A járvány előtt egy ember jellemzően egy digitális szolgáltatást használt, ez emelkedett átlagosan három-négyre a pandémia alatt – derül ki a reprezentatív felmérésből, amely szerint leginkább a banki és a telekommunikációs szolgáltatások bővültek. Előbbieket a megkérdezettek több mint fele (57 százalék), utóbbiakat 47 százaléka vette igénybe. Ebben az időszakban digitális banki szolgáltatásokat a válaszadók nagyjából 36 százaléka, telekommunikációs szolgáltatásokat pedig 32 százaléka kezdett aktívan használni.

Ezektől jelentősen lemaradva szerepel az állami szektor, a kiskereskedelem (ruházati és az élelmiszer-kereskedelem egyaránt) és a biztosítási szektor, mindegyik körülbelül 20-25 százalékos használattal.

A járvány hatására a korábban jellemző földrajzi és korosztálybeli különbségek csökkentek: az 55–64 éves korosztályban is kétharmadra (66 százalék) emelkedett azok aránya, akik legalább egy digitális szolgáltatást kezdtek használni. Ez jelentős ugrás a járvány előtti 42 százalékhoz képest. Eközben 10 fiatal közül 9 intézi ügyei egy részét online. A vidéki kistelepüléseken is 72 százalékos arányban voltak, akik bizonyos ügyeket vagy vásárlásokat digitálisan intéztek, a nagyvárosokban pedig 83 százalék volt ez az arány.

A tanácsadó cég szerint jelentős ugyan az előrehaladás, de még mindig vannak Magyarországon olyan fogyasztók, akik nem használnak digitális szolgáltatásokat: szektoronként 20-50 százalékuk igényelné ezeket, mégsem él velük. Az indokok eltérőek: vagy túl bonyolultnak találják az ügyfelek a szolgáltatásokat, vagy nem bíznak bennük, vagy nem érhetők el az adott településen – ez szektoronként változó.

A „Digital Sentiment in Hungary” felmérést 2020 májusában végezték el több mint 1200 válaszadó részvételével. Az eredmények a teljes 18–80 éves magyar lakosságra vetítve reprezentatívak.