Takarékossági okokból egy évvel elhalasztja debreceni üzemének építését a BMW – jelentette be Nicolas Peter pénzügyi igazgató a cég sajtótájékoztatóján. Nemcsak ez a beruházás csúszik egyébként, hanem több, más projekt is. A tavalyi 5,7 milliárd euróról 4 milliárdra vágták meg a fejlesztéssel kapcsolatos költségeket.

A BMW szerdán tette közzé az első negyedéves számait. A Portfolio beszámolója szerint a konszern az év első három hónapjában 27 százalékkal kevesebb autót adott el a korábbinál. És a koronavírus-járvány miatt arra számít, hogy a kereslet az év hátralévő részében tovább csökken. Emiatt is döntöttek egyes beruházások elhalasztásáról.

Úgy értesültünk, hogy a debrecenieket meglepte a gyár pénzügyi igazgatójának szerdai bejelentése. A halasztásra nem számítottak.

Kerestük a debreceni önkormányzatot, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy egyelőre nem kommentálják a BMW pénzügyi igazgatójának bejelentését a munkálatok elhalasztásáról. Az MTI-vel viszont azt közölték, minden általuk vállalt feltételt teljesítettek ahhoz, hogy a BMW megkezdje a további fejlesztéseket. Közleményük szerint az információk a debreceni önkormányzat és a BMW Manufacturing Hungary Kft. között létrejött szerződést nem érintik, az önkormányzati beruházás ennek megfelelően lezárul. Napokon belül átadják a területet a BMW magyarországi cégének. "Az átadással az önkormányzat által vállalt minden feltétel teljesítése biztosítja, hogy a BMW megkezdje a további fejlesztéseket" – közölték. 

A BMW Group Magyarországtól Salgó András, kommunikáció vezető azt írta, hogy akár hónapokat is csúszhat a munka, úgy fogalmazott,

a pontos időtartam még nem került meghatározásra, de várakozásaink szerint több hónap lehet.

Megszólalt az ügyben Szijjártó Péter, külgazdasági miniszter is. Facebook-oldalán három pontba szedve közölte, hogy

1. szerdán egyeztetett a vállalat vezetőivel, és arról biztosították, hogy továbbra is elkötelezettek a debreceni gyár megépítése mellett,
2. jövő pénteken Debrecenbe mennek a gyár leendő vezetői, illetve a beruházás irányítói, hogy személyesen is tárgyaljanak,
3. a gyár építési munkálatai már most is zajlanak.

Nem zörög a haraszt

A német autóipar kilátásairól már korábban sorra jöttek a rossz hírek. Először a német Handelsblatt nevű lap szentelt hosszú cikket a Daimler és a BMW Group gyengélkedésének. Később a német Manager Magazin szellőztette meg, hogy költséghatékonysági projektbe kezdett a BMW: a gyártó székhelyén, Münchenben küldik el a legtöbb embert. Arról is szó volt tavaly májusban, hogy a bajor vállalat debreceni beruházása is veszélybe kerülhet a BMW és az autógyártás gyengülő teljesítménye miatt. A BMW Group Magyaroroszág kommunikációs vezetője akkor ezeket a beszámolókat médiaspekulációnak nevezte. Megszólalt a külügy is, az Inforádió megkeresésére azt válaszolták, hogy

a BMW-beruházás, illetve annak előkészítése a megfelelő ütemben zajlik.

Az egyik legnagyobb, jelenleg is futó beruházásról van szó a BMW-gyár esetében Magyarországon. Az első hírek még arról szóltak, hogy a magyar adófizetők több mint 12,3 milliárd forinttal támogatják a beruházást. Azóta kiderült, hogy további 9 milliárd forint megy még szakképzésre, a német iskola kialakítására és vasúti beruházásokra.

A támogatás aláírásakor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt is bejelentette, hogy a kormány döntése értelmében a leendő BMW autógyár telephelyéhez közel

• új csomópontot alakítanak ki az M35-ös autópályán,
• 2x2 kétsávosra bővítik az odavezető összekötő utat,
• konténerterminált építenek villamosított vasúti összeköttetéssel,
• új telekommunikációs és gázhálózatot alakítanak ki.

Az is kiderült, hogy a beruházás az egymilliárd eurót is meghaladja, az üzemet 560 focipályának megfelelő területen húzzák fel, és csak ebben a gyárban évente 150 ezer gépkocsit készítenek majd, több mint ezer új munkahelyet teremtenek.

A megállapodás aláírásakor Oliver Zipse, a BMW csoport igazgatótanácsának tagja azt mondta, több mint 160 európai helyszínt vizsgáltak meg mielőtt „Debrecenben megtalálták, amit keresnek”. Jelezte, hogy a döntésben sokat számított a város hozzáállása, a jó infrastruktúra, a megfelelő nagyságú terület és a képzett munkaerő megléte, illetve az, hogy mind a magyar kormány, mind a debreceni önkormányzat elkötelezte magát megfelelő képzések indítására.

Így került a BMW Debrecenbe

Az, hogy a német autógyár Magyarországon, azon belül is Debrecenben létesít gyárat, 2018 júliusában derült ki. Az első komoly jelzést még ennél is korábban, 2017 októberében kapta a város, élesbe pedig júniusban fordultak az események: a közgyűlés tagjainak akkor szóltak, hogy a város megütötte a főnyereményt.

