Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A vakcina hagyományosan nem jó üzlet, most mégis sok cég rohamtempóban, nagy kockázatokat bevállalva fejleszti a koronavírus oltóanyagát. Az ígéretek szerint nem akarnak nyerészkedni, sőt nyereséget se nagyon, legalábbis amíg a járvány tart.

Koronavírus - a második hullám
Fél évvel a koronavírus-világjárvány tavaszi kitörése után megérkezett a pandémia második hulláma. A fertőzöttek számának radikális emelkedése egyre több országot kényszerít ismét korlátozások bevezetésére annak ellenére, hogy a világgazdaság még magához sem tért a tavaszi járványkitörés hatásaitól. A jelek szerint a második hullám Magyarországot is elérte. Kövesse híreinket!
Friss cikkek a témában

Lassan az összes, erre alkalmas kutatóhely, gyógyszergyártó és biotechnológiai vállalat az új típusú koronavírus elleni védőoltást vagy a koronavírus-betegség kezelésére alkalmas gyógyszer kifejlesztésén dolgozik (a vírus hivatalos neve SARS-CoV-2, az általa okozott megbetegedés a Covid-19). Jelen állás szerint már több mint százféle vakcina áll fejlesztés alatt, még magyar is van. A hvg.hu az elmúlt hetekben több megkeresést is küldött a betegség kezelésének lehetőségeivel, illetve a vírus elleni vakcina hazai fejlesztésével foglalkozó kutatók felé. Az ELTE Immunológiai Tanszékének vezetője, a betegség elleni lehetséges terápiákat kutató Kacskovics Imre azt kérte, keressük néhány héttel később, mert mostanában sok interjút adott, a Debreceni Egyetem pedig, ahol a hírek szerint a hazai vakcinakutatás zajlik, csak egy automatikus válaszlevelet küldött kilenc napja, amikor kapcsolatfelvételi oldalukon regisztráltuk megkeresésünket.

A nemzetközi porondon a vakcina-fejlesztések közül három tűnik igazán ígéretesnek:

  • Egy relatíve kicsi, amerikai biotech-cég, a Moderna oltóanyaga (ők álltak elő elsőként a jelöltjükkel),
  • A brit oxfordi egyetem és a brit/svéd AstraZeneca cég együttműködésében készülő vakcina,
  • Illetve a szintén amerikai Johnson&Johnson jelöltje.
Továbbá Kínában is zajlanak ígéretes kutatások, a pekingi Sinovac elvileg túl van a védőoltásának az I. és II. fázisú klinikai tesztjein, és hamarosan elkezdi a III. fázisúakat. Oroszország szeptemberre ígérte a maga vakcinája tömeggyártását.
©

Az oltóanyag-fejlesztés normál sebességéhez képest a tempó brutális: jellemzően évekbe, sőt inkább egy évtizedbe telik, mire egy vakcina a nullától eljut a forgalomba helyezésig. Az új típusú koronavírus elleni oltóanyag fejlesztése pedig csak év elején kezdődött.

Különösen a Moderna és az AstraZeneca állnak jól, mindkét cég azt ígéri, hogy ha minden jól megy, még idén el tudják kezdeni a tömegtermelést, év végéig legalább több tízmillió, 2021-ben pedig több százmillió, sőt akár egymilliárd adag oltás leszállításával.

Ehhez persze hatalmas kockázatokat vállalnak, már elkezdtek leszerződni beszállítókkal és külsős gyártókkal. Sőt, a vakcinafejlesztők nem csak a vakcináért futnak versenyt, hanem a külsős gyártókért is. Az amerikai székhelyű Catalent például már leszerződte az indianai üzemét a Johnson&Johnsonnak, az olaszországi Anagniban található üzemét pedig az AstraZenecának. Utóbbi vezérigazgatója azt nyilatkozta, a vakcina gyártását a klinikai tesztekkel párhuzamosan elkezdték, hogy ha azok sikeresnek bizonyulnak, azonnal szállítani tudjanak.

