szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ha valaki hivatalos okmányon használja jogtalanul a doktori címet, bűncselekményt követ el. A Napi.hu annak járt utána, hogy a hivatalok szűrőjén akadt-e már fönn "áldoktor".

A jelek szerint ma egyre többeket nem feszélyez, hogy doktornak kiáltsák ki magukat. Ha valaki például általános iskolai végzettséggel doktorként mutatkozik be, vagy így írja alá a nevét, az csak szabálysértést követ el – tudta meg a Napi.hu  Strasser Tibor ügyvédtől. Ám ha ugyanez az ember hivatalos okmányon szerepelteti így a nevét, akkor már okirathamisítást követ el, ami bűncselekmény, és több évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. Strasser Tibor szerint cégalapításkor vagy más hivatalos okirat megfogalmazásakor nem lehet csak úgy bemondásra elfogadni az ügyfél nevét az ügyvédi irodában. Az ügyvédnek kötelező elkérnie az adott személyt igazoló okiratot. Majd ezt követően a belügyi nyilvántartásból lekért adatokkal kell azt ellenőrizni.

Nehéz az áldoktorokat megcsípni, de azért olykor-olykor sikerül. A Napi.hu információi szerint a Dorogi Rendőrkapitányság  például a hipnotizőrként ténykedő Cz. József ügyében szabálysértési eljárást indított. "A jogosulatlan címhasználat miatt lefolytatott szabálysértési ügyben jogerőssé vált a határozat, melyben pénzbüntetést szabtak ki" – közölte a rendőrség.

Ezt követően érdeklődött a Napi.hu a cégbíróságnál és az adóhivatalnál, hogy foglalkoznak-e közokirat-hamisítás kérdésével.

A Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya azt válaszolta: "A Fővárosi Törvényszék Cégbíróságához nem személyes iratokat, hanem cégiratokat nyújtanak be. A cégbíróságnak nincs joga arra és nem is kötelessége, hogy a részére benyújtott iratokon szereplő személyes adatok valóságtartalmát ellenőrizze. Ráadásul a cégeljárásokban elektronikus az ügyintézés, így például a cégalapításhoz, a bejegyzési/változási kérelem benyújtáshoz jogi képviselőt kell meghatalmazni."

A NAV sajtóosztálya így válaszolt: "A NAV a belföldi természetes személyek adatait a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból származó adatok alapján szerepelteti nyilvántartásában, ideértve a doktori címre utaló előtagot is. A hivatal tehát nem az ügyfél által űrlapon vagy más iraton bejelentett, feltüntetett személyi adatokat rögzíti, hanem a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatokat veszi alapul a nyilvántartásában. Belföldi személy esetén a személyazonosító adatok folyamatosan frissülnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján, azaz a doktori cím megszerzéséről a NAV ily módon értesül.

Külföldi személynél nincs lehetőség a bejelentett személyes adatok elektronikus összevetésére, de a NAV a bejelentkezés során összehasonlítja a személyazonosító okmányokban (útlevél, jogosítvány) szereplő adatokkal a bejelentett névadatot és egyéb adatot (születési hely, születési idő, anyja neve). Ha a külföldi személy szerez később doktori címet, lehetősége van a névadat módosítására, szintén az említett okmányok bemutatásával.

A NAV feladatainak elvégzése során nem bír jelentőséggel az, ha az ügyfél által a későbbiekben benyújtott űrlapon, iraton a doktori cím feltüntetése vagy elhagyása nincs összhangban a hivatal nyilvántartásában szereplő adattal. Személyes ügyintézés esetén a NAV ügyintézője felhívhatja az érintett figyelmét arra, hogy a doktori címét jelentse be a járási (kerületi) hivatalnál, illetve külföldi személy esetén – megfelelően igazoltan – kérje névadatának módosítását, azonban ez az adóügyek intézését nem befolyásolja."

Azt azonban egyik hatóság sem részletezte a Napi.hu-nak, hogy valaha valaki lebukott-e már a doktori címet törvénytelenül használva közokirat-hamisítás miatt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!