Magyarország és a német autógyártó kapcsolata azonban ennél régebbre nyúlik vissza: a BMW Group 2004 óta van jelen, és már évekkel ezelőtt is komoly beszállítói aktivitás volt innen: a cég több mint egymilliárd euró értékben vásárolt alkatrészeket magyarországi cégektől. A német autógyártó 14 országban működtet 30 gyártóüzemet. A debreceni a 17-ik európai gyára lesz, egyben 2000 óta ez lesz az első új autógyártó üzem.

A hvg.hu a debreceni beruházásról írt korábbi cikksorozatából derült ki, hogy a képviselők a beruházáshoz úgy szavazták meg a 44 milliárd forintos hitel felvételét, hogy az erről szóló előterjesztésben egy szóval sem szerepelt a BMW. A kölcsönről annyit lehetett tudni, hogy

• rövid futamidejű,
• 2023-ig kellene visszafizetnie a városnak, részletekben.

Az első részletet, 28 milliárd forintot 2021-ben kell törleszteni, majd 2022-ben és 2023-ban is 8-8 milliárd forintot utal a város a banknak. Azóta kiderült, hogy az Erste adja a hitelt, amelyet Debrecen több lépésben hív le:

• 2018-ban 8,5 milliárdot,
• 2019-ben 35,5 milliárdot.

A pénzt a bank földvásárlásra és az infrastruktúra kialakítására adja. Például ebből

• bővítik négysávosra a 33-as főutat,
• építenek autópálya-lehajtót az új gyárhoz,
• villamosítják a 108-as vasútvonalat.

A hitel lejártáig fedezetként a Modem épületét ajánlotta fel a debreceni önkormányzat, amely – ahogyan azt korábban megírtuk – nemcsak hitelszerződést kötött az Erste Bankkal az épülő BMW-gyárra, hanem határidős devizaügyletet is. Ezzel akarták tompítani az euró-forint árfolyamkockázatból adódó kockázatot és spekulációt.

Már rendezték a terepet

A BMW-gyárnak is helyet adó Észak-Nyugati Gazdasági Övezet ipari és infrastrukturális beruházásainak előkészítése, megvalósítása érdekében a kormányzat és a város együttműködési, támogatási megállapodást írt alá. A tavaly év végi bejelentés szerint a kormány 130 milliárd forinttal támogatja a közúti és vasúti fejlesztéseket, valamint a közműberuházásokat. Erről Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondta a hvg.hu-nak, hogy ha a magyar kormány nem adott volna milliárdokat a német autógyárnak, akkor az nem jött volna ide.

Legutóbb tavaly októberben jártunk a területen, azt láttuk, hogy olasz rendszámú teherautók vitték a földet területről. Az infrastruktúra kialakítására kiírt közbeszerzést nettó 22,29 milliárd forintért Garancsi István Market Építő Zrt.-je nyerte. 2019 őszéig kellett végeznie a beruházás első, majd 2020 áprilisáig a második ütemével. Megkeresésünkre, hogy miért van szükség olasz alvállalkozók bevonására, a Market azt írta, hogy olyan partnereket és beszállítókat kellett keresniük, akik elbírnak ekkora mennyiségű föld elszállításával. A területet egyébként tavaly szeptemberben adta el Debrecen a német cégnek.

A beruházás körül két Mészáros Lőrinc-érdekeltségű cég is feltűnt: a gyárhoz a vasutat a V-Híd Építő Zrt. és a felcsúti székhelyű R-Kord Építőipari Kft. építheti, 15,3 milliárd forintért. Illetve Varga Károly, akit szintén Mészáros Lőrinc üzleti köréhez szoktak sorolni, cége, a Hódút Kft. tavaly, nem sokkal az önkormányzati választás előtt több, az építkezéshez kapcsolódó közbeszerzést nyert el.

A környékbeliek azt várják, hogy Debrecen környékén, Nagymacson és Kismacson például felpezsdül majd az élet. Ottjártunkkor az ingatlanárak mindenesetre már az egekbe szöktek. A helyiek elmondása szerint a debreceni polgármester azt is megígérte nekik, hogy telkeket osztanak majd, hogy legyen hol lakniuk azoknak, akik az új gyárban dolgoznának. Az első dolgozókat egyébként már felvették: a tavaly szeptemberben bejegyzett BMW Manufacturing Hungary Kft.-nél az első pozíciókat nem meglepő módon a humán erőforrás és a humánerőforrás-marketing területén töltötték be, hogy legyen, aki felveszi a többieket. Hogy őket hogyan érinti a mostani leállás, nem tudni. Kérdeztük a BMW Group Magyarországot, de nem kaptunk választ. Arról pedig már Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszélt a Kossuth rádióban, hogy mivel Debrecen közel van Kárpátaljához és Romániához, ezért onnan is toborozhatnak majd dolgozókat.

Ahogyan arról korábban már írtunk, a magyarországi autóipar teljesítménye nagyrészt attól függ, mi történik a német cégeknél. Az, hogy a teljes magyar ipar mennyire rá van szorulva az autógyártásra, látványosan megmutatkozik, amikor az autógyárakban leáll a munka. Tavaly nyáron például 28 havi csúcsra ugrott a magyar ipar növekedési adata, egész egyszerűen azért, mert máskor voltak a nyári szabadságok, mint azelőtt.