„Nem tudom megmondani, hol csúszik meg a sebészkés egy ilyen szituációban” – mondta a hvg.hu-nak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amikor azt kérdeztük tőle, a kamara javaslata volt-e, hogy katát egyedül csak a taxisoknak ne kelljen fizetniük a következő hónapokban. Katát ugyanis bevételtől függetlenül nemcsak a taxisoknak, hanem nagyon sok más vállalkozónak is utalnia kell.

Parragh László akkor azt mondta, a kérdés, hogy a többiekre miért nem vonatkozik a szabályozás, teljesen helyénvaló, ezen szerinte finomhangolni kell. Ez a finomhangolás azóta el is kezdődött.

Orbán Viktor miniszterelnök azóta bejelentette, hogy újabb hat ponttal bővül az eddigi gazdaságvédelmi csomag:

• a taxisok után további 81 ezer kisvállalkozónak nem kell katát fizetnie,
• a március előtti katás adótartozásokra haladékot adnak, ezeket elég lesz a veszélyhelyzet utáni negyedévben befizetni,
• a járulékfizetési mentességet kiterjesztik a médiaszolgáltatókra,
• felfüggesztik a kilakoltatásokat, a tartozás miatti lefoglalásokat és az adóvégrehajtásokat,
• meghosszabbítják a veszélyhelyzet alatt lejáró gyest, gyedet.

Ennek részeként a taxisok után

• a fodrászok,
• a humánegészségügy dolgozói,
• a szerelők,
• a járóbeteg-ellátásban dolgozók,
• a testedzéssel foglalkozók,
• az időseket és fogyatékosakat ellátók is mentesülnek június 30-ig a kata fizetése alól.

A kisvállalkozók már lényegében a veszélyhelyzet kihirdetése óta kétségbeesetten kérnek segítséget különféle csoportokban egymástól az interneten. Közülük sokan kerültek hirtelen nehéz, néha kilátástalan anyagi helyzetbe. Van, aki decemberben nyitott ajándékboltot a bulinegyedben, és márciusban már be is zárt, most honlapot fejleszt, webáruházat készít. Más március elején fogott vállalkozásba, maga tervezte bútorainak látványműhelyt nyitott, egyelőre három megrendelése van, bevétele semmi. Tudunk olyan vállalkozóról is, aki hiába dolgozott sokat, előre, mégis napok alatt omlott össze az üzlete. Aki teheti, átáll online értékesítésre, oktatásra, előadásra.

Csakhogy ezt nem mindenki engedheti meg. Összeszedtük azokat a szakmákat, amelyeket különösen fájdalmasan érinthet a jelenlegi helyzet. Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke szerint a krízis lényegében valamennyi lakossági szolgáltatóhoz begyűrűzik, „a szépségipar például teljes egészében érintett”.

Mint mondta, az IPOSZ-nál folyamatosan monitorozzák a vállalkozásokat, így látják, hol, mekkora a baj. A túlélés most azon múlik, hogy ki mennyire leleményes, megtalálja-e ebben a nehéz helyzetben is a lehetőségeket. Vannak azonban olyan szakmák, amelyek hiába keresik a lehetőségeket,

egy fodrász nem fog tudni nagyon más irányba elmenni, neki szinte nem tudunk tanácsot adni, csak reménykedni lehet, hogy ez a krízishelyzet nem fog nagyon elhúzódni

– mondta az elnök.

A fogorvosok például egy ideje csak sürgős eseteket tudnak ellátni. Németh László szerint ez azért baj, mert a legtöbbjük vállalkozóként dolgozik, a veszélyhelyzetre tekintettel most nem tudnak mintákat levenni, így a fogtechnikusok például munka nélkül maradnak.

Szintén példaként hozta az ortopédcipő-készítőket, akik már eddig is kritikus helyzetben voltak, most pedig már munkájuk se nagyon van. „Tíz éve nem változott a finanszírozásuk, gyakorlatilag ugyanakkora támogatással készítik a cipőket, mint tíz évvel ezelőtt” – hangsúlyozta az elnök. Azt az Ortopédcipő-készítők Szövetsége is megerősítette a hvg.hu-nak, hogy nincsenek tartalékaik, hitelekből tartják fenn magukat, ezért a kormányhoz fordultak, és azonnali segítséget kértek.

Csak ezen a területen 86 kis- és közepes vállalkozást jegyeztek be, ezek a szövetség szerint jó ideje a csőd szélén állnak, miközben nagyjából kétezer munkavállalónak nyújtanak megélhetést és csaknem 140 ezer mozgáskorlátozott beteg ellátásáról gondoskodnak – jellemzően idős, kiszolgáltatott emberekről van szó, akik most nem tudnak kimozdulni az otthonukból, sorban mondják le az időpontjaikat. Igaz, a rendelőintézetek se nagyon adnak le megrendeléseket ortopédcipőkre. A szövetség azt közölte, hogy rövid időn belül sem bért, sem járulékokat, sem adókat, sem számlákat nem fognak tudni fizetni.

