Nagymacs csendes kis zsákfalu, Debrecentől nem messze. Nagyjából 950 lakójára egy kocsma, egy bolt és egy posta jut. Az óvoda és az iskola már rég bezárt, háziorvos hetente háromszor jön a településre. Ami miatt Nagymacs mégis bekerült a hírekbe, az az, hogy közvetlenül a szomszédságában építi gyárát a BMW. A beruházás az egymilliárd eurót is meghaladja, a tervek szerint több mint ezer ember évente 150 ezer autót, köztük elektromosat is gyárt majd. A helyiek azt várják, ettől talán Nagymacson is felpezsdül az élet.

Három férfi iszogat csendesen az Árnyas söröző udvarán, a kutya sem ugat meg, amikor a műanyag légyfogót félrehúzva belépek a kocsma ajtaján. A pult mögül Szűcsné Juhász Marianna azt meséli, családjával nyolc éve bérlik a kocsmát, egy évvel ezelőtt már azon gondolkoztak, hogy bezárnak, mert nem volt forgalom, „akkor jött a hír, hogy a BMW-gyárat épít a közelben”. A nagyobb haszon reményében maradtak, az udvarra lámpákat is tettek, hogy már messziről látni lehessen a sörözőt, mert „a macsi emberek tudják, hogy itt a kocsma, de az idegenek nem”. Ennek már jó pár hónapja, de az „idegeneknek” se híre, se hamva, az üzlet csak nem akar beindulni.

Látom, hogy nagy mozgás van

– pattan le biciklijéről egy idős férfi egy sarokkal feljebb. Azt mondja, most jön az építkezés környékéről, „sokan kapirgálnak kint”. Szerinte „nem a macsi emberek fognak ott dolgozni”, hanem vendégmunkások. Azt beszélik, nagyon sok román munkás lesz, meg török. „Most is románok dolgoznak, és vannak már ukránok, sőt olaszok is” – meséli egy másik nyugdíjas, Módi András.

Túry Gergely

Arról már Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is beszélt korábban a Kossuth rádióban, hogy mivel Debrecen közel van Kárpátaljához és Romániához, ezért onnan is toborozhatnak majd dolgozókat. Kozma Zsolt, a Lear Munkavállalók Szakszervezetének elnöke pedig azt mondta a Napi.hu-nak, hogy a magyarországi autógyárak nagyban számítanak az ukrán, a román és a szerb munkavállalókra. Szerinte a hazai járműipar korántsem olyan vonzó, mint amilyennek tűnik: három-négy műszakban, heti 50-60 órában, éjjel-nappal kell dolgozni.

Ekkora árkot még nem ásott Garancsi cége

A BMW-gyárnak is helyet adó Észak-Nyugati Gazdasági Övezet infrastruktúrájának kialakítására kiírt közbeszerzést nettó 22,29 milliárd forintért Garancsi István Market Építő Zrt.-je nyerte – derült ki idén márciusban. 2019 őszéig kell végeznie a beruházás első, 2020 áprilisáig pedig a második ütemével. Debrecen eddigi legnagyobb iparterületén két ütemben csaknem 400 ezer köbméter nyílt medrű árkot és 145 ezer méter hosszú zárt vízelvezető rendszert kell megépíteni.

Túry Gergely

Az egyik bekötőútnál tábla hirdeti, itt épül a BMW gyára. Egy majoron átautózva, majd a földúton egy kukoricást megkerülve érünk a területre. Körülöttünk hatalmas munkagépek kanalazzák a földet, egyik teherautó a másik után fordul ki a kapun, köztük látunk olasz rendszámút is. Kerestük a Market Építő Zrt.-t, hogy megtudjuk, mi ennek az oka. Vámosi Attila, a cég sajtóreferense azt válaszolta, hogy

a Market Építő olyan partnereket, beszállítókat választott, amelyek megfeleltek a nagy mennyiségű alapanyag beszállítási képességnek, valamint ellátják a szigorú minőségi és teljesítésbiztonsági feltételeket is.

Azt is írta, hogy a területrendezés sajátossága miatt az egyik megbízott alvállalkozó, „aki egyébként komoly saját kapacitással rendelkezik, kiegészíti kapacitásait olasz rendszámú bérautókkal”, ezeket azonban magyar sofőrök vezetik.

hvg.hu

Ötszázhatvan focipályának megfelelő területről van szó, ahonnan csaknem egymillió köbméter földet szednek le. Magyarországon még soha nem végeztek egybefüggően ekkora területen talajmunkát. A területet idén szeptemberben adta el Debrecen a német cégnek, már az erről szóló szerződést is aláírták. Hogy a munka mikor indulhat el a gyárban, nem tudni, annyi biztos, hogy Münchenben kétszázötvenen dolgoznak a magyarországi gyár tervezésén, az építkezés 2020 tavaszán kezdődhet.

