A Napi.hu szúrta ki a Bírósági Határozatok Gyűjteményében azt az esetet, amelynek lényege, egy építtető úgy szerződött egy céggel, hogy tudta, a kft. jogilag megszűnt. Abban a reményben, hogy kereshet az ügyleten, megbízta a vállalkozót, bruttó 18,5 millió forintért szerkezetkészen építsen fel neki egy ikerházat. A cég ügyvezetője át is vett az építtetőtől 17,4 millió forintot.

Az adóhatóság azonban korábban visszavonta a kft. adószámát, majd felszámolási eljárás indult ellene.

Az ikerház szerkezete mégis elkészült, de az építtető úgy gondolta, hogy keres a bolton és feljelentette az ügyvezetőt sikkasztásért.

Az eljárást - bűncselekmény hiányában - megszüntették, de az építtető továbblépett: polgári perben 6,6 millió forintot követelt az ügyvezetőtől. Az első indoka az volt, hogy az ügyvezetőnek a megszűnt cég nevében nem volt joga átvenni a pénzt, így azzal jogalap nélkül gazdagodott. A másik indoka pedig az volt, hogy ő az ügyvezetővel szerződött, aki késve és hibásan teljesített, tehát szavatosság címén jár vissza a pénz.

Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet, majd ezt tette - immár jogerősen - a másodfokú bíróság is.

A jogerős ítélet ellen az építtető felülvizsgálatot kért a Kúriától, de ott is veszített. A legfőbb bírói fórum az ítélete indoklásában kitért arra is, hogy a szakértő véleménye szerint az ikerház szerkezete 19 millió forint értékű anyagot tartalmaz, és önmagában ez több, mint amennyit az építtető kifizetett.