Magyar cég teszi milliomosokká a semmiből jött könyvszerzőket

Magyar cég teszi milliomosokká a semmiből jött könyvszerzőket

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Daczi Dóra

Az Apple, a Google és az Amazon támogatását is elnyerte a magyarok által alapított PublishDrive. Az egyik ötletgazda, a most 30 éves Jentetics Kinga az amerikai Forbes médialistájára is felkerült, és most a hvg.hu-nak mesélt a projektről.

„Nemrég egy Las Vegas-i konferencián adtam elő, ahol 750 szerzőt kérdeztek meg, mennyit keresnek az e-könyveikkel. A legkisebb összegek is évi 10 ezer dollárról szóltak, az átlag a havi 10 ezer dollárt közelítette, 10 százalékuk pedig havi 100 ezer dollárt keres saját kiadású e-könyveivel” – sokkol Jentetics Kinga, a PublishDrive társalapítója az ügyesebb Danielle Steel-epigonok számára elérhető, az amerikai piacon is tetemesnek számító bevételekkel. 

Kinga a közgázos szakdolgozatát szerette volna e-könyv formájában megjelentetni, eközben rengeteg technikai nehézséggel szembesült, melyekre megoldásokat keresett, végül Csizmár Róberttel és Rendes Ádámmal megalapították a PublishDrive-ot. A céggel olyan piacra léptek be, melyen már akadt nemzetközi konkurencia, de extra szolgáltatásaik és szoftvereik felkeltették a befektetők figyelmét.

©
Egy kávé áráért adják a self publishing, azaz független kiadású e-könyveket
Gyakorlatilag bárki bármilyen kategóriájú könyvét beküldheti a PublishDrive-hoz, akik a beérkezett szövegből e-bookot formálnak, majd egy AI-robot javaslatot tesz, hogy az 5000 kategória melyikébe kell besorolni, végül pedig eljuttatják az e-könyveket forgalmazó több mint 400 webshophoz, melyek között a Google Play, az Apple Books és az Amazon is megtalálható (bár utóbbira magyar nyelvű könyv még nem kerülhet fel).
A független szerzőnek mindez semmibe sem kerül, mivel majd a bevétel 10 százaléka lesz a PublishDrive jutaléka, akik vállalják, hogy akkor is fizetnek a szerzőnek, ha hozzájuk még nem futott be az összeg az értékesítő könyváruházból.
A startup a független szerzőknek itthon szokatlanul alacsony árat, 3 dollárt javasol az értékesítésre, így az ő átlagos bevételük is csak 80-100 forint között mozog példányonként. Míg a hazai, elsősorban nyomtatott könyvekkel foglalkozó kiadók csaknem annyiért kínálják az e-könyveket, mint a nyomtatott példányokat, a PublishDrive az amerikai minta szerint árazza a szerzői könyveket, így azok olcsóbbak. 
A PublishDrive-ra havonta kb. 3000 könyvet töltenek fel a független szerzők vagy e-könyveket is forgalmazó kiadók, ezekből a cég évente több mint 200 ezer példányt ad el. A legtöbb feltöltés Amerikából fut be, de nő a magyar piac is; a magyarul feltöltött könyvek 40 százalékát külföldön értékesítik, ráadásul nemcsak olyan evidens célországokban, mint Anglia, hanem pl. Kínában is van irántuk kereslet.

Egy 2016-os, Észtországból érkező, 110 ezer dolláros tőkeinjekció után a három fiatal részt vehetett a Google kéthetes mentorprogramján, ahol a tudás mellé 50 ezer dollárt is kaptak, és a Google mesterséges intelligenciájával ellenőrizhetnek tartalmakat. „A Google másképp működik a könyvpiacon, mint az Apple vagy az Amazon, ők csak néhány partnerrel hajlandók együttműködni. Náluk van a világ összes adata, ebből már tudunk főzni. Olyan piacokra jutunk be például rajtuk keresztül, mint India, ahol hagyományosan androidos eszközöket használnak.”

©

A PublishDrive mára egyike annak a tíz self publishing vállalkozásnak, melyek az Apple-nek is listázott partnerei. „A top10 többsége amerikai cég, fő előnyük velünk szemben, hogy előbb voltak a piacon. Míg ők elsősorban a kiadókkal szerződnek, mi inkább a függetlenekre koncentrálunk, és komolyabb a technológiai hátterünk, így felhasználóbarátabb és skálázható a szolgáltatásunk” – mondja Kinga.

A PublishDrive február elején nemzetközi sikert aratott azzal, hogy az Amazon hirdetési felületét integrálták úgy, hogy sokkal egyszerűbb legyen használni. A magyar startup abban is ráver nemzetközi versenytársaira, hogy gyakorlatilag real time, kétóránként mutatják meg az analitikát a szerzőnek. Specialitásuk, hogy országonként más-más árat lehet szabni a művekre, illetve marketingeszközöket is kínálnak. "Ezek között ingyenesek is akadnak, például a review copy, azaz az újságíró vagy blogger által letölthető mintapéldány, mely alapján kritika születhet a könyvről. Emellett követjük a több mint 400 online könyváruház promócióit, és ezek alapján ajánlunk ki könyveket, pl. most Valentin-napra rengeteg romantikus regénnyel készülünk” – magyarázza.

