékek forgalmazása vette át.