©

A piac már a jó hírek árnyékát is díjazza

A verseny érthető, a vakcinára hatalmas a kereslet, a világ országai százmilliós tételekben adják le a megrendeléseket. A fejlesztéssel jól álló vállalatok máris kerestek az üzleten, amennyiben részvényeik árfolyama minden egyes pozitív hírre emelkedik, így nő a vállalatok piaci értéke. A helyzetet jól illusztrálja, hogy az AstraZeneca indiai leányának részvényei két hónap alatt közel 25 százalékkal drágultak. Úgy, hogy az indiai leánynak a világon semmi köze a vakcinafejlesztéshez. Ennek ellenére a jelek szerint a befektetők úgy látják, ha az anyavállalat sikeres lesz, abból valamilyen módon a leány is profitálni fog.

Május közepén a Moderna részvényeinek értéke egyetlen nap alatt 39 százalékkal nőtt, miután a cég bejelentette, hogy sikeresen lezárta a klinikai tesztek I. fázisát. A részvények értéke egy év alatt több mint duplájára nőtt, igaz, relatíve kis cégről van szó, a nagy, sok egyéb lábon álló gyógyszeripari multik árfolyamát nem mozgatják ennyire a koronavírus-fejlesztéseikkel kapcsolatos hírek.

És persze az is igaz, hogy a pozitív hírekre meg-megugró gyógyszeripari részvények árfolyama ugyanilyen gyorsan zuhanhat is, ha negatív hírek érkeznek, mondjuk ha valamelyikük vakcinájáról kiderül, hogy mégsem alkalmas emberi használatra.

©

Bármennyit kérhetnének, de nem kérnek

Pedig az oltóanyag hagyományosan nem jó üzlet. Ideális esetben ugyanis egy embernek csak életében egyszer van szüksége egy betegség elleni oltásra, ezzel szemben például a krónikus betegségekben szenvedők folyamatosan kénytelenek gyógyszert szedni. Épp ezért a nagy gyógyszercégek jellemzően inkább az ilyen gyógyszerek fejlesztésére, terjesztésére, népszerűsítésére stb. koncentrálnak.

A koronavírus-vakcina természetesen más lapra tartozik, a világ kormányai most azonnal több milliárd adagot lennének készek felvásárolni. Mivel az egész világ a koronavírus egészségügyi és (a védekezés miatt) gazdasági hatásait nyögi, nyilván a pénzt sem sajnálnák az oltóanyagra, úgyhogy a működő, biztonságos vakcináig elsőként eljutó cég annyit kérhetne érte, amennyit nem szégyell. Sőt a hatalmas kereslet miatt nemcsak az első (amely egyedül nyilván nem lesz képes kielégíteni az igényeket), hanem a második és a harmadik is. Ahogy Anthony Fauci, az amerikai kormány fő járványügyi szakértője fogalmazott:

egy nyertesnél több lesz a vakcinamezőnyben.

A kérdés persze, hogy mennyit nem szégyellnek kérni a gyógyszergyártók a vakcináért. És nagyon úgy tűnik, hogy ezúttal eléggé szégyellősek. A fejlesztésekkel jobban álló cégek közül már több jelezte, hogy gyakorlatilag

nullszaldós áron, vagy esetleg minimális árréssel tervezi piacra dobni a maga oltóanyagát

– legalábbis, amíg a világjárvány tart. Ez valószínűleg 10 dollár körüli árat takarhat majd, ami az oltások körében valóban olcsónak tekinthető. Az AstraZeneca ilyetén tartalmú bejelentése után rögtön esett is a cég részvényeinek árfolyama.

