Honnan hova?

Nem meglepő, hogy a dollármilliomosok azokból az országokból kívánkoznak el, ahol nem érzik magukat biztonságban, és ahol könnyen elveszíthetik a vagyonukat. Oroszország a legismertebb hely ebből a szempontból, ahonnan több mint 7000 dollármilliomos vándorolt ki tavaly. De Szaúd-Arábia trónörököse is igen leleményes módszerekkel vette rá arra a dúsgazdag oligarchákat, hogy vagyonuk egy részét áldozzák a haza fejlesztésére. Érdekes módon a New York-i Bloomberg ezzel nem nagyon foglalkozik, pedig még a királyi család tagjai is eltöltöttek néhány kellemes napot abban a luxusszállodában, mely Mohamed bin Szalman herceg irányításával egy időre luxusbörtönné változott. A trónörökös szempontjából az akció sikerrel zárult: több mint tízmilliárd dollár került ily módon az államkasszába. Az azért a Bloomberg statisztikájából is kiderül, hogy az Egyesült Arab Emirátusok az ötödik helyre került a kivándorló milliomosok befogadó országai között. De melyik ország az első?

Ausztrália fogadta be a legtöbb új hazát kereső milliomost

Míg a hatalmas területű, de gyéren lakott állam igen szigorú a szegény bevándorlókkal szemben, addig dollármilliomosokat szívesen fogad. Kínából és Indiából ezért igen sok kivándorló milliomos helyezi át családjának székhelyét Ausztráliába, amely viszonylag közel van, de mégiscsak távol a hazai gondoktól, például Hszi Csin-ping kínai elnök szigorú nyomozóitól, akik korrupció után szimatolnak mindenütt. Ausztrália gazdasága 27 éve recessziómentes, és ilyen eredményt a G20 egyetlen országa sem produkált még. Ráadásul Ausztráliában nincsen örökösödési adó, mely másutt a világban komoly érvágást jelenthet.

Még két előnye van a kínai és indiai milliomosok szempontjából Ausztráliának: az egyik az angol nyelvű oktatás, mely itt jóval olcsóbb, mint Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban. A másik az, hogy Ausztráliában levegőt lehet venni a nagyvárosokban, míg ez komoly gondot jelent Pekingben, Sanghajban vagy épp Delhiben.

A bevándorlás célpontjai között tehát Ausztrália az első, majd az USA, Kanada, Svájc és az Egyesült Arab Emirátusok következnek. Régebben Nagy-Britannia is kívánatos célpont volt, de a Brexit alaposan csökkentette a szigetország vonzerejét. Bár kínaiak és indiaiak továbbra is szívesen viszik oda dollármillióikat, de a szigetország saját dúsgazdag polgárai inkább külföldre kívánkoznak. Ezért Nagy-Britannia mérlege -3000, vagyis ennyivel több dollármilliomos vándorolt ki, mint be.

A másik nagy vesztes Törökország, ahol több mint 4000 dollármilliomos mondott búcsút Erdogan elnök egyre szigorodó autokratikus rendszerének. A legutóbbi idők helyhatósági választásai is megmutatták: a nagyvárosokban a nacionalista-iszlamista elnök népszerűsége erőteljesen csökkent, mind Isztambult, mind Ankarát, mind pedig Izmirt elveszítette. Pedig Erdogan épp Isztanbul meghódításával kezdte politikai karrierjét. 25 évig meg is tartotta a metropoliszt az AKP, de ezek a török gazdasági csodaévei voltak. Az életszínvonal azóta folyamatosan esik. Nem segített a dolgon, hogy Erdogan a vejét állította a gazdaság élére, pedig ott a hűségnél fontosabb lenne a szakértelem.

A legtöbb dollármilliomos persze Putyin Oroszországát hagyta ott. Ez senkit sem lephet meg, hiszen Hodorkovszkij bebörtönzése óta egyetlen dollármilliomos sem érezheti magát biztonságban Oroszországban, ahonnan folyamatosan áramlik ki a pénz: a leghíresebb a Danske Bank 200 milliárd eurós pénzmosási botránya. A gazdag oroszok Észtországon keresztül csempészték ki pénzüket a legnagyobb dán bank tallini leánybankjának segítségével.

A dollármilliomosok tehát egyre nagyobb számban új hazát keresnek, és ebben nagy szerep jut az adócsalásnak is. Erre hívta fel a figyelmet az OECD, amely rámutatott arra, hogy a jól ismert adóparadicsomok mellett két uniós állam is gyanúba keveredett: Ciprus és Málta. Az utóbbi helyen még a miniszterelnököt is meggyanúsították azzal, hogy túlságosan készséges egyes Azerbajdzsánból érkezett kétes hírű üzletemberekkel kapcsolatban. Az oknyomozó újságírónőt, aki erről cikkeket közölt, felrobbantották. Az ügyben az Európai Unió is vizsgálódott, de a miniszterelnök a helyén maradt Máltán.

A globalizáció ezen a téren is folytatódik annak ellenére, hogy mind többen bírálják a dollármilliárdok külföldre mentését. Maguk a dollármilliomosok pedig egyre nagyobb mértékben követik a pénzük útját: áthelyezik a székhelyüket egy olyan országba, mely nagyobb biztonságot ígér. A Knight Frank's Wealth Report szerint ez nagy biznisz is: évente több mint 2 milliárd dollárt hoz a konyhára. Ügyfél akad bőven, a dollármilliomosok 26%-a fontolgatja az idén, hogy külföldre költözik. Aztán persze, hogy a címváltoztatás mennyiben jelent valós szándékot, annak a New York-i Bloomberg portál sem járhatott utána.