Tetszett a cikk?

Dékány Gyula valamivel több mint egy éve mesélt arról a küzdelemről, amelyet kollégáival a Parkinson- és az Alzheimer-kór elleni szer felfedezéséért különböző országokban folytatnak. A milliárdos üzlet megvalósulni látszik, a pénzügyi haszon azonban nem Magyarországé lesz.

  • A világon három másodpercenként eggyel nő a demenciában szenvedők száma.
  • Magyarországon körülbelül 250 ezren szenvedhetnek időskori elbutulásban.
  • Néhány éven belül többen halhatnak meg Parkinson-, illetve Alzheimer-kórban vagy stroke utáni agysérülésben, mint infarktusban vagy rákban.
  • Egy magyar professzor vezette nemzetközi kutatócsoport több mint 10 éve kutatja, idősek esetében hogyan lehetne lassítani a szellemi képességek romlását.
  • Biomolekulákat készítettek, amelyeket a betegsejtekbe juttatnak, megállítva ezzel az állapotromlást.
  • A technológia már kész, az új gyógyszerhez új gyár is épül Portugáliában.
  • Ha minden jól alakul, jövőre kezdődhetnek az állatkísérletek. Amerikában.
©

Már túl van az első kísérleti fázison az a magyar tudós, aki arra tette fel az életét, hogy elkészíti a Parkinson- és az Alzheimer-kór ellenszerét. Dékány Gyulával 2018 novemberében találkoztunk először, akkor beszélt felfedezéséről, arról, hogy az anyatejben lévő cukroknak, az oligoszacharidoknak nemcsak a csecsemők táplálkozásában van jelentőségük, hanem a gyengébb immunrendszerű időseknél is lassíthatják vagy akár meg is állíthatják az öregkori elbutulást. Másfél év telt el, és a professzor szerint ez idő alatt csapatával „hatalmas tudományos lépéseket” tettek előre, egyre közelebb kerültek a megoldáshoz. Dékány Gyula Nagy-Britannia, Ausztrália, Portugália és Dánia után most Németországban, Konstanzban dolgozik. A gyártás első fázisát azonban Magyarországon végezték, így itt találkoztunk újra.

Bebizonyosodott, hogy nagy mennyiségben és a kívánt minőségben tudunk szfingozint előállítani

– összegezte az elmúlt napok sikereit. „Erre eddig egy német cég volt képes, az is csak kis mennyiségben” – büszkélkedett. A szfingozin egy olyan anyag, amely lényeges összetevője lesz a Parkinson- és az Alzheimer-kór elleni szernek. A cél az, hogy környezetbarát technológiával olyan biomolekulákat gyártsanak, amelyekkel a kognitív szellemi képességek romlása megállítható.

„Egy amerikai professzor, Jay S. Schneider vette először észre, hogy a marhaagyból kinyert glikoszfingolipid az egyetlen olyan molekula, amivel a Parkinson lefutását meg lehet úgy változtatni, hogy az reményt adjon a gyógyulásra” – mesélte. A Dékány Gyula vezette csapat ezt is meghaladta, ők nemcsak ezeket a molekulákat tudják már szintetizálni, hanem „gyakorlatilag minden olyan nagy glikoszfingolipidet, ami a kognitív szellemi képességeket adja”. A jelentősége ennek az, hogy „most minden Parkinson-, illetve Alzheimer-kór elleni szer, ami létezik, tüneti kezelést biztosít, és a neuronok membránjainak módosítása nélkül nincs esély arra, hogy ezeket a betegségeket meg lehessen gyógyítani”.

Az állatkísérleteket jövőre, Amerikában, Jay S. Schneiderrel közösen kezdik, „rágcsálók kapják majd az anyagokat, ha az ő szervezetükben semmilyen károsodást nem okoznak, utána jöhetnek az emberek”. Dékány Gyula a humán kísérletek kezdetét 2021 közepére teszi.

Három másodpercenként nő az Alzheimer-kórban szenvedők száma. Képünk illusztráció

Azt mondta, nem volt könnyű dönteni arról, hogy ki legyen az első, aki megkaphatja majd a szert.

A parkinsonosak, az alzheimeresek, azok az emberek, akik most még egészségesek, de már 50-60 évesek, esetleg az újszülöttek?

A csecsemőknek azért van szükségük erre az anyagra, mert segíti a szervi és a szellemi fejlődésüket.

Ezért úgy döntöttünk, hogy ha elkészül, az újszülöttek fogják megkapni először, az első molekulákat az ő számukra készítjük és engedélyeztetjük.

