Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Manipulált képek és valótlanságok közlésével próbálta lejáratni Mártha Imrét, a fővárosi közműholding vezérét a Metropol és az Origo hat különböző elsőfokú ítélet szerint. A lapok a bíróságon azzal védekeztek, hogy sajtószabadság van.
A Metropol és az Origo Mártha Imrét lejáratni próbáló cikksorozatai miatt Mártha Imre számos sajtóhelyreigazítási pert indított, amelyek közül hat perben már elsőfokú ítélet is született. Egyetlen eljárásban nem született még ítélet, de csak azért, mert a bíró megbetegedett – tudta meg a hvg.hu Mártha Imre ügyvédjétől.
A Fővárosi Törvényszék hat különböző eljárásban hat különböző bírája által hozott ítéletek mindegyike megállapította, hogy a Metropol és az Origo valótlanságokat közölt, és helyreigazítás közzétételére kötelezte a lapokat. Az ítéletek nem jogerősek, ha a Metropol vagy az Origo fellebbez, az ügyek a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódhatnak.
Az ítéletek szerint a Metropol és az Origo valótlanul állította, hogy Mártha Imre ellen korábban büntetőeljárás volt folyamatban. Megállapították azt is, hogy a Metropol és az Origo által nyilvánosságra hozott egyes fotók eredetijein a lapok által közzétett változatokkal ellentétben „home office” felirat nem volt. Azaz a Metropol és az Origo manipulált képeket közölt. Erre egyébként még az ítélet megszületése után is sor került.
Az ítéletek közül több kitér arra is, hogy a lapok valótlanul állították, hogy Mártha munkaidőben posztolt szabadidős fotókat, valamint arra, hogy a lapok valótlan tényeket közöltek vagyoni helyzetével kapcsolatban is. Az az állításuk is valótlan, hogy magánnyomozót fogadott fel, hogy kiderítse, ki juttatta el a privát képeit a sajtónak.
A perekben a Metropol és az Origo általánosságban azzal védekeztek, hogy véleményeket közöltek, a sajtó- és véleményszabadságra hivatkoztak. Miközben a fent sorolt ügyekben valójában tényállításként közöltek állítólagos információkat. Azzal kapcsolatban, hogy Mártha Imre az MVM élén bűncselekményeket követett volna el, bizonyíték gyanánt korabeli újságcikket mutattak be – ám még abban is csak arról esett szó, hogy az MVM-mel összefüggésben indult eljárás, amely megszűntetésre került. Szó sem volt arról, hogy őt gyanúsítottként kihallgatták volna. Annak bizonyítására, hogy Mártha Imréé a balatonalmádi kikötő, becsatolták a kikötőt üzemeltető Vitorláskikötő Zrt. alapító okiratát. Amiből egyértelműen kiderült, hogy Mártha Imrének közvetlenül és közvetetten összesen 3,4 százalék tulajdonrésze van a cégben. Így ezt a bizonyítékot Mártha Imre ügyvédjének már be sem kellett volna mutatnia.
A cikkekkel kapcsolatban rágalmazás bűncselekmény gyanúja miatt már nyomozást is elrendeltek.
Mártha Imre azt tervezi, pert indít annak érdekében, hogy a lejárató kampányban részt vevő lapok kiadóit sérelemdíj megfizetésére kötelezzék. A BKM vezérigazgatója a sérelemdíjként befolyó összeget közérdekű célra akarja fordítani – mondja ügyvédje.
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Túlélte önmagát és még mindig nem halt meg egészen az internet hőskorának keskenysávú, telefonfüggő, analóg kapcsolatfelépítése. Hogyan is működött a modem, és mi volt az akusztikus csatoló?
Földes András riportja Munkácsról.
A hánykolódó gép sötétbe borult fedélzetén sikoltoztak az utasok.
Kis magyar abszurd – írja Hadházy Ákos.
Egyre jobban hasonlít a valóság az 1984-re.
„Meglátom majd, hogy kinek a hibája.”