A vállalkozókat tömörítő kamara komplett válságtervet tett le az asztalra, nem tudni, mi lesz a sorsa

Orbán Viktor miniszterelnök előbb 6 pontos gazdaságvédelmi akciótervet jelentett be a világjárvány okozta gazdasági válság enyhítésére, majd néhány nappal később újabb 6 ponttal bővült ez a csomag. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László korábban azt mondta a hvg.hu-nak, az irány jó, de az eddig hozott intézkedésekhez újabbak kellenek. Példaként említette, hogy

• csak azok az üzletek nyithassanak ki, amelyek a hétköznapi létfenntartáshoz szükséges hozzávalókat árulják,
• a mozik, a plázák, a gyorséttermek maradjanak zárva.

A kamara több, mint 15 ezer vállalkozót is megkérdezett a koronavírus gazdasági hatásairól, és az derült ki, hogy a válaszadók mindössze egyharmada számított erre a helyzetre, és készült fel a válságra, a kétharmada nem. Utóbbiak nagy eséllyel be fognak dőlni, ágazattól, vállalkozástól, tőkétől, tartaléktól függően - vélte Parragh.

A BKIK hat pontja

A magyar társas vállalkozások több mint 40 százalékát tömörítő Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) is végzett egy gyors, online kérdőíves felmérést a budapesti vállalkozások körében. Arra volt kíváncsi, melyek azok a területek, ahol a kis- és középvállalkozások a legnagyobb segítségre szorulnak. Az eredmény az lett, hogy a cégek rövid távon zömmel pénzügyi problémákkal küzdenek, de kiderült az is, hogy nagyobb részüknek nincs válságterve. A BKIK erre javaslatokat dolgozott ki, és ezeket már el is küldte a miniszterelnöknek. Azt szeretnék, hogy

• a kormány hozzon létre egy 100 százalékban állami tulajdonban lévő Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt.-t,
• ez a cég az állami kezességvállalás mellett bocsásson ki 1000 milliárd forint kötvényt 0 százalékos kamattal, amit a jegybank vegyen meg,
• akár állami cégek átszervezésével a holdingon belül jöjjenek létre szakosított válságkezelő leányvállalatok, amelyeket a kötvénykibocsátásból befolyó összegből tőkésítsenek fel,
• a pénzből programokat finanszírozzanak, de adjanak állami cégek programjaira is, mint például a Magyar Export-Import Bank Zrt.- nek vagy a SZÉP Kártya Programnak,
• és, ha elfogy az elsőkörös kötvénykibocsátásból befolyt 1000 milliárd forint, akkor lehet újabb pénzeket a gazdaságba pumpálni.

Nagy Elek, a BKIK elnöke a hvg.hu megkeresésére azt írta, a részleteket még ki kell dolgozni, ebben számít a kormány támogatására - akiktől amúgy visszajelzést még nem kaptak az ötleteikre. Szerinte az újonnan felálló részvénytársaságnak több feladata is lenne:

• forrásgyűjtés,
• a pénz szétosztása a válságkezelő szervezetek között, szakmai alapon.

Úgy képzeli, hogy a holdingé lenne a központi szerep a válságkezelésben. "Az a fontos a javaslatunk szerint, hogy legyen egy központi állami szervezet, amin keresztül egy csatornán, átláthatóan kerülnek a gazdaságba a válságkezelő állami források. Így egyrészt a vállalkozások jól látják, hogy mekkora segítséget nyújt az állam, másrészt az ország makrogazdasági mutatóiban jól elkülöníthetőek lesznek a válságkezelés miatti kiadások, és a válságkezelésből eredő államadósság-növekedés" – magyarázta.

Szerinte ez a szervezeti felépítés sokkal hatékonyabb annál, mintha „az egyes szervezetek vagy programok külön-külön lobbiznak a kormányzat különböző szintjein forrásokért”. Fontos, hogy közben a kormánynak sem innen-onnan kell pénzeket átcsoportosítania, hanem egy központi, kimondottan válságkezelésre címkézett kötvénykibocsátással szerezhet pénzt.

