A várakozásokkal szemben, és 2016 májusa óta először alapkamatot csökkentett a jegybank Monetáris Tanácsa, ráadásul nem is kicsit: 0,9 százalékról 0,75 százalékra. Az alapkamat önmagában nincs közvetlen hatással a piaci (lakossági és vállalati) hitelek kondícióira – a jegybank azonban a kamatvágáshoz mellékelt indoklásaiban egyértelművé tette, hogy a bankok számára hetente meghirdetett egyhetes betéti tenderen kínált kamat követni fogja az alapkamatot.

Ez azt jelenti, hogy a bankok innentől nem 0,9, hanem 0,75 százalékos kamattal parkoltathatják egy hétig a fölös pénzüket a jegybanknál. Ez hatással lesz a bankközi kamatokra, illetve a bankközi kamatok mutatójára, a BUBOR-ra. Márpedig a változó kamatozású lakáshitelek jelentős részénél a kamat a 3 havi BUBOR-hoz kötött.

A jegybank április elején vezette be a rendszeres heti tenderen kínált, egyhetes betéti eszközt. Ez akkor kamatemeléssel ért fel, az egyhetes BUBOR ugyanis 0,4 százalékon állt (a 3 hónapos BUBOR pedig valamivel 0,5 százalék alatt). De miért tartaná egy bank alacsonyabb kamattal a pénzét egy másik bankban, ha az MNB magasabb kamatot kínál? Az egyhetes BUBOR rögtön föl is ugrott 0,9 százalékra, ahogy a 2 hetes, illetve az 1, 2, 3, 6, 12 hónapos BUBOR is. A rövid BUBOR-ok azóta is folyamatosan 0,9 százalék körül mozogtak.

Az egyhetes jegybanki betéti eszköz kamatának csökkentése magával fogja húzni a BUBOR-okat is – vagyis a BUBOR-hoz kötött változó kamatozású hitelek kamata, és így törlesztőrészlete csökkenni fog, még ha nem is olyan mértékben, mint amekkorát április elején emelkedett. Ez azonnal természetesen csak azokat a hiteleseket érinti, akik nem éltek az év végéig hirdetett törlesztési moratóriummal, vagyis még mindig folyamatosan törlesztik a hitelüket – ilyenek azért elég sokan vannak.

A jegybank többek közt épp azzal indokolta az alapkamat (és az egyhetes betéti eszköz kamatának) csökkentését, hogy a mostani helyzetben fel kell pörgetni a lakossági fogyasztást és a vállalati szektor beruházásait, az exportra termelő ágazatok (például a turizmus) ugyanis nem fogják tudni kihúzni a gazdaságot a gödörből. Ha a lakosság és a vállalkozások olcsóbban jutnak hitelhez, illetve kevesebbet kell törleszteniük, akkor többet tudnak költeni. A jegybank egyébként még mindig optimista, bár már nem annyira, mint márciusban volt: egész évre akár a 2 százalékos gazdasági növekedést sem tartják kizártnak, recesszióra viszont – másokkal ellentétben – nem számítanak. Ehhez nagy visszapattanás kell, a második negyedévben ugyanis még az MNB szerint is 7 százalékos lesz a GDP zsugorodása.