Hozzájuk hasonlóan az egyedi gyógyászati segédeszköz-gyártók is bajban vannak: az ortetikával foglalkozó vállalkozások, amelyek egyedileg készítik például a boka- vagy a térdrögzítőket, a protetikával foglalkozók pedig a műlábat, a művégtagokat vagy éppen a gerincfűzőt. Ahhoz, hogy munkájukat továbbra is végezni tudják, szerintük a következő intézkedésekre van szükség:

• áthidaló gyorssegélyre,
• a járulék- és adófizetési kötelezettség ideiglenes elengedésére,
• kamatmentes részletre,
• esetleg fizetési haladékra,
• bér- és járuléktámogatásra.

Egy csőtörés vagy egy dugulás nem fog várni egy krízishelyzet végett, ezeket ezután is el kell majd látni

– mondta az IPOSZ elnöke, aki elismerte, ma egy munkásnak kockázatot jelent kimenni egy helyszínre, mert „nem tudja, kivel találkozik”. A szövetség ezért nemrégiben körlevelet küldött az ipartestületeknek, ebben leírták, hogy munka közben mire figyeljenek.

Németh László szerint hasonló intézkedésre lenne szükség a gépészeknél is, „hogy tudják, ha csőtörés van, hogyan járjanak el”. Most ugyanis még az is kérdéses, munka végeztével hogyan tudják fertőtleníteni a szerszámaikat, eszközeiket, hogy se másokat, se magukat ne veszélyeztessék. „Elég csak a gyanú, hogy fertőzöttek, máris kiesnek a munkából” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy rengeteg az olyan magyar vállalkozás, amelyik a rendszerváltás után indult, és mára elidősödött, vezetőik a veszélyeztetett korosztályba tartoznak,

velük nem tudni, mi lesz.

Németh László azt ki meri jelenteni, hogy most senki ne tervezzen festést, mázolást, nagyobb lakásfelújítást, „ezeket mindenképp el kell halasztani”. És csúszhatnak az építkezések is, nagyobb beruházások állhatnak le, tartva a tömeges fertőzéstől. „Ha most oda bemegy egy kőműves, aki esetleg fertőzött, utána mindent le kell fertőtleníteni, hogy jöhessen utána mondjuk egy villanyszerelő” – tette hozzá.

A pékség szintén kritikus ágazat. Ezért a Pékszövetség már elkészített egy válságtervet, amelyből kiderül, a pékségek hogyan tudnak tovább működni, ha „beüt a krach”, vagyis, ha felüti a fejét a fertőzés.

A tájékoztatót értestülésünk szerint minden pék megkapta. Szerkesztőségünk beszélt olyan pékkel, aki azért aggódik, mert Magyarországon évente 3,1 millió tonna búza terem, ennek egy része külföldre megy, egy része takarmány, a maradékból vetőmag, illetve kenyér lesz. „Most az a kérdés, hogy a jelenlegi megnövekedett kereslet miatt meddig tart ki a búza” – figyelmeztetett. Hetek óta tartó lakossági impulzusvásárlásokról számoltak be egyébként a malmok mintaboltjai is. Szabó Csaba, a hazai, termelői élelmiszereket közvetítő Kukutyin Műhely munkatársa is arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy családi gazdaságukban és malmukban a szokásos ötszörösére-hatszorosára nőttek a megrendelések az elmúlt 2-3 hétben.

Az érintett területeken a munkaerőhiány is probléma. Az IPOSZ úgy látja, ha ezek a mikrovállalkozások most nem kapnak segítséget, még nehezebb lesz szakembert találni. Németh László szerint „nem szabad elengedni a kezüket”, ezeknek a vállalkozásoknak minimális tartaléka van, a 2008-as válság után nem jutott nekik annyi támogatás, mint a nagyobb cégeknek, „a hangsúly a nagyiparra, az exportra helyeződött”.

A jegybank növekedési hitelprogramjából is a mikro- és kisvállalkozások kapták a legkevesebbet, és az elnök szerint a bankokat belehajszolták abba, hogy minél több pénzt helyezzenek ki a gazdaságba, a pénzintézeteknek pedig egyszerűbb volt egy nagyobb összeget kihelyezni, mint sok picivel foglalkozni. „Ezek, ha hasítottak is valami kis pénzt, az általában hitel volt” – emlékeztetett. A javító-, szerelő- és szolgáltatószektorban vissza nem térítendő támogatásra sem futotta, mert ezeknek a cégeknek sok esetben a pályázat alsó határa is elérhetetlen volt. Németh szerint mire kilábaltak az előző válságból és újraépítették magukat, nyakukon a következő krízis. A hiteltörlesztési moratóriumot üdvözölték, de ott van még a bérleti díj, illetve az alkalmazottak után is fizetni kellene. Az elnök arra számít, hogy a jelenlegi helyzet alaposan megtépázza majd a magyar vállalkozásokat.