A professzor hangsúlyozta, hogy a koraszülöttek 10 százaléka ma nem éli túl a bélgyulladást, azokkal az anyagokkal azonban, amelyeket ők elő tudnak majd állítani, ezt valószínűleg orvosolni lehet.

„Később, miután a csecsemők megkapták, már a felnőtteknek is lehet adni megelőzésre.” Dékány Gyula fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy

ez még nem gyógyszer,

táplálék-kiegészítőként juthatnának hozzá olyan középkorúak, akiknél még nem jelent meg a kór. Ahhoz, hogy gyógyszerként, injekció formájában is oda lehessen adni, szigorú biztonsági előírásoknak kell megfelelni. „Hogyha valakinél kialakult a betegség, muszáj injekció formájában beadni, mert úgy a leghatékonyabb, úgy jut el a leggyorsabban az agyba” – mondta. A kutató szerint

nincsenek csodaszerek, aki csodaszereket akar odaadni, az szélhámos.

Ő és csapata olyan szereken dolgozik, amelyek gyógyításra és megelőzésre egyaránt alkalmasak. „Ezek nem olyan tipikus kis molekulák, amiket régen csináltak, mint az Aspirin például, ami testidegen anyag, hanem biomolekulák, amelyek már eleve bennünk vannak, csak éppen a mennyiségük nem elegendő.”

Ha agyonverik is, jövőre elkészíti a magyar tudós a Parkinson- és az Alzheimer-kór ellenszerét

Dékány Gyula több mint 10 éve kutatja az anyatejben lévő cukrokat, azt, hogy hogyan lehetne őket mesterségesen előállítani. Ezek azért fontosak, mert segítik a csecsemők védekezését a betegségekkel szemben, idősek esetében pedig lassítanák a szellemi képességek romlását. A világ számos országában dolgozó professzor azt szeretné, ha magyar cégek és kutatóintézetek is bekapcsolódnának a termelésbe és a kutatásba.

Versenyfutás az idővel

Dékány Gyula szerint néhány éven belül többen fognak meghalni Alzheimer-kórban, mint szív- és érrendszeri betegségben vagy rákban,

ez az egészségügy összeroppanását is jelenti.

Az orvostudomány ma az elbutulással nem tud mit kezdeni, ahogyan a professzor fogalmazott, „ennek kialakulása törvényszerű”. A szellemi leépüléssel járó betegségek nem két hónap, hanem két évtized alatt ölnek, a kutatóknak pedig már most foglalkozni kell a problémával, hogy mire előáll ez az „egészségügyi vészhelyzet”, felkészültek legyenek. Ebben segíthet az az új tudás, amelyet csapatával létrehoztak. „Világszerte sok tudós keresi a megoldást, én abban hiszek, hogy ezek membránbetegségek, a kettes típusú cukorbetegség és az autoimmun betegségek kialakulásában is fontos szerepet játszanak. Minden sejt membránjában jelen vannak ezek az intelligens molekulák, amelyek alkalmasak arra, hogy ne csak a Parkinson- vagy az Alzheimer-kórt, hanem más betegségeket is kezeljünk velük” – magyarázta.

Az üzleti szempont sem elhanyagolható, Dékány Gyula szerint csak a technológia kifejlesztése belekerül 100 millió euróba. Az innováció előrehaladott fázisának eléréséhez szükséges pénz már megvan, magánemberek, tehetős üzletemberek adták össze, magyar nincs köztük. A portugál állam is felkarolta őket, „az új gyár építéséhez az engedélyeztetések zöld utat kaptak, gyors az elbírálás, mert nemzeti érdeküknek tekintik”. Az anyatejcukrok technológiáját is Portugáliában találták ki, 2010-ben Dékány Gyula itt készítette el az anyatej legfontosabb molekuláit.

Még mindig nagyon fáj, hogy az anyatejcukrok gazdasági sikeréből Magyarország egyáltalán nem részesült, és az is fáj, hogy a glikolipidek gazdasági sikeréből sem fog

– mondta a professzor, aki már korábban is bírálta a magyarországi tudományos elitet. Szerinte ahhoz, hogy Magyarország innovatív nagyhatalom legyen, innovációs centrumok kellenek. „Nagyon szerettem volna Magyarországon egy innovációs centrumot létrehozni, de beláttam, hogy ezt nem lehet megcsinálni”, hiányzik hozzá az infrastruktúra, hiányoznak a szakemberek. „Azok a magyarok, akikben benne van a tehetség és a belső bizsergés, már rég elhagyták az országot.” Ahol ő dolgozik, a konstanzi centrumban, tizenhárom magyar kutató van, „tizenháromból tizenkettő olyan, mint én, nomád életet él, egyik országból vándorol a másikba, tudása nemzetközi szintű, inkább nyugat-európai szintnek felel meg, mint magyar tudományos szintnek”.