Közölte, a vállalkozók visszajelzéseiből látható, olyan nagy a probléma, hogy Magyarországon, mint a nyugati világ legtöbb országában, a kormányoknak annyi pénzt kell válságkezelésre költeniük, hogy az a GDP százalékos arányában legyen mérhető, különben nem érnek el valós eredményt.

Azt azonban még nem látjuk, hogy elég lesz-e a magyar GDP 2 százaléka, kerekítve ugyanis így jön ki az 1000 milliárd forint, vagy ennek végül a többszörösére lesz szükség

- hangsúlyozta.

Arra a kérdésre, hogy miért éppen a Magyar Nemzeti Bank vegye meg ezeket a kötvényeket, Nagy Elek azt válaszolta, „a 2008-as válság előtt ilyen fel se merülhetett volna, de azóta a nemzeti bankok általi állami kiadásfinanszírozás területe már nem tabutéma. Az Európai Központi Bank március 18-án, éjszaka jelentette be, hogy 750 milliárd eurós kötvényvásárlási programot indít a koronavírus-járvány okozta helyzet miatt, ami az euróövezeti országok GDP-jének 5 százalékát jelenti. A bejelentés szerint a hatalmas összegből az EKB ezen államok és a privát szektor által kibocsátott értékpapírokat fog az év végéig vásárolni, de a válság függvényében még az is lehet, hogy jövőre is. Ha az EKB ezt megteheti, akkor az MNB számára nehezen tilthatja meg az Európai Bizottság ezt a kötvényvásárlást” – érvelt az elnök.

Azt ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a 100 százalékos lejegyzési arányból lehet vita.

Az így kibocsátott kötvények szigorúan véve az államadósságot növelik, de úgy, hogy a válságkezelésre fordított összeg jól elkülönül az alap államadósságtól, ami a hitelminősítői besorolások során remélhetően előnyt jelentenek

– tette hozzá.

Az Orbán Viktornak küldött anyagban négy új válságkezelő szervezet felállítására is tettek javaslatot, ezek:

• a Nemzeti Faktoring és Követeléskezelő Zrt., mely a likviditási problémával küzdő kis- és középvállalkozások le nem járt és lejárt vevőtartozásait vásárolná fel,
• a Nemzeti Eszközkezelő Zrt., mely a kkv-k fölös és nélkülözhető eszközeit venné meg,
• a Nemzeti Válságkezelő Kockázati Tőkebefektető Zrt., mely az üzleti nehézségekkel küzdő cégeknek segítene a nyereségesség visszaállításában,
• a Nemzeti Vállalkozásfejlesztési Zrt., mely a sikeres generációváltásához szükséges fejlesztési források megszerzését, a cégérték megállapítását, mentorálást, vezetői coachingot és tanácsadást végezne.

Nagy Elek szerint azon még dolgozni kell, hogy milyen mértékben vonják majd be a munkába a bankokat, a pénzügyi szektort és a kamarákat. Úgy látja, a válságkezelés legalább 2-3 évig tartó feladatot ad az államnak, ezért „megéri a fenti új négy szakosított állami céget létrehozni vagy már meglévő állami cégeket ezekre a feladatokra átszervezni”.

Azzal számolnak, hogy ha rövid időn belül elfogadja javaslataikat a kormány, akkor akár már nyárig felállhat az új struktúra, megtörténhet a kötvénykibocsátás. Nyár végétől pedig teljes kapacitással működhet a rendszer, ami az elnök szerint a válság végeztével sem lesz felesleges,

hiszen az egyes vállalkozásfejlesztési funkciók, ha jóval kisebb állami forrásból, de továbbra is hasznos elemei lehetnek a gazdaságfejlesztésnek.

Kerestük a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy megtudjuk, van-e a kamara javaslatai között olyan, amelyet támogathatónak tartanak. Egyelőre nem kaptunk választ. Varga Mihály kabinete megkapta a levelet, úgy tudjuk, a többi elképzeléssel együtt értékelni fogja.