szerző:
Sztojcsev Iván

A legszegényebbek inkább nem fizetik be a számlákat, hogy a hiteleik törlesztésére maradjon pénzük. Az albérlet vagy a lakásvásárlás annyira drága, hogy az már adósságspirált indíthat el - állapította meg a Habitat for Humanity elemzése.

Az albérletárak száguldanak, a lakásvásárlás is egyre többe kerül, így aztán hiába a rezsicsökkentés, jobb híján sokan verik magukat hitelekbe. Az egyik legfőbb ok, ami miatt valaki ma hitelcsapdába kerülhet, a drága lakhatás – erre a megállapításra jutott a Habitat for Humanity.

A jelentés úgy számol:

azok a háztartások, ahol gondot jelent a lakást vagy a rezsit kifizetni, négy és félszer nagyobb eséllyel válnak hátralékossá, mint azok, ahol nincsen ilyen probléma.

Az ezredforduló óta akárki is volt kormányon, a lakáspolitikát elsősorban az ingatlanhitelezés támogatásával próbálta megoldani, vagyis a kormányok a bankokra és a háztartásokra hárították és hárítják a lakhatási kérdés megoldását. Ez a lakáspolitika viszont egyrészt nem nyújt megoldást a nem hitelképesek számára, másrészt pedig a rosszabb anyagi helyzetű háztartásokat kiszolgáltatott helyzetbe hozza. Így aztán az elit és a felső középosztály jól jár – ahogy az építőipari cégek és a bankok is nagyot nyernek -, a szegények viszont még jobban leszakadnak.

képünk illusztráció
©

A jövedelem harmadát elviszi a lakhatás

A legfrissebb adatok szerint a magyar háztartások 32,2 százalékának van hitele, ez nagyjából 1,4 millió háztartást jelent. Ahol jelzáloghitel van, ott átlagosan a család jövedelmének több mint harmadát fizetik ki a lakhatás költségeire. Ennél is fontosabb, hogy a társadalom legszegényebb ötöde az összes háztartási hitel 34 százalékát birtokolta (igaz, erről még csak 2014-es adat áll rendelkezésre). Ráadásul épp ők vettek fel nagyon sok drágább, rosszabb feltételekkel folyósított fogyasztási hitelt: a legszegényebb ötödön belül minden harmadik háztartásnak volt nem jelzálogalapú fogyasztási hitele, ami kiugróan magas szám a jobb vagyoni helyzetű csoportokhoz képest. Az elemzés emiatt arra a megállapításra jutott:

a hitel Magyarországon nem a vagyonszerzést segítő eszköz, hanem a más lehetőség hiányában igénybe vett utolsó lehetőség, ami könnyen adósságspirálhoz vezethet.

A Habitat for Humanity egy KSH-felmérést idéz, e szerint a magyar háztartások 15 százalékának van valamilyen hátraléka, például a lakbérrel, hitellel, rezsivel vagy közös költséggel megcsúszott. A társadalom legszegényebb ötödében 36 százalék került így bajba, de még a középosztályban, a 3-7. jövedelmi tizedben is volt 13 százalék, aki nem tudott időre fizetni valamilyen lakhatással kapcsolatos költséget.

képünk illusztráció
©

Félreteszik a rezsicsekkeket, hogy a hitelt ki tudják fizetni

Amikor pedig valaki megcsúszik a lakáshitel törlesztőrészleteinek fizetésével, könnyedén eljuthat oda, hogy a rezsit sem tudja fizetni. Ennek a hatásai pedig messze túlmutatnak a lakhatáson: az alacsonyabb társadalmi státuszúaknak nem éri meg legális munkára bejelentkezni, annyira sok törlesztőrészletet vonnának le a fizetésükből, így viszont már tb-jogosultságuk sem marad. Az is gyakori, hogy a család adósságterhe miatt a gyerekeket kiveszik az iskolából, hogy dolgozzanak.

Bármit megteszünk a saját lakásért
Az Európai Központi Bank elkészített egy felmérést, és arra jutott: a magyarok számára a hosszú távú pénzügyi célok közül a legfontosabb az, hogy saját lakásuk vagy házuk legyen. Akkor is ez a cél, ha sok pénzük nincsen, így aztán aki épp nem mélyszegénységben tengődik, inkább hitelbe veri magát, de csak azért is saját lakást akar szerezni. A társadalom második legszegényebb ötödében volt a legtöbb olyan háztartás, akik a lakásvásárlás miatt adósodtak el, ebben a körben a háztartások negyedének van jelzáloghitele. Érdekes mellékszál, hogy rajtuk kívül a magyarok leggazdagabb 1 százaléka vett fel óriási hiteleket, a teljes hitelállomány 6 százaléka náluk van, de nekik nyilván nem fog problémát okozni, hogy visszafizessék a luxusházaik törlesztőrészleteit.