Dékány Gyula
©

Az utóbbi egy évben több egyetemet és kutatóintézetet is megkeresett, hogy együttműködést ajánljon, nem járt sikerrel, „egymás után jöttek a válaszok, hogy mi most háborúzunk, nem érünk rá”. Így lett innovációs centrum Magyarország helyett Németországban. Szerinte ma Magyarországon az a legnagyobb probléma az, hogy

  • az egyetemi oktatás rendkívül szerény hatékonyságú,
  • akadémiai környezetben, elszigetelve nem lehet hozzászokni a kockázatokhoz,
  • a kutatók nincsenek rákényszerítve, hogy megélhetésüket csak és kizárólag a tudományos sikereikből fedezzék.

„Az első dolog, hogyha az ember nagyot akar alkotni, ráteszi az életét” – hangsúlyozta. Ez azt jelenti, hogy mindent meg fog tenni a projekt sikeréért, „beleteszi minden tehetségét, minden szabad idejét és a legjobb tudását”.

Hogyha megnézzük, hogy a magyar tudományos intézmények az elmúlt évtizedekben hány szabadalmat írtak, és ezekből hány darab üzlet lett, ezek az üzletek mennyi bevételt eredményeztek, akkor itt sírni kell. Ez az igazság.

Nem hisz abban, hogy állami pénzből lehet jelentős innovációt létrehozni, mert „a kutatókban nem tudatosul, hogy az a pénz, amit az államtól kapnak, valójában az adófizetőké. A magánbefektető örökké ott lóg az ember nyakán és nem adja oda a következő pénzadagot, ha úgy látja, itt rosszul mennek a dolgok. Van olyan összeg, ameddig sokan kockáztatnak, de azon túl már csak akkor, ha látják, hogy abból lesz is valami. Ha az állam megjelenik egy üzletben, én máris kimegyek belőle, mert abból semmi nem lesz, csak elvesztegetik a pénzt”.

©

Vakcina a rák ellen?

A Parkinson- és az Alzheimer-kór elleni szer mellett nekifogott a szemelyre szabott rákellenes vakcina kifejlesztésének is. Most talált hozzá olyan befektetőt, aki hajlandó volt több millió eurót adni erre. A technológia lényege, hogy „először csinálunk egy molekuláris chipet, amivel fel lehet mérni egy ember antitest készletét, amikor ezt látjuk, tudni fogjuk, hogy az illető immunrendszere milyen molekuláris szerkezetet fog fölismerni és megsemmisíteni”. Ezeket a molekuláris szerkezeteket ráteszik tumorsejtek felületére, ami a betegek immunrendszerét a tumor megsemmisítésére irányítja majd. Ugyanekkor a különleges molekuláris szerkezetekkel módosított tumorsejtek alkalmassá válnak rákellenes védőoltás készítésére is. Itt is egyszerre gondolkozik gyógyításban és megelőzésben, „rákos betegekben tudunk rákellenes antitesteket kialakítani, egészséges, de veszélyeztetett embereknél pedig előre tudunk védekezni”.

A tervek szerint még ebben az évben elkezdődnek az állatkísérletek Franciaországban és Angliában, azt, hogy a vakcinát hol fogják gyártani, még nem tudni. A lényeg, hogy a végeredmény egy olyan termék legyen, „amelyet minden kórházban, még egy olyan lepukkantban is, mint a János kórház, alkalmazni lehessen”. A chipet es a tumorsejtek jelzésére használt anyagokat gyárból hoznák, minden másnak „ott, a kórházban, személyre szabottnak kell lennie”.

A befektetőt erről nem volt nehéz meggyőzni, látva, hogy a glikolipidekből milliárd eurós évenkénti bevételek keletkezhetnek, „kinyitotta a pénztárcáját” olyan projektre is, ahol nagyobb a kockázat. Úgy látja: „a befektetők tudják, ki az, akiben meg lehet bízni, és ki az, aki megkapja a pénzt és holnap már autót vesz belőle”.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Szavazhatnak a diákok, hogy mit csinálnának az érettségivel

Szavazhatnak a diákok, hogy mit csinálnának az érettségivel

Kacsamozgás, kisiskolás jelmez és kemény rock and roll immár 65 éve: szülinapos Angus Young

Kacsamozgás, kisiskolás jelmez és kemény rock and roll immár 65 éve: szülinapos Angus Young

Az online autóvásárlások korát hozhatja el a mostani válság

Az online autóvásárlások korát hozhatja el a mostani válság