Február a farsangi mulatságok időszaka. A cégek síeléssel, játékos vetélkedőkkel, farsangi bállal vagy rendezvényen adott tombolával kedveskedhetnek ilyenkor a munkavállalóknak. Az Adózónán Horváthné Szabó Beáta adószakértő arra figyelmeztet, hogy a februárban adott juttatások után március 12-én adót kell fizetni. Ha a társaság viseli a szórakozás költségét, részben vagy egészben, akkor a juttatás értéke után az adót is neki kell megfizetni. Mégpedig a számlán szereplő összeg 1,18-szorosa utáni adóalapra vetítve 15 százalék személyi jövedelemadót és 17,5 százalék szociális hozzájárulást.

A rendezvény költsége közé tartozik

• a rendezvényszervezés díja,
• a terembérlet,
• a hostess szolgáltatás,
• a szórakoztató programot szolgáltató művészek, zenészek díja,
• az étkezésre és italfogyasztásra kifizetett összeg.

Abban az esetben, ha a rendezvényt más városban, esetleg más országban rendezik, akkor az utazással és a szállással kapcsolatos kiadást nem lehet üzleti utazásnak tekinteni, azaz nem lehet adómentesen elszámolni. Viszont a költségekbe beleérthető, így a szállodai szolgáltatás és az utaztatás értéke után is adót kell fizetni.

A farsangi bálon a résztvevőknek adott ajándék akkor minősül egyes meghatározott juttatásnak, ha az ajándék egy tárgy, és az egyedi értéke – áfával együtt – személyenként nem több a havi minimálbér 25 százalékánál, azaz 2020-ban a 40 ezer 250 forintnál. Abban az esetben, ha az ajándék utalvány, vagy szolgáltatás, vagy az értéke meghaladja az előbbi összeget, akkor az ajándék munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.

Természetesen, ha az ajándéktárgyat a magánszemély teljesítményének elismeréseként, annak ellenértékeként adják, akkor ez nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlásnak, a munkáltató terhére az adóhatóság szankciókat (adóbírságot, mulasztási bírságot) állapíthat meg.

A cikk kitér a tombolán nyert nyereménytárgyra is, ezzel kapcsolatban azt írják, hogy ennek értékét nem kell a rendezvény költségeként figyelembe venni, és a játékhoz az adóhatóság engedélye sem kell, ha

• a sorsjegyet kizárólag a sorsolás helyszínén jelenlévők között árusítják,
• a kibocsátott sorsjegyek száma az 5000 darabot vagy összes értéke az 500 ezer forintot nem haladja meg,
• a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke vagy a kisorsolásra kerülő pénzösszeg a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80 százalékát meghaladja.

A szervezőnek azonban arra figyelnie kell, hogy a sorsjegyek számát és értékét megjelölve, legalább 10 nappal a játék lebonyolítása előtt a sorsolást jeleznie kell a NAV-nak. Ellenkező esetben a tombolán nyert ajándéktárgy értéke egyes meghatározott juttatásnak minősülhet (40 ezer 250 forintig). Ha annak feltételei sem állnak fenn, akkor munkaviszonyból származó jövedelemként kell az ajándék értékét számfejteni.

A farsangi szórakoztató programon szervezett versenyen a dolgozók által nyert nyeremény szintén egyes meghatározott juttatásnak minősülhet. Ennek az az oka, hogy a nyeremények kategóriájába csak az az ajándék sorolható, melyet nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett verseny keretében juttatnak. A céges rendezvények általában nem nyilvánosak kivéve, ha a cég bárki számára nyilvános falunapot szervez. Ez utóbbi esetben a vetélkedő szervezőjét a nem pénzbeli juttatás piaci értéke után csak 15 százalék szja terheli, a juttatás értékének 1,18-szorosa után szociális hozzájárulást nem kell fizetni – írja az Adózóna.

Az általános forgalmi adó és más adószabályok gyakorlati alkalmazásához segítséget nyújt a HVG Adó 2020 adószakértők közreműködésével készített különszáma.

A HVG Adó 2020 kiadványát ide kattintva is megrendelheti.