A Habitat for Humanity becslése szerint 2017-ben legalább 565 ezer volt a 60 napon túli rezsitartozással rendelkező háztartások száma. Az Eurostat még 2013-ban úgy számolt, hogy 569 ezer háztartás csúszik a rezsifizetéssel – azaz mintha nem is lett volna időközben rezsicsökkentés, még mindig annyira sokan tartoznak. A valós helyzet ennél egy kicsit bonyolultabb: a rezsi nem nő, de ennek a pozitív hatásait lenullázza az, hogy a lakáshiteleket törleszteni egyre nehezebb.

képünk illusztráció
©

Ha pedig valaki már hosszú ideje nem fizet, a következő lépés a végrehajtás. Az Igazságügyi Minisztérium adatszolgáltatása szerint idén áprilisban 750 ezer végrehajtási ügy zajlott 2 650 milliárd forint értékben, ezek közül 228 ezer ügyben vagyontalanság vagy behajthatatlanság miatt a végrehajtás szünetelt. Az idei második negyedévben összesen 1355 kilakoltatási eljárásra került sor, ez napi 15 kilakoltatást jelent.

Hogy most nem látszik, mennyire nagy a baj, az annak is betudható, hogy most nincs gazdasági válság. De amíg nincs rendszerszintű megoldás az eladósodottság kezelésére, folyamatos a veszély: amint válságos időszak jön, pont a legszegényebbek kerülhetnek a legnagyobb bajba - állapította meg az elemzés. Különösen akkor, ha egy újabb válságkezelő terv, ahogy a korábbiak is, újra nem őket mentené meg elsőnek, hanem a gazdagabbakat.

képünk illusztráció
©

Mit lehet tenni?

Az elemzés külföldi példákkal mutatta meg, mit tehet az állam és a közműcégek, hogy legalább csökkentsék a bajt. A javaslatok:

- A közműcégek keressék fel az ügyfeleket már akkor, amikor azok elkezdik felhalmozni a tartozást. Mondják el nekik, hogyan tudják az ügyeiket intézni, de gyakran már egy korán kiküldött felszólító levél is segítség.

- Kövesse az állam a brit példát: ott az energiaszolgáltató cégeket a törvény kötelezi arra (és ehhez pénzt is kapnak), hogy az alacsony jövedelmű és hátrányos helyzetű háztartások lakásait energiahatékonyabbá tegyék, akár szigeteléssel, akár a fűtés és a melegvíz-előállító rendszerek korszerűsítésével.

- Legyen kommunikáció a szociális és egészségügyi ellátás, illetve az energiaszolgáltatók között. Ha valaki megcsúszik a rezsifizetéssel, így könnyebb lehet megoldást lehetne találni, mielőtt a folyamat eljut oda, hogy kikapcsolják a szolgáltatást.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Sztojcsev Iván Gazdaság

A kormány is látja, hogy százezreket fenyeget a hajléktalanság, de nem tesz semmit

Minden harmadik magyar háztartás hónapról hónapra küzd azért, hogy kifizesse a rezsit vagy a lakbért. A kormánynak ott kellene közbeavatkoznia, amikor az emberek elindulnak a hajléktalanság felé vezető úton, de csak a szociális dolgozók extrém munkabírásában lehet reménykedni – írja a Habitat for Humanity Magyarország lakhatási szegénységről szóló idei jelentése. Ennek a főbb megállapításait gyűjtöttük össze.

Fesztivált szervezne? Sok minden kell ahhoz, hogy önnek is nagy buli legyen

Fesztivált szervezne? Sok minden kell ahhoz, hogy önnek is nagy buli legyen

Dzsudzsákék nagyot ugrottak a FIFA-ranglistán

Dzsudzsákék nagyot ugrottak a FIFA-ranglistán

Migránsdallal jelentkezett Manu Chao

Migránsdallal jelentkezett Manu Chao

Ötszörös eltiltása ellenére, drogosan rendezett autós ámokfutást egy férfi Mosonmagyaróváron

Ötszörös eltiltása ellenére, drogosan rendezett autós ámokfutást egy férfi Mosonmagyaróváron

Helységnévtáblának csapódott egy motoros, életét vesztette

Helységnévtáblának csapódott egy motoros, életét vesztette

A körforgalom négyszögesítését mutatta be egy autós Székesfehérváron

A körforgalom négyszögesítését mutatta be egy autós Székesfehérváron