szerző:
Balla Györgyi

Nemcsak hitelszerződést kötött a debreceni önkormányzat az Erste Bankkal az épülő BMW-gyárra, hanem határidős devizaügyletet is. Így akarják tompítani az euró-forint árfolyamkockázatból adódó kockázatot és spekulációt.

2006 szeptemberében nyílt meg Debrecenben a Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ. A város 3 milliárd forintot adott a háromszintes galériára, amely a legnagyobb hazai vidéki kiállítóhely lett, és ahol nem kis zavart okozott 2009 nyarán, hogy Kósa Lajos akkori debreceni polgármester szobrát is kiállították a „Kis magyar pornográfia” című tárlaton. Az alkotások közpénzből készültek, ezért sem volt mindegy, hogy szabad-e a város polgármesterét ábrázoló szobrot bemutatni. Végül úgy döntöttek, hogy szabad. Igaz, a szoborra kiakasztották, az nem Kósa Lajos megrendelésére készült, és nem is a Modem kérte a művészt, Gerhes Gábort, hogy készítse el a volt polgármester portréját.

Most újra napirendi pont lett a Modem a debreceni közgyűlésben: ezt az épületet ajánlotta fel ugyanis a város fedezetként a BMW-gyár felépítéséhez szükséges, 44 milliárd forintos hitelhez. Az erről szóló javaslatot a polgármester, Papp László nyújtotta be, és a közgyűlés már meg is szavazta. Kerestük az önkormányzatot, hogy megtudjuk, miért volt szükség az állami garanciavállalás mellett a hitelfedezetre. Azt írták, az állami garanciavállalás csak akkor nem számít – az uniós szabályok szerint – tiltott támogatásnak, ha a kormány a hitel 80 százalékát állja, a maradék 20 százalékot pedig önrészként az önkormányzat vállalja. Így esett a választás arra az épületre, amelyben a Kölcsey Központ és a Modem van, a hitelszerződés lejártáig arra kerül a jelzálog.

Az ingatlant két olyan önkormányzati tulajdonú, közhasznú nonprofit kft. használja, amelyek közfeladatot látnak el, ezért az önkormányzat úgy döntött, a két cég üzletrészeit névértéken, azaz egyenként 3 millió forintos vételáron eladja egy másik önkormányzati vállalatnak, a Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft.-nek. Erre azért volt szükség, hogy az épület „forgalomképes” legyen, magyarul a jelzálogot be lehessen rá jegyezni.  

Az elfogadott határozatban azt is kikötötték, hogy az üzletrészeket 2018. december 1-jén értékesítik, 2024 végén pedig visszavásárolják.

Odalehet-e a Modem?

Kíváncsiak voltunk, hogy mivel jár ez a fedezetvállalás: ha esetleg nem sikerül törleszteni a hitelt, a bank viszi a Modemet? Azt a választ kaptuk, hogy „a jelzálog fogalma nem szorul magyarázatra, ez a hitelszerződés egyik biztosítéka, a másik az állami garanciavállalás”. Kijelentették azt is, hogy a „debreceni önkormányzat gazdálkodása stabil, bevételei folyamatos növekedést mutatnak, így hitelszerződéséből eredő kötelezettségeit képes teljesíteni”. A jelzálogra egyébként a képviselők is „felvonták a szemöldöküket” az ülésen, a szavazás előtt ők is megkérdezték a polgármestert, hogy ha úgy adódik, a bank viheti-e a Modemet, mire azt a választ kapták, hogy „hát a fedezetvállalásnak ez a lényege”.  

©

A hvg.hu a debreceni beruházásról írt korábbi cikksorozatából kiderült, hogy a képviselők úgy szavazták meg a 44 milliárd forintos hitel felvételét, hogy az erről szóló előterjesztésben egy szóval sem szerepelt a BMW. A kölcsönről annyit tudni, hogy

  • rövid futamidejű,
  • 2023-ig kellene visszafizetnie a városnak, részletekben.

Az első részletet, 28 milliárd forintot 2021-ben kellene törleszteni, majd 2022-ben és 2023-ban is 8-8 milliárd forintot utalna a város a banknak.

Azóta kiderült, hogy az Erste adja a hitelt, amelyet Debrecen több lépésben hívna le:

  • idén 8,5 milliárdot,
  • jövőre 35,5 milliárdot.

A pénzt a bank földvásárlásra és az infrastruktúra kialakítására adja. Például ebből

  • bővítik négysávosra a 33-as főutat,
  • építenek autópálya-lehajtót az új gyárhoz,
  • villamosítják a 108-as vasútvonalat.

Úgy tudjuk, a földtulajdonosok közül van, aki már a pénzt is megkapta a földjéért. Beszéltünk olyan gazdával, akinek 10 hektárja van, további 150 hektárt pedig bérel a városnak azon a részén, ahol a BMW-gyár épül majd. Szerinte azoknak „jött kapóra a gyors adásvétel, akik már eleve szabadulni akartak a földtől”. Más arra hívta fel a figyelmünket, hogy „az a lényeg, a polgármester letette a nagyesküt, ha bármilyen visszaélés a fülébe jut, ő lesz, aki azt elsőként nyilvánosságra hozza”.