De mit számít a kiajánlás az e-könyvek tengerében? Nagyon sokszor 3 dollárt, mivel a PublishDrive által karácsonykor kiajánlott e-könyvek mindegyikét beválogatta valamelyik webes könyvesbolt. „A nyári sikersztorink pedig az volt, hogy az Apple amerikai áruházának főoldalára ajánlottunk be egy angol szerzőt a romantikus könyvek szekcióba, és bestseller lett.”

Nem döntik el, jó-e a tartalom

A könyvnyomtatás hajnalán még a szerző felelt a nyomtatott könyvek teljes életciklusáért: tőke híján támogatókat hajtott fel, akik a nyomtatást finanszírozták, gondoskodott arról, hogy a könyve eljusson a véleményvezérekhez, és úton-útfélen reklámozta azt. Nem létezett a mai kiadók által képviselt minőségi szűrő és marketingtámogatás, és éppen erre a rendszerre hajaz a self publishing, melynek nehezen bocsátják meg az írástudók, hogy a minőségi korlát felállítása helyett a minél nagyobb mennyiség termelését segíti elő.

„Nálunk egy ember felel a szerkesztésért, ő elsősorban az új szerzők vagy kiadók műveit ellenőrzi. A régi partnerek műveit szúrópróbaszerűen tudjuk csak olvasni. Persze kifejlesztettünk egy robotot, mely szűri a túl explicit, gyűlöletkeltő, netán pedofil vagy erőszakos tartalmakat, és ilyen esetben visszadobjuk a könyvet – de nem tudunk és nem is akarunk mindent letiltani. Hiba lenne a csúnya szavak használata vagy helyesírási hibák miatt visszatartani egy könyvet, hiszen képviselhet művészi szándékot az, ha valamelyik szereplő útszélibben vagy hibásan beszél.”

„Nem az a feladatunk, hogy eldöntsük, tartalmilag jó-e egy könyv, hiszen embere válogatja, kinek mi tetszik. Ez a klasszikus könyvkiadás tipikus csapdája, J.K.Rowling-ot is rengetegszer utasították vissza, A szürke ötven árnyalata pedig self publishing úton jelent meg először” – teszi hozzá. Kinga szerint ezen a hamisítatlan laissez-faire piacon – ahol az olvasók azzal szavazzák le a rosszul megírt könyvet, hogy nem veszik meg – nagyobb esélye van megélni a szerzőknek, mint arra várni, hogy egy könyvkiadó beengedje őket az elefántcsonttoronyba.

©

A PublishDrive egyébként a szigorúbb self publishing cégek közé sorolja magát: „Nagyon könnyű egy könyvet már meglévő tartalmakból összeollózni, ezt mi szűrjük, pedig mások simán kiadják. De mi meg akarjuk változtatni a közvélekedést, hogy a self publishing kiadványok szükségszerűen rossz könyvek. Nem akarunk könyvtemetővé válni” – mondja Kinga, aki szerint a szerzők maguk is egyre inkább a jó minőségre törekszenek: dizájnosabbak a borítók, és mind többen kérnek fel szabadúszó szerkesztőt.

Termékként tekintenek a könyvre

A PublishDrive-ba 2017-ben egy amerikai-cseh kockázatitőke-társaság fektetett 1,2 millió dollárt, idén pedig további pénzt szeretnének bevonni. Ezt már nem az itthoni termékfejlesztésre, hanem az amerikai üzleti támogatásra, valamint a távol-keleti és afrikai terjeszkedésre, illetve a nyárra élesedő hangoskönyv-felületükre költenék.

Tavaly márciusban egyébként a főhadiszállást Delaware-be helyezték, és megvásárolták saját magukat, azaz a magyar céget. Erre a lépésre azért volt szükség, mert az amerikai szerzőknek fontos, hogy az ottani szerzői jog védje őket, de a magyar írók is jól jártak a váltással. Eddig ugyanis a PublishDrive nem tudott magánszemélyként szerződni velük, mert akkor kvázi bért kellett volna fizetniük nekik, ezt viszont amerikai székhelyű cégként már megtehetik.

A könyvkiadásban nemcsak a lefejlesztett alkalmazások, a gyorsaság is sikertényező. „2020-ra a könyvek 50 százaléka e-book lesz. Külföldön a klasszikus kiadók már példát vesznek a self publishing cégekről abban, hogyan lehet az AI-t használni, és 3 évről 6 hónapra rövidíteni a könyv mint termék előállítását. Bár a magyarok nagyon innovatív termékekkel állnak elő, nem ismerik fel bennük a wow-faktort, és a hazai startupok többsége még az ötleteit is fél elmesélni. Amerikában szabadon megosztják azokat, mert tudják, csak az számít, hogy meg is tudod-e valósítani, mégpedig a lehető leghamarabb.”

Hozzászólások