©

Ha elmúlt a vész, nőhet az árrés

A nagy gyógyszeripari vállalatokat gyakran éri az a vád, hogy visszaélnek monopóliumaikkal (a gyógyszerek jellemzően szellemi tulajdonjog által védett termékek), piaci helyzetükkel, sok terméket indokolatlanul magas áron, hatalmas profittal forgalmaznak – aminek különösen a szegényebb emberek (sőt szegényebb országok) isszák meg a levét, mivel nem férnek hozzá akár alapvető gyógyszerekhez. A mostani felfokozott hangulatban különösen rosszul venné ki magát, ha éppen a szegényebb (és ezáltal pocsék vagy alig létező egészségügyi rendszerrel) rendelkező országok lakosai nem jutnának koronavírus-oltáshoz, mert egyik vagy másik gyógyszergyártó ezen akarja megszedni magát.

Persze több vakcinafejlesztő is elejtette azt a fél mondatot, hogy az oltást csak addig adná szinte anyagáron, amíg a világjárvány tart – márpedig a koronavírus nem fog eltűnni a Föld színéről a járvánnyal együtt, a védettséget adó oltásra később is szükség lesz.

Azt, hogy a gyógyszercégek azért nem egészen jótékonysági alapon képzelik a vakcina-fejlesztést és -gyártást jól jelzi, hogy enyhén szólva csekély lelkesedéssel fogadták a WHO javaslatát, amely szerint a kormányoknak és a vállalkozásoknak korlátozások nélkül meg kellene osztaniuk egymással kutatási eredményeiket, sőt szabadalmaikat.

©

Pénz van bőven

A fejlesztők nonprofit hozzáállásához, illetve meglepő kockázatvállalási kedvéhez az is hozzátartozik, hogy példátlan mennyiségben áll rendelkezésükre fejlesztési forrás. Ami az AstraZenecát illeti, négy európai ország, Hollandia, Németország, Franciaország és Olaszország június közepén háromszázmillió adag koronavírus-vakcina leszállítására szerződött velük (plusz opcionálisan még 100 millió). Úgy, hogy még az sem biztos, hogy a vakcinájuk használható. A megrendelés részleteit nem hozták nyilvánosságra, mindenesetre az országok „hozzájárulnak” a gyártási és fejlesztési költségekhez is.

A cégnek az amerikai kormány egymilliárd dollár finanszírozást ítélt oda, azt nem hozták nyilvánosságra, ezért cserébe hány adag vakcina leszállítását vállalta a cég, mindössze annyit árultak el, hogy az USA lesz a második az országok sorában. Az első az Egyesült Királyság lesz, amely szintén hozzájárult a fejlesztési költségekhez. Ahogy egyébként több más szervezet is.

A legtöbb pénzt egyértelműen az amerikai kormány, illetve az azon belül működő BARDA nevű hatóság dobálja szét koronavírus-kutatásra. A legtöbbet eddig az AstraZeneca kapta, de kapott a Johnson&Johnson és a Moderna, illetve más cégek is, például a francia Sanofi. A Donald Trump vezette kormány „Fénysebesség Hadművelet” címszóval hirdetett együttműködési programot a védőoltás mihamarabbi kidolgozására.

Természetesen nemcsak Washington önti a pénzt a koronavírus oltóanyagának kifejlesztésébe, világszerte hatalmas összegek röpködnek kormányoktól, nonprofit szervezetektől, magánszemélyektől. Az Európai Bizottság még május elején szervezett donorkonferenciát, több mint 30 ország, jótékonysági szervezetek – például a Bill és Melinda Gates alapítvány –, kutatóintézetek és az ENSZ, valamint hírességek, mint Madonna tettek felajánlásokat összesen 8 milliárd euró értékben. Ebből 4,5 megy vakcinafejlesztésre, 2 milliárd betegség kezelését célzó gyógyszerek kutatására és 1,6 milliárd euro a Covid-19 tesztek legyártására.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Serf András: Miért tiltsuk be Petőfit?

Serf András: Miért tiltsuk be Petőfit?

Podcaster lesz Áder János

Podcaster lesz Áder János

Igen hasznos funkció érkezik a Microsoft Teamsbe: kiszűri a háttérzajokat

Igen hasznos funkció érkezik a Microsoft Teamsbe: kiszűri a háttérzajokat