Mezőgazdasági földterület Debrecen határában, a 33-as főút mellett 2018. július 31-én. Ezen a területen és környékén épít gyárat a BMW Group.
©

Német üzletpolitika

A BMW debreceni beruházását támogató szerződést október 12-én írta alá Szijjártó Péter külügyi, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint a debreceni önkormányzat vezetői a Debreceni Egyetemen. A dokumentum szerint a német autógyár

  • egymilliárd eurós beruházással építi fel új üzemét,
  • ezer embert foglalkoztat,
  • évente 150 ezer autót állít elő.

Ugyanezen a napon alakult meg az önkormányzat új cége, a Debreceni Ingatlanfejlesztő Kft. is. Ez az a vállalat, amelyik a projektért felel.

Mi nem tudtuk, csak utólag derült ki

– mondta egy, neve elhallgatását kérő városi képviselő. „A BMW ragaszkodott hozzá, hogy gazdasági társasággal szerződik, nem az állammal, és nem is az önkormányzattal.” Az autógyár ettől a cégtől veszi majd meg az építési területet. Az erről szóló adásvételi előszerződést már alá is írták. Hogy mennyiért viheti a BMW a területet, nem tudni. Az önkormányzat szerkesztőségünkkel azt közölte, hogy a „terület pontos vételára a végleges adásvételi szerződésben kerül meghatározásra, tekintettel arra, hogy a terület tulajdonjogának megszerzése folyamatban van”.

©

Ennél csak akkor lepődtek meg jobban a képviselők, amikor arról kellett dönteniük, határidős vagy opciós devizaügyletet kössön-e a város az Erstével. Erre azért van szükség, mert – mint a polgármester előterjesztésében olvasható –, „a BMW euróban fogja utalni a vételárat a kft. részére, azonban az Önkormányzat az Erste Bank Hungary Zrt.-től forintban vette fel a beruházás megvalósításához szükséges hitelt, amelyet forintban is kell törleszteni”. Ez árfolyamkockázattal jár. Úgy tudjuk, Papp László ragaszkodott ahhoz, hogy legyen „védelmi mechanizmus”. „Arról kellett döntenünk, hogyan lehet a legkisebbre csökkenteni a kockázatot.”

Azt, hogy az üzlet kockázattal jár, és spekulációt jelent, még maga a polgármester sem rejtette véka alá. A képviselőknek azt írta,

az Önkormányzat számára akkor lesz az ügylet veszteséges, ha a vételár utalásának napján a forint árfolyama erősödni fog a jelenlegi szinthez képest. A jövőbeni árfolyam jelenleg nem ismert, ezért kockázatot hordoz magában.

„Úgy voltunk vele, hogy ezt a kockázatot ezért a beruházásért be kell vállalni” – mondta egy képviselő. Úgy döntöttek, a határidős fedezeti devizaügyletet támogatják, „ennél jobbat nem tudtunk kitalálni, ha jön a krach, úgyis mindegy” – tette hozzá.

A polgármester előterjesztésében azért állt ki a határidős megoldás mellett, mert az

  • független a devizapiaci árfolyamok mozgásától,
  • nincs tranzakciós költség,
  • az önkormányzatnak további kiadása nincs.

Azt sem titkolta el ugyanakkor, hogy az ügylet mindkét fél számára kötelezettséget jelent. „Arra ugyanis nincs 100%-os garancia, hogy az önkormányzat időben, teljes összegben megkapja a BMW-től a vételárat, így pedig egy valójában nem birtokolt EUR összegre kötünk határidős eladási ügyletet” – írta.

Szerinte a kockázatot teljesen kiküszöbölni nem lehet, csak minimalizálni. Hangsúlyozta, hogy ezt az ügyletet azért kell megkötni, mert 2019-ben erősödésnek indulhat a forint, „és emiatt az Önkormányzat a BMW-től EUR-ban kapott vételár forintra történő átváltásakor kevesebb forintösszeget kapna, mint most”. Ha a folyamat ennek az ellenkezője lesz, értelemszerűen az önkormányzat is jobban jár: ugyanannyi euróért több forintot üti a markát.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Elon Musknak még szoknia kell a Cybertruckot – letarolt vele egy táblát

Elon Musknak még szoknia kell a Cybertruckot – letarolt vele egy táblát

Megválasztották Handó utódját az OBH élére

Megválasztották Handó utódját az OBH élére

Kidobhatja még azt az egy telefontöltő-csatlakozót is az iPhone-okból az Apple

Kidobhatja még azt az egy telefontöltő-csatlakozót is az iPhone-okból az Apple

Kifogyhatott az üzemanyag az eltűnt katonai repülőgépből

Kifogyhatott az üzemanyag az eltűnt katonai repülőgépből

Schilling Árpád: Listák igenis léteznek

Schilling Árpád: Listák igenis léteznek

Migránsozás és sorosozás után most a karácsonyt reklámozza a kormány

Migránsozás és sorosozás után most a karácsonyt reklámozza a kormány