10,2 százalékkal volt nagyobb a magyar ipari termelés idén júliusban az egy évvel korábbinál a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint – tette közzé a részletes adatokat a Központi Statisztikai Hivatal. Tavaly júliusban az ipar már jó ütemben jött ki a járvány első hulláma alatti gödörből, de még nem volt teljes a talpraállás, ezért nagy most az ahhoz viszonyított növekedés. Máris kevésbé szép az összkép, ha hozzátesszük: a magyar ipar teljesítménye február óta gyakorlatilag stagnál, júniushoz képest júliusban 0,5 százalékos visszaesést mért a KSH.

KSH

A legnagyobb problémát az ipar számára a járműgyártás okozta, ez a szektor 6,7 százalékkal gyengébben teljesített, mint egy évvel korábban. Nem csoda: tavaly júliusban már szinte teljes fordulatszámon pörgött a járműgyártás, most azonban gyárleállások, valamint egy műszakos munkarend fogták vissza a termelést.

Sőt, a számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártása is csökkent, az egy évvel korábbihoz képest 4 százalékkal. Az korábban szinte elképzelhetetlen lett volna, hogy az ipar egészében úgy mérjenek növekedést, hogy az elektronikai termékek és az autók gyártása egyszerre csökken. Annak, hogy most mégis ez történt, az az oka, hogy szinte minden más ágazatban növekedést mértek, nem is kicsit: a villamos berendezésekből például 57,9, fémtermékből 19,3, gumi- és műanyag termékből 15,1 százalékkal készült több, mint tavaly ilyenkor – valószínűleg ezt részben még az magyarázza, hogy ezek a szektorok 2020 nyarán lassabban tértek magukhoz, mint a járműgyárak. A legnagyobb alágazatokon kívül a gyógyszergyártásban mértek még csökkenést, 6,4 százalékosat.

Mivel tavaly tavasszal minden korábbinál nagyobb visszaesés volt a termelésben, idén már az is óriási növekedést jelent, hogy mély gödör nélkül stagnál az ipar teljesítménye. 2021 első hét hónapjában összesítve 17,1 százalékkal volt nagyobb az ipari termelés, mint 2020 januárja és júliusa között.