A debreceni "csoda"

A beruházás az önkormányzati kampányban is téma volt, az azóta újraválasztott polgármester, Papp László Nagymacson is járt, és a helyiek szerint nem árult zsákbamacskát, azt mondta, a faluból

nem lesz világváros, csodát senki ne várjon.

Mindenesetre megígérte, száz telket osztanak fel, hogy építkezhessen, aki itt képzeli el a jövőjét, esetleg a BMW-gyárban dolgozna. Tizenkét lakásos társasház építésébe is belefogtak, hasonló okból. A falubeliek úgy tudják, németek érdeklődnek az itteni ingatlanok iránt. „Ha ez bejönne, jól járnánk” – mondják.

Túry Gergely

Csak a hírre, hogy a közeli területet választotta a német cég, az egekbe szöktek az ingatlanárak a faluban. Itt is sok a sátortetős kockaház, míg korábban 5-6 millió forintért adták-vették ezeket, ma már 22 milliót is kérnek egy ilyen ingatlanért. „Itt szemben van egy romos ház”, mutatja egy idős asszony, „korábban 4-5 millió forintért árulták, ma meg 12 millió alatt nem adják, pedig se víz, se gáz nincs benne”. Az asszony szerint az a legnagyobb baj, hogy Nagymacson nincs munkalehetőség, „itt nincs semmi, kevés a fiatal, mind elmenekült a városba”. A közlekedés is nehézkes, 40 perc az út Nagymacsról Debrecenbe, busz hétköznap óránként, hétvégén kétóránként jön. „Ha éjszakás vagyok, már a negyed 4-es busszal el kell indulnom, hogy 6-ra a városba, a munkahelyemre érjek” – panaszolja. Nagymacs Debrecentől mindössze 14 kilométerre van.

A kormány terve az, hogy

• Józsánál új autópálya-csomópont lesz,
• a 33-as főutat kétszer két sávra szélesítik,
• felújítják a 100-as és a 108-as vasútvonalat,
• lesz logisztikai központ és konténerterminál, illetve új bekötőutak.

Még az októberi önkormányzati választás előtt is hozott rendeletet a beruházás kapcsán a debreceni önkormányzat. A G7 vette észre, hogy a testület több közbeszerzést is lezárt, így elkezdődhetnek a konkrét építési munkálatok is:

• két részletben összesen 1,3 kilométernyi, kétszer egysávos bekötőutat alakítanak ki valamivel több, mint 700 millió forintból,
• föld alá visznek 2400 méternyi elektromos felsővezetéket 180 millióért és
• elkezdik kiépíteni a csapadékvíz-elvezető létesítményeket, amelyeknél csak a munka első üteme 731 millióba kerül.

A lap arról is beszámol, hogy a négy fejlesztésből hármat az a Hódút Kft. nyert el, amely annak a Varga Károlynak a cége, akit Mészáros Lőrinc üzleti köréhez szoktak sorolni. Az egyetlen beruházás, amiről lemaradtak, az a bekötőút második szakasza. A nyertes neve azért sem meglepetés, mert a helyhatóság már tavaly kiválasztott négy céget, amelyek a következő három évre tervezett 27 milliárd forintnyi debreceni építési beruházásért versenyezhetnek.

Mire elég a BMW-gyár?

Az első hírek még arról szóltak, hogy a magyar adófizetők több mint 12,3 milliárd forinttal támogatják a beruházást. Azóta kiderült, hogy további 9 milliárd forint megy még szakképzésre, a német iskola kialakítására és vasúti beruházásokra.

Közben a német autóipar kilátásairól sorra jönnek a rossz hírek, először a német Handelsblatt nevű lap szentelt hosszú cikket a Daimler és a BMW Group gyengélkedésének. A két vállalat számai az elvártnál gyengébben alakultak. Ez Debrecen gazdaságát és a magyarországi gyárakat is érintheti, a Mercedes már le is állította a második, kecskeméti üzem építését, a BMW pedig – mint írták – akár az egész debreceni beruházást átgondolhatja. Utóbbit mind a debreceni önkormányzat, mind a BMW-csoport magyarországi szóvivője cáfolta. Később a német Manager Magazin szellőztette meg, hogy költséghatékonysági projektbe kezdett a BMW: a gyártó székhelyén, Münchenben küldik el a legtöbb embert, a pontos terveket majd decemberben ismertetik a riport szerint.

A helyiek csak legyintenek erre a hírre, szerintük

nem verték volna nagydobra, ha nem lenne belőle semmi.

A polgármester egy, a megyei lapnak adott interjújában mindenesetre óvatosan fogalmazott, azt mondta, a BMW debreceni beruházása csak „évek múlva kezd el termelni és adót fizetni”, kellenek az újabb befektetések.