Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Nőtt az elkülönítetten gyűjtött települési hulladék aránya tavaly, és az elszállított szemét csaknem negyede hasznosult újra - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló kiadványából, amely a települések infrastrukturális ellátottságának 2018-as állapotát mutatja be.
A KSH kiemeli, hogy a települési hulladék mennyiségének alakulása fontos eleme az ENSZ által meghatározott fenntartható fejlődési céloknak is, ezen belül a felelős fogyasztás és termelés indikátora. Az elszállított települési hulladék éves mennyisége Magyarországon 3 millió tonna körül mozog. 2013-ig csökkenő tendenciát mutatott, azóta évről évre kis mértékben nő, 2018-ban 3 millió 126 ezer tonna volt, 70 ezer tonnával több, mint 2017-ben.
Ezen belül az elkülönítetten gyűjtött települési hulladék aránya egyre nő, a háztól történő elszállításnak és a környezettudatosság növekedésének köszönhetően. Tavaly a közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék 16 százaléka volt szelektíven gyűjtött, szemben az előző évi 15 százalékkal.
A települési hulladék járásonkénti egy főre jutó éves mennyisége 2018-ban 178-670 kilogramm/fő között ingadozott. Volumene a gazdaságilag fejlettebb járásokban, illetve az idegenforgalmi szempontból jelentős területeken, így például a Balaton környékén volt a legmagasabb.
A KSH kiadványa szerint tavaly a települési hulladék közel negyede, 24 százaléka újrahasznosult. Megjegyzik, hogy évről évre a szemét egyre nagyobb része kerül anyagában hasznosításra, ezzel párhuzamosan csökken a legnagyobb környezeti terhet jelentő szemétlerakás. Tavaly a települési hulladék 15 százalékát, 455 ezer tonnát kezeltek - energiahasznosítással vagy anélkül történő - égetéssel a kiadvány szerint.
